Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-09-01 / 9. szám
Amerik i Masvar Értesítő 198É. szeptember____________________ POZSONYBÓL JELENTIK DURAY MIKLÓS BÖRTÖNBEN 13.oldal Duray Miklós másodszori letartóztatásakor három másik személyt is őrizetbe vettek. Az egyik egy tanítónő, a másik a népművelési intézet munkatársa, a harmadik egy építésznő. Mindhármukat negyvennyolc óra letelte előtt szabadon bocsátották. Figyelmeztették őket, ha bebizonyosodik, hogy Duray Miklós munkatársai voltak, vádat emelnek ellenük. Rajtuk kívül még négy személyt hallgattak ki a letartóztatást követő két napon. A csehszlovák perrendtartás értelmében a pert a vizsgálati fogság első napjától számított két hónap alatt meg kell kezdeni. Ez a határidő azonban módosítható, azaz meghosszabbítható. Mivel az ügyészség szerint a vád alapja a Btk 112. törvénycikke, ,.és egyebek arra engednek következtetni, hogy a végleges vád még nem alakult ki. Tekintettel arra, hogy ez a második vádemelés új törzsszámot kapott, formálisan nincs kapcsolatban a tavalyi befejezetlen perrel. Épp ezért Duray Miklós ügyvédje sem tehetett még lépéseket. Május 30-án, tehát pont húsz nappal a letartóztatások után kezdődtek el ismét a kihallgatások. Az említettek közül a tanítónőt, majd az építésznőt rendelték be kihallgatásra. Mindkettőjük útlevelét bevonták. Az építésznőnél az előzetes őrizetbevételkor naplót találtak. mely februártól májusig tartalmazta a vele kapcsolatba került személyek nevét és a találkozások időpontját. Valószínűleg most ezért hallgatták ki újra és ezért voltak a hatóság képviselői szigorúbbak. A négyórás kihallgatás során öt további személy neve került szóba. Feltételezhető, hogy a kihallgatások rájuk is kiterjednek majd. Június 7-én a kihallgatottak köre újabb személlyel bővült. A háromórás kihallgatás lefolyásáról eddig nem sikerült értesülést szcBudapesti nyilatkozat 1984. május 10-én Pozsonyban letartóztatták Duray Miklós geológust, írót, a szlovákiai magyar kisebbség jogainak ismert védelmezőjét, a Charta egyik aláíróját. A vád: a Köztársaság külföldi érdekeinek megkárosítása, valamint izgató hírek teijesztése. 1982-ben egyszer már letartóztatták Duray t, de akkor három hónap múltán - ügyének tárgyalását megszakítva — szabadon bocsájtották. A reá figyelő magyar közvélemény ezt a határ mindkét oldalán kedvező jelként vette tudomásul. Ugyanígy kedvező jelnek látszott az is, ami az iskola ügyi törvényjavaslat vitájában történt. E törvénytervezetnek ugyanis voltak olyan passzusai, amelyek a magyar anyanyelvű oktatást létében fenyegették. Ezek ellen, iskoláik védelmében, közel 10.000 szlovákiai magyar emelt szót a csehszlovák állam illetékes fórumain. Duray Miklós pedig nyűt levélben fordult Gustav Husák köztársasági elnökhöz. - A szlovák kormány mindezek után visszavonta a törvénytervezet sérelmezett szakaszait. Az 1984. április 2-án elfogadott törvény megerősíti a nemzetiségi iskolák mai helyzetét E bizakodásra tápot adó fejleményekre következett Duray Miklós újabb őrizetbe vétele, kihallgatások sorozata, s Duray ellen újabb vádemelés. S mindez olyan eltökélt szigorral zajlik, hogy azt kell hinnunk, az iskolatör- vény körüli küzdelmekhez s általában a kisebbségvédő munkához szükséges bátorság letörésére irányul. S olyan félelmeket támaszthat, amelyek megbéníthatják a legtisztább szándékokat is. Úgy látjuk, hogy