Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
1984. január Amerikai Magyar Értesítő 11.oldal WASS ALBERT LEVELE AZ EMIGRÁCIÓHOZ Kedves Barátaim! Hosszas töprengés és alapos megfontolás után irom Hozzátok ezt a levelet. A- mint tudjátok, immár négy esztendeje foglalkozom a Transylvania Quarterly kiadásával. Ez a kis nyomtatvány minden fogyatékossága mellett is észrevehető e- redményeket ért el és elmondhatjuk,hogy Erdély és az erdélyi magyarság ügyét az ismeretlenségből kiemelve ha nem is az érdeklődés köpontjába, de mindenesetre a peremvonalára helyezte. Amellett, hogy ezt a munkát minden u- jabb akadály ellenére is tovább kívánom folytatni, felmerült bennem a gondolat, hogy talán ideje lenne Erdély problémáját nem mint különálló ügyet kezelni, hanem belefoglalni azt egy szélesebb és lényegesebb keretbe: a Kárpátmedence, tehát a történelmi Magyarország egységének történelem-adta és kipróbált keretébe . valamiképpen az anyagi keretről is. A lényeg a történelmi szükségen és elhivatottságon van. Elébb-utóbb reánk szakad egy újabb nagy háború és egy újabb "világ-rendezés". Ha munkánkat idejében elvégezzük és a világ közvéleményét megnyerjük az igazság számára, akkor igazságos elrendezésre számíthatunk. Annak bebizonyítása, hogy egy tartós európai béke és jólét kulcsa annak a középeurópai egyensúlynak a helyreállításában rejlik amit csak a Kárpátmedence egysége tud biztosítani, nem nehéz feladat. Csupán türelmes és odaadó munkán múlik. Gondolkozzatok tehát a fentieken. Mindnyájatokat erdélyi szeretettel köszönt : ☆ ☆☆☆☆ Magyarország - innen nézve Vagyis: ahelyett, hogy egymagámban folytatnám tovább a "Transylvanian Quarterly" kiadását, nem lenne-e bölcsebb, időszerűbb és célravezetőbb ma már ha valamennyien együtt állítanánk össze "THE FREE HUNGARIAN QUARTERLY" cim alatt egy olyan átfogó angol nyelvű negyedévi folyóiratot, mely tudomására hozná az angol nyelvvilág államférfiainak, diplomatáinak, szakembereinek és sajtójának mindazt amit sem a State Department utján, sem a maguk erejéből nem tudhatnak meg: hogy mi történik ma valójában CSON- KAMAGYARORSZÁGON, FELVIDÉKEN, DÉLVIDÉKEN, ERDÉLYBEN és a BÜRGÉNLANDBAN. Tehát ennek az uj Quarterlynek minden száma öt részből állana és minden rész három tárgyra oszlana: hírek a kérdéses országrészekről /panaszok, atrocitások, stb./, megoldási javaslatok, elgondolások, tervezetek a jövendő felé és az országrész magyar kultúrája. Mindezt csak egy, nagy vonalakban fektetem le most. Levelem lényege ez: ha egyetértünk abban, hogy úgy magyar mint általános középeurópai szempontból a Kárpátmedence egységének valamilyen elfogadható modern formában való helyreállítása nélkülözhetetlenül szükséges ahhoz, hogy egy tartós béke és az ezzel járó jólét áldásai végre-valahára virágba bontsák ezt a megpróbált földet, akkor nagyon is fontos ám, hogy ebben a közös keretben vigyük a világ elé a szétdarabolt részek problémáinak ismertetését . Ha mindnyájan megegyezünk abban, hogy jövendő-formálás céljából egy ilyen negyedévi angol nyelvű folyóirat szükséges, akkor az Úristen gondoskodni fog Kivonatosan közlünk néhány hirt, ami az amerikai sajtóban jelent meg Magyarországról. A FORBES magazin 1983 július 4.-i száma két cikkben is foglalkozik Magyarországgal. Az egyik az állami vállalatok által kibocsájtott kölcsönkötvények forgalmáról szól, s felteszi a kérdést: kik azok, akik ilyen kötvényekbe fektetik a pénzüket? A válasz: nagyobbára olyan állami vállalatok, amelyeknek számottevő nyereségük volt. A Forbes megállapítja, hogy az uj magyar kötvénypiacnak pontosan az a feladata, mint nyugati testvérének: a tőke áramlásának irányítása a jobban jövedelmező használat felé. Eddig a szocialista vállalkozások vezetői kénytelenek voltak az általuk elért esetleges hasznot saját üzemükben felhasználni tekintet nélkül arra, hogy termékeik eladására milyenek a jövőbeli kilátások. A cikk megállapítja azt is, hogy a szocialista Magyarország ezzel egy lépéssel közelebb lépett a kapitalizmus felé. Vajon a Forbes akkor is ezt mondta, amikor Rákosiék kibocsájtották a Békekölcsönt? A Wall Street Journal 1983. november 23.-i száma szerint Radnóczy János a Magyar Beruházási Bank illetékese odanyilatkozott, hogy a magyar telefonhálózat a világon az egyik legrosszabb. Hozzátette, hogy az igénylők kielégítése átnyúlhat a következő évszázadba (ami történetesen a következő évezred is, dehát ne túlozzuk el a bajt). Mindezt azzal kapcsolatban említette a Wall Street Journal, hogy a magyar ipar újabb köl-
