Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
16.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1983. január Magyar tájak Magyar történelem TEREBESSY EMŐKE: "Hazafiság a nemzetiségnek" A múlt század első felében sanyarú viszonyok közt tengődtek színészeink. Az országot adósságokkal küszködő vándortársulatok járták. Ezek a társulatok egykét napig időztek kisebb helységekben, nagyobb városokban hetekig, esetleg pár hónapig maradtak. A vendégszereplők anyagiak hiányában csűrökben, padlásokon a- ludtak. Színházépülettel csak Erdély rendelkezett, Kolozsvárott, majd később Miskolcon is épült színház. Legnagyobb üdülőhelyünk a Balaton partján: Balatonfüred volt. 1821-ben a nádor felesége is ott nyaralt, s ez divatba hozta Füredet. Nyaranta több ezer vendég kereste fel, nemesi társadalmunk színe-java, amely a magyar színészet felkarolását hazafias kötelességének érezte. Szinészcsoportok minden évben pár hétre felkeresték Balatonfüredet, ahol az előadások céljára maguk építették deszkákból a színpadot. Elképzelhetjük,hogy ezek a színpadok rossz időben használhatatlanná váltak. Beáztak, vagy a vihar ledöntötte a falakat. Nyári hőség idején tűrhetetlenül forróvá váltak. A színészek megélhetése teljesen bizonytalan volt. Este azon a színpadon játszottak, ahol, miután a közönség elhagyta a helyiséget, mindjárt nyugovóra is tértek. Színészeink abban az időben o- lyan nyomorúságos körülmények közt éltek, hogy néha nem volt mit enniük, a meghirdetett előadás elmaradt és felbomlott a színtársulat. Kisfaludy Sándor, a kor egyik legünnepelt ebb költője, megfordult olasz, francia, német színházakban is s igy jól látta a hazai színészek nyomorúságos életét. 1830-ban elhatározta, hogy javítani fog a hazai állapotokon. Gyűjtést intézett a nyaralók közt egy állandó füredi színház építésére, sőt beadványt is intézett a Zala megyei közgyűléshez. Bedványában párhuzamot vont a hazai és külföldi színészek sorsa közt. Úgy irta, hogy a német színészek roppant palotákban kevélykedve lépkednek, mig hazai színészeink silány deszkákon, kitéve a szél és eső alkalmatlanságainak, sőt néha veszedelmének. A megye, bár pártolta a tervet,nem adakozott. Nagyobb, jelentősebb összegeket a szomszédos Arács földesurai és a veszprémi gazdagok adtak. A tihanyi apátság, Füred földesura ingyen telket ajánlott fel a színházépítés javára. Maguk a szegény emberek is segítettek, lovakkal, napszámmal szolgálták az é- pitkezést. A tervezést és a munkálatok vezetését a veszprémi polgármester ingyen vállalta magára. Komlóssy Ferenc színigazgató Zalaegerszegről Füredre utazott és jó tanácsaival látta el a színházat. Sok kelléket maga készített el. I830 őszén kezdték el az alapozást és I83I májusában megnyitották a színházat. Teljes befejezésre csak később került sor. A mai körtemplom környékén foglalt helyet az épület. Nem volt nagy kb. négyszáz személyt tudott befogadni. Balatonra néző, görögös stilusu homlokzatát hat jón oszlop díszítette - Fes- tetich herceg ajándéka - az oszlopok fölött a felírás: "Hazafiság a nemzetiségnek" /nemzetiség helyett ma nemzetet használunk/. Abban az időben már több dunántúli megye kiváló vándortársulattal rendelkezett. A jó erőkből álló vándortársulatot "Dunántúli színjátszó társulat" névvel jelölték és főigazgatójuk maga Kisfaludy Sándor lett. Feljegyzések szerint Komlossy Ferenc volt a színtársulat vezetője, s a csoport az első é- vekben kb. húsz tagból állt csak. Ezek között találjuk Lendvay Mártont, Pergő Celesztint, akikre talán az idősebb nemzedék még emlékszik. Kisfaludy Sándor áldozott legtöbbet a színház létrejöttéért, de az előadás megnyitásán elhangzott beszédben, megtiltotta, hogy nevét megemlítsék. De a közönség e nélkül is tudta, kinek köszönheti a színház létrejöttét és hangosan nevét kiabálták, éljenezték kedvenc költőjüket. Valószínű Kisfaludy szerénysége nem engedte, hogy müvei közül válasszák a megnyitó előadást. "Magyar hölgy" c. darabbal nyitották meg a színházat. A színészek a nehéz nyári hónapokat régebben nehezen vészelték át. Hirtelen megváltozott sorsuk. A sok nyaraló vendég özönlött az előadásokra. A Balaton mellett julius-augusztus a legszebb hónapok, ilyenkor Pest megürült, mindenki nyaralni készülődött. Komlóssy utóda később Latabár Endre lett, a hires színész-dinasztia alapitója, majd a kiváló Shakespeare-szinész: Molnár György. 18A4-ben a zárt színház mellé, nagy arénaszerü, nyitott színpadot is építettek, ahol nagy melegben az előadásokat tartották. Hirtelen keletkező nyári zivatarok esetén az előadást a fedett színpadon folytathatták a színészek. Mind a fedett, mind a nyitott színház a hatvanas évek elejére annyira meg-
