Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)

1984-10-01 / 10. szám

8.oldal Amerikai Magyar Értesítő 198^. október LAJOSSY SÁNDOR (Anglia): NEMZET ÉS KÖZÖSSÉG A Magyar Hírekben közölt beszélge­tésre térek ki röviden, mely Hanák Pé­ter és Józsa György Gábor között tör­tént. A tudósítóból Józsa György Gábor­ról nem sokat tudok, legfeljebb kérdé­seiből állapítottam meg hovatartozá­sát. Nem ítélem el, de nem is elégíte­nek ki feltett kérdései. Hanák Péter általam is nagyrabecsült történész /ed­dig ismert könyvei alapján inkább filo­zófus és szociológus/ válaszain sokat lehetne vitatkozni. Én a magam leegyszerűsítésében a cimadó mondatból indulok ki. Nevezete­sen a magyarság helyzete saját hazájá­ban - ismervén a közénk sokszor erő­szakkal betelepített és nyakunkra ül­tetett népi-kisebbségeink, majd mester­ségesen ellenünk hangolását -, közössé­gi szempontból okszerű fejtegetés, de magyar- és történelmi síkon nem fogad­ható el. Mert kellene tudni minden ma­gyarnak, különösen toliforgatóinknak, hogy Magyarország a magyarok hazája. S bárhogy is csürik-csavarják rossz­indulatú szomszédaink, vagy e dologban még ma is tudatlan nyugati elemek: az igazság az, hogy Trianon és azóta min­den visszaélés velünk szemben - a je­lenleg szovjettel való függőségbe kény­szeríti etésünk is -, a többi világ-zűr­zavarokkal együtt megoldást sürget és ezt semmilyen kimagyarázással nem lehet elintézettnek tekinteni. Világos tehát, hogy ezt a pozitívu­mot hiányolom a különben okos és higadt beszélgetésből. A nemzet otthon, de különösen a sza­badföldön élő hangadóitól tárgyilagos és egyben lelkesítő kiállást vár: mert ha mi saját ügyünkben mellébeszélünk, vagy elködösitjük a dolgokat, akkor történelmi küldetésünkről mondunk le. Pedig éppen a második évezredünk érde­kében kell minden alkalmat megragadnunk hogy szüntelen ébren tartsuk a Magyar Kérdést teljes összefüggésében és való­ságában. Nagyon sajnálom, hogy itt csak uta­lok a beszélgetésre anélkül, hogy nagy­vonásokban legalább ismertetném, de túl messzire vezetne. Felszólalásomból azonban világos lehet mindenki előtt, hogy dicső múltúnkhoz híven jelenünk történelmi eseményei is arra figyelmez­tetnek, hogy megalkuvás nélkül küzdeni kell elévülhetetlen jogainkért! Úgy a- hogy azt teszik a kis és nagy nemzetek, hogy csak Izrael élethalálharcát, a a Balti-kisállamok bátor élet jelzéséit, vagy akár az angolok elvekért megvívott Falklandért küzdelmüket említsem. Néhány kiegészítő adat Haraszti Endre „Nyilatkozatáéhoz Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Mint hamiltoni lakos engedje meg, hogy lap­jában, amely mindig ki­áll a kommunisták ellen, néhány kiegészítő ada­tot közöljek az elmúlt hé­ten a torontói Magyar Életben megjelent „Nyi­latkozathoz”, amiben Mr. Haraszti ezt írja: „Ez év április havában, fe­leségemmel együtt szülőföl­demre Magyarországra szán­dékoztam utazni. Érvényes út­levéllel és az ottawai Magyar Követség által kiadott, ugyan­csak érvényes vízummal vol­tunk felszerelve. Terveim közé tartozott — a szokott rokonlá­togatáson, temetólátogatáson túlmenően. — a tavaly nálam vendégségben járt történész­kollegák (Prof. László Gyula, Prof. Puskás Julianna) szíves meghívásának eleget tenni, az esztergomi és pécsi, történel­mi jelentőségű ásatásokat megtekinteni és a 40 évvel ez­előtt elpusztított mártírok kegyeleti ünnepségén részt- venni. Mindeme történelmi ta­pasztalataimról a Magyar Élet olvasóit külön-külön cikk­ben tájékoztatni kívántam. E cikkek szervesen illeszkedtek volna be az évek hosszú során írt és a jövőben is írandó ma­gyar kultúrtörténeti (magyar­ságismereti) tanulmányaim sorába. Kétnapos kellemes és tanul­ságos párizsi tartózkodás után, a kínos meglepetés ak­kor ért, mikor a ferihegyi re­pülőtéren az útlevél- és vízum- vizsgálat következett. Csupán feleségemet engedték át a vizsgálaton, velem közölték, hogy nem léphetek a Magyar Népköztársaság területére. Mikor ezt a megdöbbentő ha­tározatot velem közlő hatósági közegtől felvilágosítást, in­dokolást kértem, kijelentette, hogy ezt ő sem tudja. Egy éj­szakát a ferihegyi ún. „tran­zit" szállodában töltöttem, majd másnap reggel felraktak a Frankfurt felé menő MA­LÉV gépre.” Ez igaz! Viszont sze­retnénk, mi hamiltoniak néhány adattal kiegészí­teni Mr. Haraszti nyilat­kozatát. Mr. Haraszti nemcsak a rokonait és a temetőket látogatta, mint ahogy „Nyilatko­zatában” írja, hanem Benczúr utcába is, a Ma­gyar Hírek című haza­csalogató újság szer­kesztőségébe is, ahol már várták a látogatá­sát. Mi itt úgy tudjuk mostani hazalátogatá­sának célja volt, hogy el­látogat Szegedre is ahol régi barátja „Ilja Mis­ka” egyetemi tanár vár­ta. Egyesek szerint ab­ban reménykedett, hogy Szegeden őt is „díszdok­torrá” avatják... Sőt még egy rögtönzött „Iro­dalmi Kört” is akart rendezni... Nos: ez meghiúsult. A pesti partnerek, úgylát­szik az ilyen kétkula- csos emberekben vagy nem bíznak meg, vagy csak egy ügyes cirkuszi trükköt csinálnak az emigrációval az által, hogy szemfényvesztés­ként kiutasították... Mellékelve levelem hite­léül két fotókópia. • Kedves hamiltoniak. Mi ezt az ügyet már rég ismerjük! Nemcsak mi — mások is. Kár volt a Nyilatkozatért. Van egy magyar közmondás, amit egy betűvel meg- toldunk: Nem zörög a Haraszti, ha nem fúj a szél...! Kanadai *nMi A Daytona Beach-i Magyar Népművészeti Muzeum körül csoportosult magyarok köre (C.M.S.) számos VHS 1/2 incses video-mü- sort készített a magyar kultúra különbö­ző ágairól. A video-müsorok megrendelhe­tők az Értesítő címén.

Next

/
Thumbnails
Contents