Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-03-01 / 3. szám
1983. március Amerikai Magyar Értesítő 15.oldal Levél Engels Frigyeshez Kedves Engels elvtárs, A közelmúltban legjobb barátjának, Marx Károlynak írtam egy levelet, de válasz nem jött. Önnél talán nagyobb szerencsém lesz. De más okom is van, hogy Önt keressem fel soraimmal. Ugyanis Önt a marxista politikai gazdaságtan atyjának nevezik és ez a levelem inkább gazdasági, mint ideológiai természetű, tehát elsősorban Önre tartozik. Valószínűen Önökhöz is eljutott a híre, hogy Magyarországon büszkén hirdetik, hogy a szocializmus életrekelt, a jólét szele elérte őket, amit külföldi látogatók, sőt újságok is megerősítenek. Hazánkfiai jobban élnek, mint szomszédaink, aminek őszintén örülök. Ami azonban a szocializmus életreke- lését illeti, ahhoz volna egy már észrevételem. Az első, hogy a magyarországi rendszer kb. 7 billió dollárral tartozik Nyugatnak. Nem a szocializmus fellegvárának Moszkvának, hanem a kapitalista országoknak. Röviden: a magyar gazdasági élet szocializmusba rekedt szekerét, nem Kreml, hanem a ’őke húzta ki, amit Ön es tarsa Marx elvtárs meg akartak semmisíteni. Hová fordulnának most a magyar gazdasági szakértők, ha nem lenne tőke?! De ez még nem minden. Nézzük meg mi is történt Magyarországon 1945 után, amikor a szovjet Szuronyok védelmében megjelentek a mosz- kovita kommunisták, -bőröndjükben a Moszkvából importált szocializmussal. 1945 és 1983 között három korszak volt: az első a földfe- formmal kezdődött, amire szükség volt, de nem úgy, ahogy végrehajtották, ami inkább rablógazdálkodás volt, mint reform. Nem is termeltek. Ezzel egyidő- ben zajlott le a nagybankok, kisbankok, az összes vállalatok kisajátítása, amíg végül az 50-es években elérték a sarki borbélyt és a kehes lóval fuvarozó soroksári kocsist is. A mű befejeződött, magánvállalkozó nem volt! Eleinte nem is volt baj, mert volt mit szétosztani, jutott is, maradt is. De a szétosztásból csak rövid ideig lehet megélni, mert a kenyeret a termélés adja. Ez azonban megakadt. Jött a nélkülözés. A diktatúrákban, különösen a kommunizmusban ezt könnyen elintézik, növekszik a terror, ahogy Sztálin mondta Chur- chillnek, aki megkérdezte, hogy a 30-as években miért irtottak ki 5-6 millió kulákot: — a rendszer fenntartása végett szükséges volt, felelt könnyedén Sztálin. így Magyarországon is, ahogy a nép éhezett, erősödött az ököl, nehogy lázadjon a nép. De lázadott. 1956-ban kitört a forradalom. Ezzel az első korszak lezáródott. Jött a második korszak. Hála a forradalomnak a 60-as években enyhülés kezdődött és megengedték, hogy a parasztság háztáji gazdálkodást folytasson, iparengedélyeket is kiválthattak, sőt ma már egy-egy merészebb magyar 30 munkást is alkalmazhat. A háztáji gazdálkodás és a maszekolás megtöltötte az üzleteket. Az iparengedélyekért és egyéb vállalkozásokért jelentős összeget kellett fizetni a pártnak. Pártot mondok és nem államot, mert az nincs. Az állam ugyanis a polgárok szabad elhatározásából létrejött hatalmi szervezet. Ami ma van, annak a polgárok szabad akaratához semmi köze. így jutottunk el a szocializmus harmadik korszakához, amikor a magyarok háztáji gazdaságokon, iparban, egyéb vállalkozásokban keményen dolgoznak, miközben a párt hatalmas adót vet ki rájuk. Azt hiszem Engels elvtárs világosan látja, mi történt: a szocializmus első korszakában, kártalanítás nélkül mindent elvettek. A másodikban megengedték, hogy a polgárok sajátjukat busás pénzért visszavegyék. Míg a harmadikban akkora adót fizetnek, hogy nyögnek bele, mint az