ez a por kikezdheti a védtelenek türelmét, elveheti munka- és életkedvét. Duray Miklós börtönbe vetése tehát nemcsak egyéni jogsérelem, az egész magyar kisebbség sérelme is. Szabadon bocsájtása és a vádak elejtése azt jelentené a magyar közvélemény számára - a határ mindkét oldalán —, hogy a türelem és józanság egyszer megint erősebbnek bizonyul a nemzeti elfogultságnál és gyűlölségnél. Ezen nyilatkozat három aláírója résztvett HANGSZÓRÓT! A Kritika (1984/4.) író és közélet címmel interjút készített Cseres Tiborral, aki a többek kozott a következőket mondta: „Vannak olyan neuralgikus gócai a mi társadalmi életünknek, amelyeket csak akkor kezdhet ki a javító szándék, hogyha újra és újra elismételjük a fájdalmakat, amelyek a társadalomban némán kiáltanak. A némaságot az írónak kell feloldania azzal, hogy megfogalmazza a bajokat. Egyetlen ilyen bajt mondanék, ami előtt tilalomfák állnak, ami előtt megtorpan a kormányzat jó szándékú kezdeményezése is: határainkon túl, s határaink körül élő három, három és fél millió magyarunk nehéz helyzetének elkiáltására kormányunknak nincs hangszórója, elég cselekvési tere, pedig mégis tennünk kellene valamit. Egy múltkori tudósklub beszélgetésen ezért javasoltam a televízióban, hogy adassék meg határainkon túli magyarjaink érdekében a magyar íróknak idehaza legalább a sikoltás joga." Duray Miklós első, megszakított bírósági tárgyalásán, s kötelezettséget vállalt sorsának figyelemmel kísérésére. Budapest, 1984. június 6-án. CSERES TIBOR CSŰR KA ISTVÁN MÉSZÖLY MIKLÓS Duray Miklóst kiszivárgott hírek szerint magánzárkában őrzik, a kihallgatóján kívül senkivel nem válthat szót. Súlyos cukor-, gyomor- és májbaja ellenére sem kap diétás ételt. A szlovák hatóságok változatlanul hallgatásba burkolóznak. Annál szélesebb köröket mozgat meg fogvatartása. Június 20-i keltezéssel az amerikai PEN-Club részéről Allen Ginsberg, Norman Mailer, Arthur Miller és Kurt Vonne- gut ez ügyben levelet intéztek Husak elnökhöz. Külön figyelmet érdemel az a tény. hogy négy neves szlovák értelmiségi emelte fel szavát Duray védelmében. FORRADALOM. A magyar forradalom ciemcnyn- nafc újraértékelése szükségszerű - állapítja meg a kelet-európai demokratikus ellenzékek bécsi folyóirata. a Gegenstimmen (16. sz.). A folyóirat különkiadást mellékel nyári számához, mely teljes egészében az 1956-os magyar forradalommal foglalkozik. közli az események krónikáját ét Rá ez Sándor, a budapesti munkástanácsok vezetőjével folytatott beszélgetést, mely először a Beszélőben jelent meg. A Gegenstimmen ezenkívül a bős-nagy marosi erőmű megépítése ellen indult mozgalom érveit ismerteti. A lap szerint a tiltakozásokat eddig több mint 60 ezstn írták alá Magyarországon. Tear Ferenc A másik Hortobágy című nemrég megjelent könyvének ismertetésében (Népszabadság, június 20) arra utal a szerző, hogy a Hortobágy ősi madárvilága pusztul, a turisták szeme elől elrejtett birkavágóhíd működik, mely időnként véresre festi a vizeket, összeütközik a természetvédelem és a gazdaság érdeke. Majd így folytatja: .A Fertő mellett Burgenlandban egy szikes kis pusztán megcsinálták az osztrákok a maguk saját mini Horlobngyát. ahol máris több a kócsag és a ritka kanalas gém. mint itgion. Oda is ástak gemeskutat. magyar zászló jelzi, hagy honnan való az eredeti. Sok a látogatója és szigorú a rendje ennek az osztrák Hortobágy nak "
