Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
1983. február Amerikai Magyar Értesítő 17.oldal Magyar tájak Magyar történelem Barangolás a Dunántúlon Tolnai tájak; Szekszárdról északra a 6.sz. műúton haladva, amint átlépjük a Sió-csatornát, máris feltűnnek a futóhomokbuckák. Mindössze pár méterrel emelkednek ki a környezetből, de ez elég ahhoz, hogy jellegzetes turzásos képet adjanak a tájnak. Művelés alatt áll már mindegyik, csak egyes legelőkön kezdi ki a felszint a szél, és máris előtűnnek a csupasz homokhátságok. A Sió-hidtól mintegy 2 km-re háromfelé ágazik az ut; Induljunk el először a legnyugatabbra fekvő, utmenti települések, érdekesebb helyek megtekintésére. Az útelágazásnál érdemes egy pillanatra megállni, és visszafordulni,mert innen nagyon szép a Szekszárdi-dombvidék panorámája. A lankás Dél-Mezőföld beleolvad a Sió-Sárviz széles árterébe, mögötte élesen, meredeken, mintegy I50- 180 m-es szintkülönbséggel emelkedik az apró pinceházakkal telehintett Palánki- hegy. Különösen tavasszal szép a látkép, amikor ezernyi mandula- és barackfa virágzik, és szinte fehérük a hegyoldal . Érintjük Kajmád-pusztát, ahol egykor római castrum állt. Az első község, a- melyen áthaladunk Szedres. Nevét és létét birtokosának, Bezerédj Istvánnak köszönheti. Ő alapította 1836-ban, és az általa felvirágoztatott selyemhernyó-tenyésztésnek és szederfaültetésnek emlékét őrzi a község neve. Ma még tipikus Tolna megyei kép a szeder-(eper) fákkal szegélyezett ut, de már csak halványan emlékeztet a környékre hajdanában oly jellemző selyemhernyó-tenyésztésre. Bezerédj István (I795-I856), "az első önként adózó magyar nemes" és job- bágyfelszabaditó a közeli Hidjapusztán élt és halt meg. A Szedressel szemben fekvő Medina is az ő birtoka volt. 1838-ban lemondott jobbágyainak kilencedéről. Szedres telepítésekor kimondta, hogy a tanitó köteles gyümölcsfaiskolát fenntartani, és évente a legjobb diákok közt 6 nemes gyümölcsfát, 6 diófát és 50 szederfát jutalomként kiosztani. Előirta, hogy az iskolában zöldséges- és virágoskertet létesítsenek, hogy a gyerekek korán megkedveljék a kertészkedést. 185^-ben már 154 ház állt Szedresen. - Hidjapusztán van eltemetve Bezerédj első felesége, Bezerédj Amália (180h-1836), aki Brunswick Terézia mellett a magyar kisdedóvás úttörője volt. 6 hozta létre a magyar óvodák legelsőjét, a hidjai "kis iskolát" és a belaci (Kakasához tartozik) óvodát 1828-ban, jobbágygyermekek részére. Kislányát maga nevelte, és erről naplót vezetett, gyermekverseket költött. Ebből született meg a "Flóri könyve", amely a múlt században a magyar kisdednevelés alapkönyve volt, és 1909-ig nem kevesebb, mint 20 kiadást ért meg. Szedrest elhagyva, pár kilométer u- tán a kölesd-paksi utón jobbra térünk, hogy felkeressük Dél-Mezőföld szivében a megye másik reformkori nagyjának, Csapó Dánielnek sirját és otthonát. Tengelic községtől 2 km-re északra, a müut túlsó oldalán két kastély áll, szép parkkal körülvéve. A vasútállomáshoz közelebb eső a tengelici Csapó családé volt, amely két haladó szellemű hazafit adott a nemzetnek. Csapó Dániel (1778-18^4) egyik országosan elismert vezető egyénisége volt a reformkornak: Bezerédj Istvánnal együtt, mint Tolna megye követe a pozsonyi Diétán 1830-iJ-O közt ernyedetle- nül küzdött hazánk felvirágoztatásáért a haladásért, jobbágyfelszabadításért, kitűnő gazda volt, tengelici birtokait országosan mintabirtokként ismerték. A dohánytermelésen, selyemhemyó-tenyész- tésen felül a kendertermelést is magas fokra emelte, juhászata messzeföldön mintául szolgált. 6 kezdeményezte a
