Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-09-01 / 9. szám
1983. szeptember Amerikai Magyar Értesítő 19. olda.1 — A írjosoly országa — SO BERNAT (Ausztrália): Már megint választunk Miért? Azért mert a kormányon lévő politikai pártunk megint nem várta meg a mandátum végét. Miniszterelnökünk a hasára csapott és tudtunkra adta hogy hat hét múlva újra gyakorolhatjuk demokratikus választójogainkat. Erre mondja a magyar közmondás, hogy jóból is megárt a sok. Amikor felcseperedtem annyira, hogy a társadalom bevett a szavazóképes kört elért felnőttek csoportjába, akkor Európa még romokban hevert, bár a füst és korom már elosztóban volt. Végre' elkövetkezett a nagy nap, első politikai választásom napja. És akkor emlékszem, ott álltam szavazóképes korommal, kicsit keserű száj Ízzel csalódottan néztem körül, mert rájöttem, hogy engem kihagytak a játékból. Technikailag egyszerűen intéztek el, mert nem adtak szavazócédulát. Helyette kaptam egy listát, melyen 15 tiltó pont volt felsorolva, alatta pedig rövid utasítás állt, mely megmagyarázta, hogyha a 15 pontból valamelyik rám vonatkozik, akkor annak alapján nem szavazhatok. Akkorra már kicsit megnyugodtam. Rájöttem, kár volt izgulnom, mert kisült, hogy a 15 pontból rám három is vonatkozott. Hogy hivatasosabb legyen, erről írásban is értesítettek. De nem sokkal ezután nagyot fordult velem a világ és Bibliával a kezemben egy másik ország hü polgárává esküdtem fel. Azóta bezzeg egymást érik életemben a választások, melyek előtt csupán egy fenyegető figyelmeztetést kapok: ha nem szavazok, megbüntetnek. Emlékszem, vadonatúj politikai választójogom érvénybelépése után legelőször abban a fontos ügyben kellett itt véleményt adnom, hogy este tiz óráig tarthassanak-e nyitva a kocsmák, vagy továbbra is 6-kor becsukassanak mint azelőtt. Sajnálattal közlöm, hogy meggyőződésem az első szavazáson csúfosan megbukott. Ahogy ma Pesten mondanák: lebőgtem. Győztek az antialkoholisták, a methodis- ták és az Üdvhadsereg, akik a kocsmapultoknak támaszkodó ivóktól perselyeztek. Szóval a szavazás eredményeként a kocsmák továbbra is este hatkor húzták le a redőnyöket. No nem baj, minden esetre büszke voltam rá, hogy ilyen lényeges ügyben az én véleményemre is kiváncsiak voltak. Nyolc évvel később viszont már ugyanebben az ügyben nem kérdeztek meg senkit, hanem egyszerűen kijelentették, hogy jövő héttől kezdve pedig a kocsmák este tízig nyitva tarthatnak. Be vallom ettől kezdve kicsit gyanakvó vagyok. Hitem valamelyest megrendült a dolgok őszinteségében, no de nem baj, mert szavazásban azóta sem szűkölködünk. Szavazunk a Központi Parlament alsó és felső Házára, és ha ennek izgalmai lecsillapodtak, akkor a New South Walesi Palament mindkét Házára. Ház van bőven, igy átlagban minden másfél évre jut egy választás, amikor nem csak választhatok, hanem mint az e- lőbb említettem, ellenkező esetben meg is büntethetnek, akárcsak tilos parkolásért. De mindezek tetejében nemcsak választhatunk hanem VÁLASZTHATÓK is vagyunk. Ez viszont úgy érzem legfeljebb csak melldüllesztő büszkeségünket növelheti, mert ettől ugyebár nem igen kell tartanunk... Persze tudok egy országról, ahol nincsenek politikai alsó és felsőházak, és az egész választási herce-hurca ott sokkal egyszerűbben folyik le. Nem akarom az országot megnevezni mert nem szeretném ha azzal vádolnának, hogy politizálok. Bár akik ezzel vádolnának, azok is mind politizálnak, no de nem baj, szóval tőlünk keletre van egy ország, ahol mindenki szavazhat, csak éppen választani nem lehet. Illetve rosszul mondom, mert választási lehetőség is van. Ugyanis minden szavazó polgár szabadon eldöntheti magában, hogy bedobja a szavazócédulát az urnába, vagy nem dobja be. így a Kormány rendszerint 99 egész 99 százalékkos többséggel győz. És kérdezheti valaki akkor honnan adódik mégis a nulla egész nulla-egyszázalékos ellen- vélemény? Nagyon egyszerű. Néhányan u- gyanis nem dobják be a szavazócédulát. Mert bátor emberek állítólag ott is vannak. Különös dolog a politika és főleg ez az egész választás. Az alma példájával szeretem szimbolizálni . Vannak országok, ahol szavazáskor a polgárok elé tesznek két almát hogy válasszanak, de már kívülről lehet látni, hogy belül mindkét alma rothadt. Máshol két egészségesnek látszó piros almából lehet választani, ahol csak később felvágás után sül ki hogy a választott piros alma is belül rothadt. De van aztán olyan ország is ahol EGYETLEN rothadt almát tesznek a polgár orra elé és azt kérik tőle hogy válasszon. Ezt már az olvasó fantáziájára bízom, hogy találja ki, melyik ez az ország. . . ? ☆ ☆☆ Felirat egy varsói péküzlet kirakatában:- Nemcsak kenyérrel él az ember!