igás ló. Azt hiszem Ön egyetért velem, hogy nincs az a komisz kapitalizmus, amely így kitudná zsákmányolni a dolgozókat. De nem is lenne képes, mert a demokráciában az ilyen kiszipolyozó- kat börtönbe vetik, vagy előtte a munkások szétverik a gyárat. Mindezek ellenére népünk életnívója emelkedett, amihez azonban semmi köze sincs a szocializmusnak, azon egyszerű oknál fogva, hogy szocializmus soha nem létezett, nincs és nem lesz. Ugyanis alig képzelhető el olyan ostoba társadalom, amely az összes termelőeszközöket birtokba venné, amit a szocializmus jelent. Erre csak idegen érdekeket szolgáló párt képes. A magyarországi jobb gazdasági helyzet eredője a magyar ember tehetsége, merészsége, vállalkozó kedve, mind; azok a tulajdonságok, amik a jólét elengedhetetlen feltételei, amiket Ön és Marx barátja 150 évvel ezelőtt az emberből ki akartak irtani. Még egy jelenségre felhívom a figyelmét: amíg a rendszer gazdasági téren bizonyos engedményeket tesz, a szellemi területen ez az engedékenység nem észlelhető, sőt, mintha újra az erőszak lenne az úr. Pár héttel ezelőtt egy fiatal magyar otthonát rendörosztag megrohanta, az ott talált iratokat, a kézzel hajtott sokszorosító géppel együtt elhurcolták, a fiatalokat őrizetbe vették, majd elengedték őket. a megfenyegegett fiatalok bűne az volt, hogy pár száz példányban írásokat terjesztettek. Meg kell vallanom, hogy az iratokban atombomba volt: igazság, amitől a rendszer politikai Parkinsonba esett: beleremegtek. Pedig a hatalom urai millió oldalakat nyomtatnak, ezek a fiatalok csak pár oldalt, dehát: egy igaz szó, többet ér, mint millió hazugság. Szinte látom, hogy Ön most a fejét rázza, hiszen Ön és Marx ezer számra nyomtatták a röplapokat, cikkeket, könyveket, a hajuk szála sem görbült meg. Igaz Önöknek nagy szerencséjük volt: szocializmust hirdettek a kapitalizmusban. Ez könnyű. Az ellenkezője lehetetlen. Végezetül, szeretném valamire megkérni: próbáljon odaát engedélyt kérni, hogy Marx elvtárssal egy égi-gömb- bel a földre szánjanak De úgy, hogy bízzák magukat a szelek szárnyára és ahová leérnek, ne kérdezősködjenek, csakis a látottak alapján ítéljenek. Biztos vagyok, hogy amikor a földről visszafelé repülnek az örök-nyugalom felé, Marx Moszkvára mutatva szólna: — kegyetlen kizsákmányolás, ezt a rendszert meg kell semmisíteni. Ön pedig Róma, Párizs, New York felé integetve, büszkén mondaná: — Marx elvtárs! Végre megvalósult a munkás paradicsom! További elmélkedést kíván Önöknek, a békét- len világból, egy töprengő magyar: Varga László Magyarság • Az ifjúság érdekte- 4» Ötös ikreket szült lensége a művelődés Tarjányi Sándorné kisután mind nagyobb gon- kunfélegyházai asszony, dot okoz a magyar pe- Közülük egy fiú, a többi dagógusoknak és szülök- lány. Bár koraszülöttek nek. A fiatalok nem voltak, az ikrek egészakarnak verseket tanul- ségesek. Több napig inni, irodalmi műveket kubátorban tartották olvasni, hangzik a pa- őket, de most már kap- nasz. Országszerte an- anyatejet is. Egész- kétokat tartanak arról, ségi állapotuk kielégítő, hogyan lehetne a ka- maszkoruakat rávenni arra, hogy tévénézés • A Vígszínház társu- és diszkólátogatás he-lata január24-énés25-én lyett olvassanak. A szó- a bécsi Volkstheaterben ciológusok megállapítá- vendégszerepeit. Mosa szerint a legnagyobb dem darabot adtak elő, nehézség e téren a rossz amely a színházi főren- lakásviszonyokban rej- dezö szerint „olyanfaj- lik. Alig van az átlagla- ta üzenetet” hozott, kásban olyan sarok, ahol amelyet a bécsi közön- nyugodtan lehetne ol-ség ritkán láthat és hall- vasni. hat.
