Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-04-01 / 4. szám
1983. április DR. KOLLARITS BELA Tanulságok . . . Magyarok tüntettek január 23.-án New Yorkban a román UN misszió és propaganda központ épülete előtt. A tüntetés célja: tiltakozás a románoknak az erdélyi magyarok ellen elkövetett újabb erőszakos cselekedetei ellen. Az erdélyi magyarság a román kormány- nyal szembeni követeléseit memorandumba foglalta és eljuttatta a Helsinki-i Nyilatkozatot aláiró kormányoknak, illetve az illetékes államok ezidőszerint Madridban tárgyaló képviselőinek. A memorandumban követelik, hogy "az összmagyar- ság részének tekinthessék magukat, szabadon megőrizhessék sajátosságaikat és kollektiv értékeiket, független érdek- képviseleti szervezetet hozzanak létre". Ehhez nemzetközi támogatást és ellenőrzést kérnek. 1982. december 20.-án 71 magyarországi értelmiségi "Nyilatkozatot" adott közre Budapesten: 1982. november 6.-án és 7-én a román állambiztonsági szervek több fiatal erdélyi magyar értelmiségit őrizetbe vettek. A lakásukon házkutatást tartottak, magyarországi és erdélyi politikai viszonyokkal foglalkozó dokumentumokat foglaltak le náluk. Az őrizetbe vettek pontos száma egyenlőre nem ismeretes. Név szerint a következőkről tudunk: Ara-Kovács Attila, iró, Kertész Attila, szinész, Szőcs Géza költő, Tóth Károly, tanár. A hét folyamán többeket kihallgattak. Közöttük volt Kertész^Lóránt agrármérnök és felesége Kertész Évas Józsa Mária, Biró Éva, Keszthelyi András filozófus hallgató és Tóth Károlyné. Néhányukat, igy Szőcs Gézát, Tóth Károlyt és feleségét súlyosan bántalmazták. Ara-Kovács Attilát és Tóth Károlyt néhány nap után szabadon bocsájtották azzal a feltétellel, hogy lakóhelyüket, Nagyváradot nem hagyhatják el. Szőcs Géza az egész magyar nyelvterületen ismert kiváló költő hollétéről mind a mai napig nincs tudomásunk. Tartózkodási helyéről még legközelebbi hozzátartozói és barátai sem tudnak bizonyosat. Alapos a gyanú, hogy a politikai rendőrség máig sem helyezte szabadlábra. Felhívunk mindenkit, aki teheti, tiltakozzék a romániai hatóságok eljárása ellen. Követeljük az esetleg még őrizetben levők szabadonbocsájtását és a rendőri zaklatások beszüntetését!" Az Amarikai Magyar Szövetség és az 1 Erdélyi Világszövetség nevében New Yorkban január 23-ik napjára (vasárnap) tüntetést hirdettek, tudatva azt is, hogy 3.oldal a szomszédos városokból ingyen autóbuszok fogják a résztvenni szándékozókat be- és visszaszállítani. (A szállítási költségekre Zolcsák István (Brazília), az Erdélyi Világszövetség társelnöke jelentős összeget adományozott.) A tüntetés idején egész napon át zuhogott az eső. Ennek ellenére feltűnően nagyszámban vettek részt a tüntetésen New York és környező államokból érkezett magyarok. Az eddig megjelent tudósítások szerint 2,500-3»000 ember tüntetett! Egyes jelentések lényegesen alacsonyabb számot mondanak ugyan de ez jelen esetben teljesen mellékes. Ha abban a rossz időben csak 500 ember lett volna ott, a tüntetés akkor is sikeresnek volna mondható. New York és a környező magyarlakta városok magyarsága kitett magáért. Bebizonyította, nem közönbös a nemzeti kérdésekkel szemben. A tüntetés tehát lezajlott a kivonult nagyiétszámú rendőri készültség és a tűzoltóság jelenlétével. Csak éppen az amerikai polgár,mondhatjuk úgy is,hogy a közvélemény alapeleme nem volt jelen.S hiányoztak a hivatalos személyek, képviselők, szenátorok, nem volt képviselve New York vezetősége. Távolmaradtak a hírközlő szervek képviselői. "A 'médiának' nem jelentett eseményt a magyarok tüntetése..." - állapítja meg a tüntetésről szóló tudósítás. Tüntetéseknek kifejezett célja, hogy a közvélemény és hivatalos személyek figyelmét felhívja azokra az okokra, amelyek a tüntetést kiváltották, szükségessé tették. Tehát, hogy ez a cél elérhető legyen, legfontosabb a tüntetés helyének és időpontjának észszerű megválasztása. A januári tüntetést vasárnapra tűzték ki megszervezői. New Yorkban lehet hétvégén látványos felvonulásokat, ahogy itt nevezik parádékat rendezni, de nem politikai tüntetéseket. Azt az arrajárók megnézik, de leginkább elkerülik. Valamely hétvégén is forgalmas helyen talán még kelt némi feltűnést az esemény, esetleg a tüntetők feliratos táblái, plakátjai egykét másodpercre gondolkodóba ejtik a járó-kelőket, akik azonban tovább sietnek, hogy az előre kitervelt hétvégi szórakozásukról el ne késsenek. Sokat amúgy sem értenek meg, mert legtöbbjük tudása Erdéllyel kapcsolatban csak annyit jelent, hogy az valami összefüggésben van Drakulával... Az a tény, hogy az oláh UN küldöttség és propaganda központ épülete a 3* Avenue és 38. utca sarkán van, nem jelent sokat, különösen nem egy vasárnapi tüntetésnél. Ott a jármű és gyalog-közlekedés hétvégén nagyon csekély. Ezért az érdeklődők száma még ragyogó napsütéses időjárás esetén is jelentéktelen Amerikai Magyar Értesítő
