Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1983-12-01 / 12. szám

1983. december Amerikai Magyar Értesítő 5•oldal hogy a New York Post már a szeptember 3.-i számában közölte, hogy eredeti­leg Nixon is meg volt hiva Koreába, de ő nem tudta elfogadni a meghívást. Nixónnak tehát a világon semmi oka sem volt arra, hogy jegyet vegyen a KAL 007-es gépre. A szovjet propaganda szervezet kü­lönben jobban jár, ha ebből a hirből egy szót sem hiszünk el. Mert ha el­hisszük a hirt, akkor feltétlen el kell gondolkodnunk azon, hogy a szov­jet kémszervezet milyen könnyedséggel állapítja meg ki vett jegyet egy álta­luk megfigyelésre méltónak tartott gépre, s mi több, ki mondta le az u- tat, méghozzá az utolsó pillanatban. Ebben az esetben elképzelhetővé válik az, hogy a KGB tudta, McDonald lekés­te a vasárnapi Szöulba menő gépet, s helyette kedden fog utazni. Igen, McDonald képviselőről minden­ki tudta, hogy anti-kommunista. Poli­tikai filozófiája szöges ellentétben állott a marxizmus-leninizmus minden tételével, s nézeteinek ismételten hangot is adott. De támadásainak irá­nya 1982 végén megváltozott. Támadá­sait ettől az időtől kezdve Andropov- ra koncentrálta. McDonald láthatóan attól tartott, hogy a már oly hosszú ideje egy diktatúra jármában sinylődő orosz nép csak most jutott el a leg­sötétebb korszakához, s minden eddigit felülmúló szenvedések előtt áll. Alig több, mint egy hónappal And­ropov uralomra jutása után, 1982 de­cember 18-án McDonald a Kongresszus nyilvánossága előtt mutatott rá arra, hogy az uj szovjet diktátor máris több hatalmat ragadott magához, mint amennyi Sztálinnak valaha volt. McDonald rendkívül sokat olvasott, kutatott, s ennek eredményeként Andro- povrol egy olyan jellemrajzot tárt a Kongresszus elé, ami minden volt csak hízelgő nem. A legkülönbözőbb forrá­sokból állította össze Andropov poli­tikai pályafutásának történetét. Esze­rint az 191á-ben született Andropov Finn-Karéiiában kezdett politikával foglalkozni. Csakhamar a karéliai Kom- szomol titkára lett. Saját állítása szerint a második világháború kitörése után partizán csoportoknak segített, s a hadsereg ellátásával kapcsolatos munkában vett részt. Érdemes megemlí­teni, hogy az akkor Karéliában állomá­sozó csapatok egyik parancsnoka Niko- laj Ogarkov volt, akiről még szó lesz ebben a cikkben. Más források szerint azonban Andropov már Karéliában is a titkosszolgálatnak dolgozott, s főfog­lalkozása az volt, hogy az "állam és nép ellenségeit" üldözze. Ezt olyan sikerrel csinálta, hogy 1951-ben Moszk­vába helyezték, ahol a Központi Bizott­ság Titkárságán tevékenykedett. Sztá­lin halála után azonban, 1953-ban, elő­menetelének lendülete hirtelen megtört. Nem csoda, McDonald egy másik forrása szerint Andropov 1951-ben kültagja lett az akkor rendkívül befolyásos testvéri szövetségnek, amely tagjai közé számol­hatta Brezsnyevet is, Szuszlovot is. Ez a pártvezetőségen belüli pártvezető­ség Sztálin életének utolsó hónapjai­ban egy újabb hatalmas méretű párt­tisztogatásra készült. Ez a testvéri szövetség sokat vesztett befolyásából akkor, amikor Hruscsov előbb Malenkov- val, majd nélküle magához ragadta a hatalmat. Andropov követségi tanácsos lett - Budapesten. Andropov azonban tehetséges intrikus volt, s igy rövi­desen nagykövet lett, tegyük hozzá, az egyetlen nagykövet, aki tudott magya­rul. Az 195É-OS forradalom alatt is nagykövet volt, s az akkori tevékenysé­gét a magyar olvasó számára nem kell leírni. Legyen elég annyi, hogy a for­radalomalatti "munkája" kivívta Hrus­csov elismerését, olyannyira, hogy 1957-ben visszarendelte őt Moszkvába. Itt, a Pártközpontban annak az osztály­nak vezetésétvette át, amely az ural­kodó kommunista pártokkal való kapcso­lat fenntartásának kérdéseivel foglal­kozott. Hruscsov bukása után újból elő­térbe került, s 1967-ben a hírhedt KGB főnöke lett. Hazament. Strom Thurmond szenátor még akkor (1967. május 23-án) felszólalt a Sze­nátusban, s figyelmeztette a szenáto­rokat, hogy Andropov kinevezése azt jelenti, a KGB-nek nagyobb szerepe lesz, mint addig. McDonald 1982. de­cemberében előásta ennek a felszólalás­nak a szövegét, s leközöltette a Cong­ressional Recordban. Andropov egyébként Szuszlovnak kö­szönhette kinevezését. Szuszlov akkor Brezsnyev mellett a Szovjetunió legbe­folyásosabb embere volt. S Szuszlov a kommunista állam szempotjából "jól" választott. Andropov sok szörnyű újí­tást vezetett be, az amugyis hírhedt KGB munkájába. A szovjet disszidensek pszichiátriai kezelése az egyik ilyen újítás. Ez nemcsak abból állt, hogy e- gyes, különösen veszélyesnek tartott disszidenseket elmegyógyintézetbe' zár­ták. Ezeket a szerencsétleneket ott különböző kábítószerekkel igyekeztek lelkileg-szellemileg tönkretenni - gyógykezelés ürügyén. Amikor 1982 elején Szuszlov meg­halt, Andropov elérkezettnek látta az időt arra, hogy saját hatalomátvéte­lét előkészítse. Ami teljesen szokat­lan, s úgyszólván példa nélkül áll a

Next

/
Thumbnails
Contents