Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
l6.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1984. október Tallózás a pesti lapokban H Szerkeszti: Stirling György ♦ Ellenőrzést tartott a Fővárosi Tanács néhány gyermekélelmezési vállalatnál, ahol az iskolásgyermekek étkeztetését szervezik. A vizsgálat megállapította, hogy "az iskolákban az étkezők 31 százalékát károsították meg, de volt olyan iskola is, melyben az ellenőrzés 44 százalékos sulycsonkitást állapított meg"- olvassuk a közleményben, mely többek közt egy olyan esetről is emlitést tesz, hogy az egyik iskolában a gyerekek csak margarinos kenyeret kaptak uzsonnára, holott az étlapon felvágott is szerepelt. Mint kiderült, a konyha 3.6 kilogramm sonkaszalámit kapott ehhez az étkezéshez, de az szőrén-szálán, az utolsó grammig eltűnt. Tizenhárom iskolában tettenérték a tálalószemélyzet tagjait, amint primőröket - retket, ujhagymát - tulajdonítottak el. Hogy a szocializmusban lopnak az emberek, az nem újság s ezen már megbot- ránkozni sem érdemes. Olyan keveset keresnek, hogy meglehet érteni. De az már felháborító, hogy a fejlődő gyerekeket rövidítik meg és az iskolások szájából lopják ki az ételt. Erre nincs mentség. * "Nem a gépekben van a hiba" - állapítja meg a Magyar Nemzet vezércikke, mely a magyarországi termelékenységről, gyártási technológiákról szól. És megállapítja: sok még a tennivaló! Erősíteni kell a munkaerkölcsöt és fel kell tárni a tartalékokat. "E tartalékok - idézzük - azonban nem a gépekben találhatók. Hanem az emberekben. Egy vizsgálat szerint tiz, licenc alapján készülő terméknél Magyarországon az anyagfelhasználás 5-15. az anyagköltség 25, a munkaidő-szükséglet pedig 150-300 százalékkal több a külföldinél. A magyar ipar kb. 500 külföldi licenc alapján több mint 600 féle terméket gyárt." Ebből következtetünk, mennyivel költségesebben és lassabban dolgozik a magyar ipar a nyugatinál. * A Magyarok Világszövetsége találkozót rendezett magyar egyesületi vezetők részére, akiket Nyugat-Európa otszágaiból és az amerikai kontinensről hivtak meg az óhazába egy kis eszmecserére. Sokan nem lehettek a megjelent vendégek, mert a Magyar Nemzet erről szóló riportja se számot, se neveket nem emlit, csak két résztvevőt - egyet az Egyesült Államokból és egyet Angliából - szólaltat meg a riporter. Az amerikai magyar Dankó István névre hallgat és a William Penn betegsegélyező egyesület igazgatótanácsának elnökeként mutatja be olvasóinak a pesti ujságiró. Dankó úrtól sokmindent kérdeznek s ő buzgón válaszolgat. Egy kérdésre többek közt ezt: "Amerikában a magyarok úgy élnek, mint mindenki más. Még azok is, akik tiz-husz éve jöttek ki, már teljesen amerikaivá váltak."- Okos ember lehet ez a Dankó és jól ismerheti az emigránsokat. Ha ennyit ért az emigrációhoz, sokra nem mennek vele a Bencur utcában. * A Jánoshegyi kilátó már két éve zárva, az ajtaján hatalmas lakat. Az épület felújításra szorul, de nincs elég pénz a munkálatokra. Most uj tervet dolgoztak ki a kövek megerősítésére, ami csak tizenöt millióba kerül. így remény van rá, hogy 1985 végére ismét megnyitják a budapesti panorámában gyönyörködni akaró kirándulók előtt a kilátót. Gyorsaság nem boszorkányság... * Szeptember 1.-én az éves kiképzési tervnek megfelelően polgári légvédelmi gyakorlatot tartottak Budapesten - jelentette a Magyar Távirati Iroda. * Az Egyesült Államok újabb 100 ezer tonna gabonát adott el a Szovjetuniónak e hó végéig történő szállításra - jelentette az amerikai mezőgazdasági minisztérium. 1983. október óta van érvényben az öt évre szóló szovjet-amerikai gabonaszállítási szerződés, és eddig - az első évben - 14,1 millió tonna gabonát kapott a Szovjetunió Amerikától. * "Mentsük meg a Badacsonyt!" - jajdul fel egy olvasó a Magyar Nemzet levelezési rovatában, hosszan fejtegetvén Írásában a Balaton-felvidék hegyeit fenyegető veszélyt: tudvalevő az itteni vulkánikus eredetű csúcsok anyaga kitűnő minőségű bazalt, ezért már évtizedek óta folyik rajtuk a kőbányászás. A Ság-hegy jóformán teljesen áldozatul esett már a kőfejtésnek, de nagy sebek éktelenkednek
