Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-10-01 / 10. szám

1984. október Amerikai Magyar Értesítő 13.oldal Magyar tájak Magyar történelem Utazás Erdélyben III. Nagyváradon át Brassóig Az előző számunkban befejeztük túrán­kat Nagyváradon és környékén. Folytassuk utunkat Kolozsvár felé. Nagyváradot a város keleti végén hagy­juk el. A Kolozsvárig tartó útszakasz 152 km. A Sebes-Körös széles völgyében uta­zunk tovább. Fügyivásárhely 1335-ben a Fudy-család által alapitott monostoráról nevezetes, melynek temploma most a reformátusoké. Ortodox temploma a XVIII. században épült Mezőtelegd gótikus stilusu, ma refor­mátus templomának szentélye eredeti, tor­nyát 1507-ben Telegdy István épittette. A templom szentélyében a Telegdyek sír­boltja látható, a család címerével. Igen szépek a templom XV. századi falfestmé­nyei. Telegdnél a Körös déli partjáról a hidon az északi partra megyünk át s ezen maradunk végig. Az ezután következő Pusztaujlak és Örvénd református temploma, valamint Al- sólugos görögkeleti temploma XVIII. szá­zadi . Élesd - Sebes-Körös völgyében - ka­tolikus templomát 1717-ben, a református templomot 1852-ben építették. /Kirándulások: Élesdtől észak felé 3 km-re Sólyomkőpestes falu határában 8 km gyaloguttal érhető el Sólyomkő várának romja. A XIII. századi várat 1711-ben a császári csapatok rombolták le. Ugyancsak észak felé 20 km-re, a Margittára vezető utón levő Feketeerdő régi üveggyáráról nevezetes. Körülbelül 20 km-re van Élesdtől az egykori vadászkastély, Magaslak is. Élesdtől délre a Körösön túl van Es- küllő, határában az Igric-barlanggal, amely hires régészeti lelőhely./ Tinód községtől kezdve a hegyek köze­lebb nyomulnak az úthoz. Tinód temploma 1565-ben épült. Alsótapa előtt az ut elhagyja a Körös völgyét és máris megérkeztünk a Király­hágóhoz. /A Sebes-Körös szorosában: A vasút­vonal követi a körös szorosát, s ezen az utón a következő helységeket érintjük. Rév a Körös-szoros kirándulóközpontja. 1257ben Pál országbiró, majd Kopasz nádor birtoka, Sólyomkővár tartozéka. 1316-tól a Bánffyak, később a Telegdyek, majd a Zichyek birtoka. Görögkeleti temploma 1790-ből való. Itt van a vadregényes révi sziklaszo­ros, az un. Tündérvár és a Zichy csepkő- barlang. Vársonkol.yos határában több nagyobb cseppkőbarlang van. Bánlaka görögkeleti temploma 1700 kö- rül épült, majd a Körös bal partján Lórév a Jád-völgy torkolata előtt középkori révátkelőhely volt. Román temploma 1700 tájáról való. Ut vezet innen tovább a Jád völgyében is. A völgy elején Csarnóháza környékén hatalmas sziklafalak és sok barlang ta­lálható. Remec, régi nevén Jádremete fa- kitermelési központ. Az erdészeti müut innen a völgyön végig Biharfüred üdülő­helyre vezet, de az ut csak váltakozva egyirányban járható, mert a sziklafalakba van róbbatva./ Útvonalunk Köröstopa után a Király­hágó teteje felé tart. Kornicel közvet­lenül a Királyhágó alatt fekszik, a gö­rögkeleti temploma 1740-ből való. A Királyhágó 582 méter magas hágónyereg a Bihar- és a Meszes-hegység között. A szerpentin innen lefelé vezet a Sebes-Körös vizéhez. Bucsa, más néven: Királyhágó község a tetőtől 3 km-re fekszik. Csúcsa. A hajdani Boncza-kastély a község keleti végén, a domboldali szép parkban van. Itt tartózkodott az első világháború alatt Ady Endre, kinek fele­sége, Csinszka (Boncza Berta) a kastély tulajdonosának a lánya volt. Ady halála után az épületet Goga román költő vásá­rolta meg, aki a parkban van eltemetve. A kastély jelenleg Goga-muzeum, ahol Ady emlékek is láthatók. A Csúcsa után következő Csucsai-szo- rosból déli irányba elágazás vezet Nagy­sebes felé. Kissebes környékén gránit- és dacitbányák működnek. Dél felől a Se­bes völgye torkollik ide. Ez a Sebes- Körös harmadik forrásága, innen keletnek Körösfőig a nép a vizet "Körös pataká­nak" nevezi. Sebesvár falu a Sebes vizének bal (nyugati) partján, ősrégi, történelem előtti lakóhely, később dák telep volt, s itt láthatók Erdély és Kalotaszeg vég­várának, Sebesvárnak maradványai. A vá­rat a johannita lovagok épitették, de mára csak egy zsindellyel fedett, kör alakú bástya látható belőle. A prehisz- torikus és a dák telep a várrommal szem­beni dombon volt, és itt állt később Resculum római erőditmény is.

Next

/
Thumbnails
Contents