Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-04-01 / 4. szám
1983. április Amerikai Magyar Értesítő 9.oldal Március 15. Washingtonban A washingtoni magyarok március 13-án, vasárnap délután ünnepelték a magyar szabadságharc 135. évfordulóját, a Guy Mason Center nagytermében. A bevezető szavakat Taba János, az ünnepséget rendező Amerikai Magyar Szövetség helyi osztályának elnöke mondta. A Nemzeti dal után - melyet Altorjay Sándor szavalt el - a helyi sz. Bátori József cserkészcsapat tagjai szerepeltek énekés furulyaszámokkal, szavalatokkal. D’Andrey Gabriella operaénekesnő és Taba János opera- és operettrészleteket adtak elő megérdemelt sikerrel. A számokat, Kun János zongoraművész kisérte. Az ünnepi beszédet Nt. Bertalan Imre, az Amerikai Magyar Református Egyesület elnöke tartotta. Dr. Wagner Ferenc előadása A Baltimore-i Magyar Egyesület meghívására Dr. Wagner Ferenc történész "A kassai bombázás (19^1. június 26) diplomáciai előzményei" cimmel tartott előadást a helyi katedrális üléstermében, február 27.-én. Levéltári források felhasználásával részletekbemenően ismertette a magyar-német-szlovák-szov- jet külpolitikai kapcsolatok alakulását 1938 és 1941 között, és ezek tükrében azt a következtetést vonta le, hogy a sorsdöntő kassai bombatámadást a német légierők gépei hajtották végre. A hallgatóság érdeklődésére jellemzően mintegy 15-en szóltak hozzá az előadáshoz. A népes ülésen dr. Kopits István, a Johns Hopkins University orvosprofesszora elnökölt . Keresztszeghy Györgyné, szül. Jacoby-Lányi Anna, mély fájdalommal tudatja a távolban élő rokonsággal és ismerősökkel, hogy szeretett és nagyra méltatott férje, nemes püspöki KERESZTSZEGHY GYÖRGY a magyar királyi honvéd tüzérség volt ezredese 89. életévében Budaörsön eltávozott az élők sorából. Egy nagy magyartól búcsúzunk, aki ősei példáját követve, életét a haza szolgálatába állította. A megalkuvást szigorúan elvetette és inkább vállalta a legrosszabb élet- körülményeket, de mindenkor kiállt az igazság mellett. Isten vegye oltalmába! HUSVÉT VAN! A fehér jácintnak édes és erős illata ma úgy lebegett felém, mint nagyon régi kedves ismerős. Gyermekkoromban, a Kálvárián diszitette Krisztus sziklasirját. Ott térdepeltem s mellettem anyám. Imádkozott mig néztem a halott Jézust és a jácintokat, aztán boldog ének harsant: Feltámadott! A zászlókat tavaszi szél tépte, a liget fáin szól már a rigó és könnyű lett az emberek lépte... Úgy láttam: csupa öröm az élet, hiszen Husvét van, szép feltámadás! S milyen jó, hogy én is élek! Élek! De hova lett már az a kisgyermek? Hol van az anyám simogató keze?- A Szent Sir előtt magam térdelek és a lelkem mélyéig meghatott, hogy - mint húsvéti köszöntést - Isten elküldte im, a jácintillatot... Negyedi Szabó Margit LAJOSSY SÁNDOR: Kodály Zoltán 1882. december 16-án született az i- gazi magyar muzsika és népdalaink lelkes felkutatója, Kodály Zoltán. Halála alkalmával egy angol lap emlékeztetett elsőnek zenei fejedelmünk elhunytára. írtam is akkor róla és megemlítettem találkozásom a kecskeméti polgári-iskola padjaiban a mesterrel...Akkor a harmincas években már határozott tekintély volt az országban és külföldön is ismerték a nevét. Utána,már amennyire életkörülményeim engedték, többször találkoztam nevével újságok hasábjain. Tudtam az akkor még előttünk is egészen újnak, de fülbemászó muzsikája körüli élénk és éles vitákról, egyik zeneakadémiai hangversenye után, amit személyesen ő vezényelt: Teljesen igazságtalannak találtam! Már nem tudom melyik müvét vezette, de az a különös varázs, mely művészi egyéniségéből áradt és rám ragadt, felejthetetlen maradt számomra! Úgy él bennem az a csodálatos este, mintha a zeneivilág egyik megszentelt templomában vettem volna részt, amit azóta sem é- reztem más hangversenyek alkalmával. Nem csoda, hogy ezekután mindig felcsillant a szemem, ha Kodály Zoltánról
