Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-10-01 / 10. szám
rajzi, természeti és településsel kapcsolatos kérdései az emigrációban ismeretlenek, a Tájékoztató lényegi megálla- pitásait szószerint idézem: "A GNV-t a gazdasági mutatók javitá- sa érdekében szakasos működésűre tervezték, hogy főleg a napi csúcsfogyasztás idején szolgáltasson áramot. A Duna vízhozama azonban télen a legkisebb, amikor a legtöbb csucsenergiára volna szükség. A GNV tehát a szén- és atomerőmüvekhez képest energetikai szempontból korlátozott értékű. A szakaszos működés közben fellépő 1-5 méteres vizszint ingadozások és a nagy vizsebességek a bősi erőmű alatti szakaszon rombolják a pertokat, akadályozzák a nemzetközi hajózást és súlyosan károsítják a folyó élővilágát. A naponkénti felduzzasztás visszaszállitja Győrbe a város szennyvizét, és bűzös szennycsatornává változtatja a Mosoni- Duna torkolati szakaszát... A nemzetközi hajózást nemcsak a csúcs- üzem alatt fellépő nagy vizsebesség akadályozná, hanem a fokozodó jégjelensé- gek, valamint a fákkal nem védhető tározóban és oldalcsatornában akadálytalanul végigsöprő erős északnyugati szelek is. A nagymarosi erőmű kanyarba telepítése miatt a zsilipekbe csak nehezen lehetne behajózni. A GNV esetében a legnagyobb és jóvátehetetlen kárt a dunakiliti tározó fogja okozni, mert a leüllepedő iszap a duzzasztott viz nyomása alatt a többszáz méter mély kavicsos altalajba fog sodródni, és azt elfogja szennyezni. A körülbelül 10 köbkilométer térfogatú vízkészlet elszennyeződésével Magyarország legjelentősebb ivóviztartálékát veszítené el...Ugyanez a károsító hatás várható a Komárom és Nagymaros közötti szakaszon, ahol a már megépült partiszürésü kutak fognak tönkremenni... A nagymarosi vizierőmü ipari tájjá változtatná a Dunakanyart. A gáthoz tervezett hid teherforgalma levegő- és zaj- szennyezésével felborítaná az ország második legjelentősebb üdülőterületének nyugalmát. Az árvizszint fölé duzzasztással a Nagymaros fölötti települések és a folyó természetes kapcsolata megszűnne és a szigetek egy része a viz alá kerülne. A települések mélyebben fekvő részein fakadóvizek feltörésére kell számítani. Ilyen károk például Esztergomban is várhatók . A GNV nagy területeket tesz használhatatlanná. A vízlépcsőrendszer által véglegesen igénybevett terület összesen 120 négyzetkilométer, amelyből 73 négyzetkilométer mezőgazdasági terület... A Szigetköz jelentős részén lehetetlenné válik az intenzív mezőgazdasági termelés A szigetközi községek egy részének né19 84. október pesség megtartó ereje nagymértékben csökken. A Duna elterelése miatt veszélybe kerül és nagyrészt kipusztul az ártéri erdők és mellékágak gazdag növény- és állatvilága, amely ökológiai értéke miatt inkább védettséget érdemel. A GNV kedvezőtlen hatásai miatt Dunakiliti és Nagymaros között gyakorlatilag megszűnik a halászat... A tározóban és az oldalcsatornában - Budapest fölött 25 méterrel magasabban - tározott 2^0 millió köbméter viz olyan potenciális veszélyhelyzetet teremt, a- mire nincs példa a világ ennyire városi- asodott térségeiben. Dunakiliti és Bős földrengés-veszélyes zónában fekszenek. Hiába méretezik a műtárgyakat földrengés-biztosán, ettől még a töltések megsérülhetnek. ..Ha a töltés Dunakiliti fölött olyankor szakadna át, amikor árvízi levonulás van, a tározóból kiömlő vízmennyiség az árvízi hozamot megnövelve olyan árvizet okozhat, amely előntheti a kiépített védmüveket. Nemcsak Mosonmagyaróvárt és Győrt, hanem még Budapest belső részét is veszélyeztetné. (És mi történne ellenséges behatás esetén?!) A GNV csallóközi oldalcsatornájának megépítése hátrányosan érintené a szlovákiai magyar kisebbséget, elsősorban az oldalcsatorna és a régi Duna-meder közt közt rekedő három falu: Vajka, Doborgás és Nagybodak lakosságát... Nemzetközi jogi szempontból a dunai nemzetközi hajóút 30 kilométeres szakaszának csehszlovák területre történő átvezetése az 19^7-es párizsi békeszerződés revíziója Csehszlovákia javára,mert a szerződés értelmében a kérdéses szakaszon az 1938- január 1. előtti állapotnak megfelelően a Duna hajózási fővonala alkotja az államhatárt. A Duna elterelése után az államhatár körülbelül 30 kilométeres szakaszán csak egy hajózhatat- lan folyócska marad a szárazra kerülő kavicsmederben. Kérdéses, hogy a nagyhatalmak által aláirt békeszerződés előírásának ellentmondó változtatásához e- legendő-e az Elnöki Tanács rendelete, a- mely 1978-ban törvényerőre emelte a GNV létesítésére vonatkozó államközi szerződést . AGNV által létrehozandó 3-5 méter mély, 180 méter széles hajóút sem a jelenlegi, sem a távlati hajóforgalomnak nincs szüksége. A Duna-Majna-Rajna csatornához is illeszkedő, 2.5 méter mély hajóút a megkezdett és félbehagyott folyószabályozás befejezésével is létrehozható. A korszerű technikával, körültekintően vezetett folyószabályozás sem a természeti környezetet, sem az ivóvízkészleteket nem veszélyezteti. Az ezredfordulón Magyarország lakosságának 30-^0 százalékát kellene a Duna 5.oldal Amerikai Magyar Értesítő
