Amerikai Magyar Értesítő, 1984 (20. évfolyam, 1-12. szám)
1984-07-01 / 7-8. szám
14. oldal f , Amerikai Magyar Értesítő Magyar tájak Magyar történelem-------------1_ -------------------Utazás Erdélyben Nagyváradon át Brassóig Ezen az útvonalon megismerkedünk Nagyváraddal, majd a Királyhágón keresztül Kolozsvár, Torda, Gyulafehérvár, Nagyszeben és Fogaras érintésével jutunk Brassóba. Talán ez a legtöbb látnivalót nyújtó útvonal Erdélyben. Bors község (román határállomás), már a XIII. század óta lakott helynek számit. Református temploma a XVII. század elejéről való. Ezután Szentjános mellett elhaladva rövidesen Nagyváradra érünk. Nagyvárad Bihar megye székhelye, "Erdély kapuja", a Sebes-Körös két partján a Réz-hegységtől idáig húzódó dombvonulatok alján fekszik. (Körülötte lévő tiz peremközséget a románok a városhoz csatolták.)- A várost a püspökséggel együtt 1093-ban Szent László király alapította, s ő volt az első magyar király, akit a várban emelt székesegyházban temettek el. Janus Pannonius váradi kanonok le is irta a király márvány síremlékét, amely Szent Lászlót harci bárdjával ábrázolta, Váradot először a mongolok pusztították el (1241-42), az Anjouk alatt a- zonban ismét felvirágzott. Az alapitó király életnagyságu lovas bronzszobrát, Kolozsvári Márton és György szobrászok remekművét 1390-ben, Zsigmond jelenlétében avatták fel. Nagyvárad legfényesebb időszaka a reneszánsz volt, ugyanis Vitéz János püspök, majd Janus Pannonius idejében élénk irodalmi élet színhelye lett. Az első török támadás 1474-ben érte, amikor Ali szendrői basa feldúlta. Ujjá- épülése után Dózsa György hadai sikertelenül ostromolták, s később a kivégzett paraszvezér testének egy darabját a váradi vár kapujára tűzték elrettentésül. Közvetlenül II. Rákóczi György halála után, l660-ban, a török elfoglalta Jenő várát, majd váradot. A város és a vár romhalmaz lett a püspöki székesegyházzal és épületekkel együtt. A védőkből csak háromszázan maradtak életben, akiknek a török megkegyelmezett és a váradi diákokkal együtt elvonulhattak Debrecenbe. A császári seregek 1692-ben szabadították fel a várost, amelyet a kegyetlen ostrom és a 32 évi megszállás úgy elpusztított, hogy az egykorú feljegyzé1984. jul.- aug. sek szerint mindössze 21 lakható háza maradt,, A következő évben a becsapó tatárok ezt is feldúlták ugyannyira, hogy még az 1720. évi összeírás szerint is Váradnak csak 216 polgára volt. Az 1848. évi forradalom, illetve szabadságharc idején Váradon működött a magyar hadsereg felszerelésének műhelye, a legnagyobb fegyvergyár. A század második felében meginduló iparosodás minden vonatkozásban meggyorsította a város fejlődését, s a századfordulóra mozgalmas életű kereskedelmi és kulturális központtá vált, s a Holnap Társaság megalakulásával (Í9O8) és a két Holnap-antológia megjelentetésével az uj magyar irodalom egyik bölcsője lett. Nagyvárad neve akkoriban "Körösparti Párizs"volt. Látnivalók: A város látnivalói négy körzetben találhatók. Az első körzet a főpályaudvartól nem messze vezető Muzeum utca környéke „ A városi múzeumot az 1872-ben alakult Történelmi és Régészeti Társaság közadakozásból épitette 1897-ben. Gazdag történet, természettudományi és néprajzi anyaga van, s képzőművészeti gyűjteményében régi magyar művészek müvei, valamint eredeti Dürer-metszetek láthatók. Ornithológiai gyűjteménye és könyvtára is hires. A Kanonok-sor az egykori váradi kanonokok palotasora 56 pillérű árkáddal. A barokk épületkomplexum 1773-4an készült el. A püspöki székesegyház. Alapkövét 1752-ban gr. Forgách Pál püspök helyezte el, s épitését Patachich Adám püspök folytatta. 1780-ban fejezték be. A kéttornyú, pompás barokk templomot Giovanni Battista Ricca olasz épitész tervezte. Hajója 70 m hosszú, 30-40 m széles, falait carrarai és vaskohi márvány borítja. A Ricca által megkezdett építkezést Franz Anton Hillebrant fejezte be.- Belső tere monumentális, bazilika jellegű. Orgonáját Mária Terézia adományozta. Kupolafreskóját Nepomuk Johann Schöpf festette. Főoltárrának képe (Mária mennybevitele) Vincenz Fisher munkája. A székes- egyházban látható a reneszánsz kor szép alkotása Ipolyi Arnold és Scolari váradi püspökök sirköve. Koronás hermában őrzik azt a Szent László-ereklyét, amelyet egy évben egyszer tesznek közszemlére, egy mellékoltáron. A templom jobb oldalfalában szines dombormű alatt látható az a szekerce, amely a király sírjában volt.Szent László király ércszobra a székesegyház előtt áll. Tóth István szobrászművész alkotása.
