Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-11-01 / 11. szám
12.oldal Amerikai Magyar Értesítő' I983. november FILIPPI ISTVÁN: Két hét Máriacellben Magyar csoport várja a pápát a máriacelli Bazilika előtt Máriacellt, nemzetünk több évszázados zarándokhelyét nem elég csak megnézni, át kell élni azt. Szeptember 3-án érkeztem oda feleségemmel, és azonnal felkerestük a kegyhely elöljáróját, Weremund Hoch- reiter föapátot. Nagyon szívesen fogadott minket, és szerzett nekünk két helyet a pápa közvetlen közelében. Tudott arról, hogy a bécsi püspöki konferencia határozatának értelmében magyar emigránsok a Szentatya látogatásának a napján nem tartózkodhatnak a bazilikában, és nem adhatnak át a Szentatyának semmit. Ettől kezdve naponta több órát tartózkodtunk a templomban Mindszenty hercegprímás sírjánál. Állandóan érkeztek zarándokcsoportok a világ minden részéből, több esetben püspökök kíséretében. Minden csoportot elvezettünk Mindszenty sírjához. Magyarországról fiatal papok vezetésével hat nagyobb csoport jött. Virágcsokrokkal és nemzetiszínű szalagokkal ékesítették a sírt. Csak két napra kaptak kiutazási engedélyt, tehát a pápa érkezésekor már nem lehettek ott. Magyar misét hallgattak a Szüzanya oltára előtt, majd t ^csendültek a Boldogasszony „Drága magyar gyermekeket tanítok. Mielőtt ide jöttem, megkérdeztem tőlük: — Mit hozzak néktek Ausztriából? — Egy kisfiú válaszolt a többiek nevében: — Áldást hozzon nekünk, tisztelendő atya! — Áldottak legyenek ők, magyar gyermekek, kik nem lehetnek most velünk, de meg fogják látni Isten fényét Magyarország felett!" Másnap ötven tagú csoport vonult fel zászlókkal a főúton, megszólítottam őket: — Hol lehet itt magyar zászlót kapni? — Otthonról hoztuk — válaszolták, s rögtön adtak nekem is egyet. — Hát maguk lefőztek minket, emigránsokat! — mondtam. Vezető papjuk válaszolt keserű humorral: — Mi nem félünk attól, hogy nem kapunk beutazási engedélyt Magyarországra! A precesszió után lerakták zászlóikat Mindszenty sírja mellé, és hosszan imádkoztak. Sírva öleltük meg egymást búcsúzóul. Szeptember 7-én, szerdán megérkezett Lékai prímás, és hozott egy aranyozott keretű képet, amely sötét tónusban Sobieski János térdeplő alakját ábrázolta. Ezt a szegényes grafikát felerősítette a Szelep- csényi-kápolnában Mindszenty hercegprímás sírja fölé. Másnap megszállták a templomot a bécsi televíziósok. Fényszórókat, hangszórókat hoztak, huzalokat szereltek, és kezdték eltávolítani a zászlókat, virágokat és gyertyákat Mindszenty sírjáról. Minden fényszórót a Sobieski-kép megvilágítására állítottak be. Azonnal tiltakoztunk. A bécsi televízió főnöke hozzám jött: — Mi kifogása van a kép ellen? — kérdezte. — A kép ellen semmi — válaszoltam —, de amit önök csinálnak, az átlátszó trükk, melynek célja az, hogy Mind- szentyről eltereljék a figyelmet! — Ugyan — nevetett —, a pápa nem Mindszenty miatt jön ide! — A kegytemplomba Szűz Mária miatt jön — mondottam —, de ide ebbe a kápol— Ugyan — nevetett —, a pápa nem Mindszenty miatt jön ide! — A kegytemplomba Szűz Mária miatt jön — mondottam —, de ide ebbe a kápolnába Mindszenty miatt. — Szó sincs róla — erőskö- dött —, Mindszentyt a pápa elbocsátotta, mert vissza akarta állítani Magyarországon a kapitalizmust. Ezért az amerikai követségre menekült. További vita helyett megmutattam neki Mindszenty sírja felett a latin feliratú márványlapot, amelynek német nyelvű fordítása a kápolna rácsozatára volt erősítve: „Ez a mdrvdnykö fedi most — míg a felszabadult haza földjére megtérhet — Mindszenty József maradék porait. 1892. március 29-én született Csehimindszenten, pappá szentelték Szombathelyen 1915- ben, négy év múlva Zalaegerszeg plébánosa, majd 25 év után veszprémi püspök, 1945- ben esztergomi érsek, Magyar- ország bíboros hercegprímása. Helytállt Istenért, Egyházért és szenvedő népéért. Az elnyomó hatalom kétszer vetette fogságba; 1949-ben pedig életfogytiglani börtönre Ítélte. Bilincseit 1956-ban a felkelő nép verte le. Miután a szovjet erőszak leigázta az országot, 15 évig az Amerikai Egyesült Államok' budapesti követségén kapott menedéket. Engedelmességből vette magára a szdmkivetés nehéz keresztjét, s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora és igaz atyja. Meghalt Bécsben, 1975. május 6- dn." A televíziósok ezután követelték: hagyjuk el a templomot, és a csendőrséggel fenyegetőztek. Az osztrák csendőrség azonban nem avatkozott bele semmibe, így a máriacelli papok utasítására vissza kellett állítani Mindszenty sírjára minden kegytárgyat. A nemzetiszínű zászlókat is. Sőt: az osztrák sajtóiroda egy négytagú emigráns küldöttségnek — kik Erdey Sándor volt politikai fogoly baj- társunk vezetésével Münchenből jöttek — fényképes újságíró igazolványokat állított ki, Anyánk és Isten, hazánkért térdelünk elődbe .. ősrégi dallamai. A Himnuszt már sírva énekeltük mi és az otthoniak. Hadd ismertessek vázlatosan két hazai prédikációt: „A zsidók kezdettől fogva választott népnek mondották magukat, s ez a tudat tartotta meg őket több ezer éven keresztül. Mi is választott nép vagyunk, hiszen minden keserű poharat fenékig kell kiürítenünk. Körül vagyunk véve ellenségekkel. A tatárdúlás és törökvész után is sorozatosan szállták meg hazánkat idegen csapatok. Kihez fordulhatunk? Szent István királyunk hazánkat a boldogságos Szűzanyának, Magyarország patrónájá; nak ajánlotta fel; azóta van kihez fordulnunk. Sajnos minden negatív statisztikában elsők vagyunk. Miért nem lehetünk elsők hitünk gyakorlásában? . . . Magyar apák, tanítsátok gyermekeiteket ezeréves történelmünkre! — Magyar anyák, ne utasítsátok vissza Isten áldását, a gyermeket! Magyar ifjak, ne hódoljatok a múló divatnak! Legyünk újra magyarok, úgy, ahogyan Isten teremtett minket arra a szerencsétlen földdarabra!” Egy idősebb magyar pap:
