Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1983-09-01 / 9. szám
a könyvtár hatalmas cm pirn díszterme s a káptalan-terem. De szólnunk kell azokról az alkotásokról, amelyekkel a rend Szent István emlékének áldozott a jubileumi év alkalmával. így a főapát hatalmas anyagi áldozattal az Idő által megviselt tornyot teljesen megújit- tatta. A székesegyház tetőpárkánya alatt futó gyilokfolyosót, a monostor egykori erődmüvét pedig kápolnává alakíttatta át. Hat pompás oltár sorakozik egymás mellé, melyek dombormüvei Szent István és Imre herceg életének, s a rendalapításnak fontosabb mozzanatait örökítik meg. A főapát alakját alkotása a szentistváni hagyományok igaz őrzőjeként örökíti meg: a véres emlékű erődművet Isten hajlékává tette. Az a Pannonhalma, ahová a szent király olyan gyakran zarándokolt, maradandóan kötötte össze alakját ked1983. szeptember veit bencései szellemével. Fiához irt intelmei, feltehetőleg a bencés Gellért müve, s eképen Szent Benedek Regulájának szellemét is magukon viselik. Szent István különben nemcsak fia nevelését bízza bencésre, hanem tanácsadói, első püspökei is bencések. Főmunkatársai ők a lelki élet, a kultúra magvetésében. Kódexeink mesterei, irodalmi alkotásaink szerzői lesznek ők. És Pannonhalma az első hely, amely a magyar nyelv melegágya, tudatos fejlesztője lesz. De ez a Pannonhalma évszázadok során sem merevedett ősi dicsőségébe és mindenkor megőrizte kapcsolatát a kor lüktető életével. így ma is a legelevenebb magyar kultúrközpont. Teológiája, tanárképző főiskolája a nevelők egész sorát bocsátja ki évenként 8 gimnáziumából, melyek egyike Pannonhalmán működik. Tudós kar dolgozik a íömonostor Amerikai Magyar Értesítő celláiban, tanárai vannak a magyar egyetemeken, egyik szerzetese angol protestáns egyetem tanára. A legel- vontabb tudományok fejlesztője s egyúttal a legírissebb kultúrszemlét jelenteti meg. Misszionáriusokat küld a tengerentúlra, falvaiban pedig a legkorszerűbb szociális intézményeket valósítja rneg. Ha tehát a pannonhalmi zarándok István király szellemi örökségét keresi, keveset talál, ha csak a múlt tárgyi emlékeit, a felbecsülhetetlen tudományos és művészi kincseket nézi meg. es nem látja a kórusra siető szerzeteseket, nem hallgatja az ebédlő felolvasóját, nem kukkant be a tudós szerzetesek celláiba és nem figyeli a társalgó vidám papjait Igen, mert Pannonhalma nem pókhálós múzeum, hanem az »Ora et labora!« kolostora, — ahol minden zarándok azivvel látott vendég. ___________________11■oldal ☆ ☆☆☆☆ JEGYZET (Washington, I983.) A kolozsvári PÁSZTORTÜZ cimü folyóirat 1943-ban közölte ezt az Írást. Negyven év után néhány gondolat kívánkozik a régi Íráshoz. A messze földről jövő zarándok, aki e Rend neveltje, különös meghatottsággal lépi át az évtizedek óta nem látott főapátság küszöbét. Sarusziját kellene megoldania, hogy alázatát és háláját fejezze ki a Rend iránt, melynek annyit köszönhet. Az a szeretet és barátság, amivel egykori tanára fogadja és vendégül látja, a rég elvesztett szülői ház melegét varázsolja vissza. A diákotthon és gimnázium vidámsága pedig diákéveinek emlékeivel mozgatja meg szivét. Nagy Vencel bencés atya a házigazda, a Rend egykori jószágkormán^zója, ma is országos tekintélyt élvező gazdasági szakember. A jó gazda gondja most is sugárzik belőle. A zarándok az ősi monostort akarja viszontlátni, újságra hát nincs elkészülve. Annál több a meglepetés. Ilyer- nek azok az Árpád-kori építészeti emlékek, melyeket a második világháború után folytatott régészeti kutatások hoztak napvilágra, s amelyek a nagy műemléki jelentőségű Pannonhalma művészettörténeti fontosságát ezzel is öregbítik. A főmonostor magja, minden középkori kolostoré, a keringő. Ennek udvarán tizedik századvégi falakat tártak fel. Ezek a falak megelőzik az apátság Szent István által 1001-ben történt alapítását, lehetséges tehát, hogy azok még a Géza fejedelem által betelepített bencések építményei. Pannonhalma legkorábbi, évszázadokon át eltemetett építészeti müvei kerültek tehát felszínre. A zárt, gótikus keringő szolgál a legnagyobb meglepetéssel. A csúcsíves formáját 1486-ban nyert kerengőben régészeink egy darab Árpád-kort mentettek meg. Vakolatok alól gyönyörű román ku- pozat került feltárásra, vörösmárvány timpanonnal. A románkori oszlopmaradványok és alapzatok, félkörives ablakkeretek a székesegyház közvetlenül 1225-ben történt felszentelése után épült nyitott kerengő maradványai. A román építő és díszítőművészet e feltárt emlékei helyreállítva, eredeti szépségüket visz- szanyerve, nagy gonddal és hűséggel helyükre téve elénk varázsolják a XIII. századeleji keringő képét. És itt érdemes lépéseinket lelassítani. Amit látunk: a középkori kolostori építkezés rendjét hűségesen megőrző, Magyarországon egyedül epen fennmaradt keresztfo- lyosó, régi magyar nevén, kerengő. Az újabb régészeti és művészettörténeti kutatások arra is rámutatnak, hogy az 1225-ben felszentelt székesegyház egykor káptalani terem szerepét is betöltő altemploma megőrizte a korábbi székesegyház bizonyos építészeti elemeit. Az altemplom keleti terének oltár melletti falpillérei a XI. vagy XII. századi székesegyház maradványainak tekinthetők. A levéltárban és könyvtárban tartott izgalmas búvárkodás után, a bazilika lenyűgöző súlya alatt megnémulva, a ke- rengőt, s a kolostor közpkori szárnyainak folyosóit, rejtett zugait róva, a régi barátokat celláikban hiába keresve, a zarándokban lépésről-lépésre elhatalmasodik az érzés: Saxa loquuntur! Valóban, a kövek beszélnek. A korai századok elveszettnek hitt tanúi megszólalnak, és éppen arról a korról vallanak legtöbbet, amely a Rend fénykora volt, melynek lelki és szellemi erői tevékenyen vettek részt a magyar nép
