Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-11-01 / 11. szám
16.oldal Amerikai Magyar Értesítő Magyar tájak Magyar történelem TEREBESSY EMŐKE: Emlékézes Fadrusz Jánosra Fadrusz János arcképe (László Fül'őp) Fadrusz János százhuszonöt esztendővel ezelőtt, 1858. szeptember 2.-án született Pozsonyban. Üstökösként érkezett, úgy is távozott. Nagyot és gyorsan emelkedett a zsellérszülők gyermeke, aki mindig büszke maradt arra, hogy lakatosinas volt. Georg Raphael Donner Szent Márton oltárát csodálta meg először a pozsonyi dómban, később Tilgner Viktor és Edmund Hellmer tanítványa lett a bécsi Akadémián 1886 és I89I között. 1890-ben elkészítette lendületes vonalvezetésű Perseus és Medusa szobrát. Stróbl Alajosnál már kiiktatódik a másik test, a hős diadalában már a fejet mutatja fel csupán, Fadrusz a küzdelem hevében ábrázolja őket. Kész szobrászként, hiánytalan felkészültséggel, nem Rodin eszményeit folytatja, hanem a magyar szobrászat sodrában alkot, Ferency István, Izsó Miklós hagyományait követi Stróbl Alajos társaként, s győzelemre viszi a Mátyás ábrázolását, ami még Ferencynek sem sikerült Nem ismert gátlásokat, olyan rendkívüli képességekkel rendelkezett, hogy adott pillanatban mindig optimális szobormüvet hozott létre - az elérhető legjobb alkotást . A teljesitményre hiánytalanul felkészült - lelkileg és szakmailag egyaránt. Feszület-ére úgy, hogy önmagát kötöztet- te^fel, s a fényképek alapjána vizsgálta előtanulmányként az izmok megfeszülését. A biblikus témák közül mély átéltsége révén a Szegény Lázár emelkedik ki. Első emlékműve márványból készült, Mária Teréziát ábrázolta, s 1896-ban a- vatták fel Pozsonyban. Kétségtelen, hogy a szerkesztés világossága és nagyvonalúsága messze a bécsi, Zumbusch által komponált Mária Terézia emlékmű elé helyezi. A csehek sajnos ezt a szobrot 1928-ban ledöntötték. A megmentett két fej állítólag a budapesti Szépművészeti Múzeumba került. Főmüve az 1902-ben felavatott kolosz- vári Mátyás-szobor, - az európai emlék- müszobrászat egyik remeke. Verrocchio Colleoni-ja jelentette az egyik mintát. A méltóságteljesen meghajló paripa humánus tartalmat hordoz, kifejezi hódolatunkat Mátyás történelmi tette iránt. A századforduló magyar köztéri szob- rászata Stróbl Alajos, Fodrusz János, Róna József, Zala György révén tekintélyes erőt képvisel a téralkotásban, meghaladja az európai átlagot. Fadrusz János mindössze negyvenöt é- vet ólt - szobrász-életűtja zenitjén távozott. Valamit azonban véglegesen itthagyott - művészetének emlékezetes alkotásait: a zilahi Wesselényi Miklós és a Tuhutum-emlékmüvet, a kisbéri Wencheim lovasszobrot, kapuörző oroszlánjait, a szegedi Tisza Lajos-emlékmü főalakját és a Magyar Nemzeti Galériában látható remek kisplasztikáját, mely Toldit ábrázolja a farkasokkal. Sorsát, küldetését teljesítette, s nemcsak nyomot hagyott maga után, hanem az emberi, szobrászi becsület üzenetét romolhatatlan értékű mestermüveiben, melyet nem rongál, henem növel az idő. NOVEMBERI ÉVFORDULÓK I983. november I-I879 Teleki Pál születése 7-1810 Erkel Ferenc születése 15- 1629 Bethlen Gábor halála 16- I6O8 Hunyadi Mátyás koronázása 17- 1773 Csokonay Vitéz Mihály szül. 19-1855 Vörösmarty Mihály születése 21-1830 Kisfaludy Károly halála 21- 1916 I.Ferenc József halála 22- 1877 Ady Endre születése 23- 1308 Károly Róbert király lesz 2Í+-1814 Gábor Áron születése 26-1883 Babits Mihály születése
