Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-02-01 / 2. szám
8.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1983. február miféle könyvet? Reakciós, kapitalista, vagy népnyuzó volt talán Arany János? Nyilasvezér, vagy német-barát? Mit követett el ez a kiváló költőnk, aki szivéből igazi magyar volt, hogy száműzték könyveit a boltokból, vagy ki sem nyomtatták már rég óta? Az "Uj tükör" 1982. december 12. számából vágtam ki az alóbbi panaszos levelet : ARANY ÉS A MEGTALÁLT UTAK (1982. 42. szám) Arany János költészetét szeretem, mióta ismerem. Már eddig is megfordult a fejemben, hogy Arany-kötetet vásárolják, de elhatározássá csak most vált — bevallom, jórészt a halálának 100. évfordulója kapcsán hallott, olvasott szemelvények hatására. S ekkor ért a pofon — az egész városban nem lehet Arany-kötetet kapni. Szerintem ilyen neves költő verseihez bármikor hozzá kellene hogy jusson az érdeklődő, így évforduló kapcsán pedig különösen fontos lenne. Petőfi születésének 150. évfordulóján kiadták Petőfi összes műveit olcsón, bárki számára hozzáférhetően. Nem érdemelte volna meg ezt Arany is? Egyébként próbáltam Szabó Lőrinc-, Tóth Árpád-kötetet is vásárolni, szintén hiába. Most, amikor olyan sokat beszélünk a rengeteg példányban megjelenő, utána esetleg zúzdába kerülő könyvekről, nem lehetne megoldani, hogy nemzetünk nagyjainak írásai bármikor hozzáférhetők legyenek? Dr. Németh Erzsébet Sopron, Munkásőr u. 13. 9400 lönbözőbb áruk hatalmas választékától, mint a ruházati vagy tartós fogyasztási cikkeket eladó üzletek, egyszóval, hogy nálunk minden elérhető. A nem nyugati újságirók, a magyar honos, és a nem újságíró magyar állampolgárok persze már nem fogalmaznak ilyen szárnyaló derűlátással. Hiszen lépten-nyomon bosszant bennünket valamiféle tartósan vagy akár csak átmenetileg nem kapható cikk hiánya. Mi inkább így summázzuk véleményünket: nálunk minden kapható, kivéve azt, amire éppen szükségünk van. De hát nem általában a belkereskedelemről kívánok itt most szót ejteni, csupán a könyvkereskedelemről. Ha egy egész városban nem lehet Arany-kötetet kapni, akár a költő halálának századik évfordulója van éppen, akár semmiféle kerek évforduló nincs az adott időpontban — az mindenképpen nagy baj. (Már amennyiben elismerjük, hogy a kulturális jellegű bajok is lehetnek nagyok.) S ha a téma ennyire visszatérő — mert az —, akkor itt volna végre az ideje, hogy az erre legilletékesebbek egyfelől kinyomozzák e hiánynak minden fellelhető Okát. Másfelől, az okok kinyamozása után, a kérdés végleges megoldását is jó lenne megtalálni. Lehetőleg még Arany halálának kétszázadik évfordulója előtt. A levélre Barabás Tamás ekép válaszolt: Dr. Németh Erzsébet levelére először úgy reagáltam magamban, hogy ó, istenem, megint egy örökzöld téma! Annyian, any- nyiszor — olvasók és újságírók egyaránt — leírták az utóbbi évékben arra vonatkozó panaszukat, hogy ezt, azt, amazt a könyvet nem lehet kapni. Kiváltképp a magyar költészet klasszikusai hiányoznak. Ügy véltem ezért: erre a témára nem érdemes ismét nyomdafestéket igénybe venni. Csakhogy a levéliró kézírásának és hangnemének rendkívül intelligens, kulturált volta arra késztet, hogy újra meggondoljam a dolgot. Hiszen nem mindenki olvas oly sűrűn és annyiféle újságot, mint az újságíró, akinek ez hivatali kötelessége. S a mottó, hogy egy újszülöttnek minden vicc új, az örökzöld témákra is alkalmazható: az „örökzöld” is teljesen friss lehet nagyon sok újszülöttnek. Dr. Németh Erzsébetnek azért új ez az általam először örökzöldnek vélt panasz, mert valószínűleg most először találkozott vele az életben. Először kerekedett fel Arany-kötetet (és Szabó Lőrinc-, és Tóth Árpád-kötetet) keresni városában — az egykor leghűségesebbnek nevezett (mert Magyarországhoz tartozni akarását népszavazással kinyilvánított) Sopronban. Most először érte tehát a „nincs” keserű élménye. (Az erre vonatkozó korábbi cikkeket, glosszákat, panaszos leveleket pedig vagy nem olvasta, vagy már elfelejtette.) fis milyen sokan lehetnek még a dr. Németh Erzsébethez hasonlóan pórul járók, a magyar klasszikus líra remekműveit hiába keresők, Sopronban éppúgy, mint Nyíregyházán vagy Budapesten, Vásárosnaményben, Ceglédber- celen — bárhol az országban. Évek óta téma, különösen a nálunk járó nyugati újságírók emlegetik fel újra meg újra, hogy Magyarországon gyakorlatilag minden kapható. Hogy az élelmiszert árusító boltok éppúgy roskadoznak a legküNem szomorú ez? Eszembejutott Arany János, ki öreg korában lefordította Arisztophanész vigjátékait, aligha véletlen válasszal: ezzel ostorozza a ha- zafiatlanná lett uj "módit". Arany János nehezen szokott az uj világhoz, amely a Bach-korszakra nosztalgiával emlékezik vissza - mert akkor volt gyermek -, s neki egy névtelen levélben azt üzenték: "Vén költő nem csillag többé, csak délibáb" . A hazafiatlanná lett "kommunista-módi" -hoz is nehezen szokik hozzá a magyar- érzésű ember. Hát valóban "vén költő nem csillag többé, csak délibáb" a kommunisták által hirdetett magyar irodalmi világban! Ám az igazság az, Arany már a Bach- korszakban "vén" költő volt, mégis csillag maradt, egyedülálló csillag halálán túl is!-------------frfr-A-a—----------Helyesbítés: Az 1982. októberi számunkban hirként közöltük, hogy Pongrátz Gergely a Corvin köz volt főparancsnoka kilépett a Hóka Mihály-féle szabadságharcos szövetségből . Ezzel kapcsolatban levelet kaptunk Hóka Mihálytól és az alábbiak közlését kéri: "Nincsen Hóka Mihály féle Szabadság- harcos Világszövetség, ellenben van Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség - amelynek mindketten alapitó tagjai voltak." Köszönjük szives tájékoztatását!
