Amerikai Magyar Értesítő, 1983 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1983-09-01 / 9. szám

8. oldal Amerikai Magyar Értesítő' 1983. szeptember Nyílt levél Kedves Jóska! Ez év május 30*-án keltezett levele­det a mellékelt mutatványszámmal köszö­nettel megkaptam. Még nem "nemesedtem" el: irok és olvasok, így az "Értesítőt" és a "Katolikus Magyarok Vasárnapját" is mindig betűről betűre elolvasom. Kedvenc íróim: Dunai Ákos, Stirling György, Haj­nal László Gábor és Filippi István. Tud­niillik, magamat mindig négy-ötszőr el­olvasom ellenőrzésképen, hogy nem e kö­vettem el valami szarvashibát. Még nem változtam és nem tértem át a másik vo­nalra. írásaim elég sűrűén megjelennek úgy a "Katolikus Magyarok Vasárnapjában" mint az Uj Hídfőben. Dr. Kollarits Béla halála fájdalmasan érintett, tolmácsold őszinte részvétemet hozzátartozóinak és barátainak. 5 volt Dömötör Tibor lelkiismerete. Most mi lesz Dömötörrel lelkiismeret nélkül? Sokak vé­leménye szerint, az emigráció aktiv mun­kásai ne veszekedjenek egymással. Szerin­tem: veszekedjenek! A hallgatás mindig rezignációt és tunyaságot árul el. Minden demokratikus állam parlamenti frakciói állandóan veszekednek egymással. Ordítva veszekednek, mert a csöndes vita nem e- lég. Csak diktatúrák követelnek meg hall­gatást, beleegyezést de mindenek felett egy véleményt. Gosztonyi János a Magya­rok Világszövetségének főtitkára is azt szeretné, ha a magyarok úgy otthon, mint itt az emigrációban egy véleményen len­nének. Ez a vélemény szerinte csak az le­het, ha mindenki elismerné, hogy az e- gyetlen földi boldogság kommunista szoci­alizmusban élni. Adjuk meg Gosztonyinak ami Gosztonyié és a népnek ami a népé. Gosztonyi elvtárs mint a szovjet admi' nisztráció legkitűnőbb aktivistája minden elismerést megérdemel, sőt ha ez segít rajta, szívesen előterjeszthetjük őt a Lenin-díjra is. Hallgatnak ránk ott Moszkvában, hiszen innen Nyugatról kapnak bort, búzát, békességet, sőt kemény valu­tát is. A magyar nép viszont szabadságot és emberi jogokat akar s ehhez mi vagyunk itt illetékesek. Mi hangoztatjuk ma is Nagy Imre és Kádár János 1956-ban a Kos­suth rádióban több nyelven világgá hir­detett követelményeit úgy az Egyesült Nemzetek, mint az Európa Parlament és a szabad államok kormányai előtt. Kádár mind-máig nem jelentette ki, hogy 1956- ban hazudott volna, vagy esetleg "ameri­kai nyomásra" nevezte volna Nagy Imrét legjobb barátjának. Ha Gosztonyi ezt nem hiszi, úgy kérdezze meg Kádár Jánost. De csak négyszemközt ha nem akar csücsülni. Hát ezért veszekszünk mi itt, mert odahaza nem lehet. Nem csak Kunéry István "tiszavirág­szerkesztő" neve tűnt le a müncheni "Hidfő"-ről, hanem a hídfő is letűnt a Hídfőről. A régi Hídfő nyomdásza Leder- müller ur és botcsinálta szerkesztője Kunéry István régi bajtársunkat Fiala Ferencet akarták "likvidálni". Ez nem sikerült mert Fiala Ferenc szerkesztésé­ben megjelenik az "Uj Hídfő". Mi nem hallgattunk, hanem veszeked­tünk. Most a regi nyomdász, Ledermüller és a frissensült szerkesztő Kunéry egy­mást ölik a német bíróságok előtt. En­nek némi politikai háttere is van, hi­szen Ledermüller nyomdász és kiadó ha­zalátogatása után a Münchenben még meg­jelenő "Hídfő" több cikkében a budapes­ti Magyarok Világszövetségének szószó­lója lett. Nem válogatós Gosztonyi elv­társ, még a Hídfő is jó neki.Marschalkó Lajos és Süli József nevei még ott lát­hatók a lap hátsó oldalán, mely a Nép- szabadságból ollózott és a magyar emig­rációt rágalmazó cikkeket kommentár nélkül közöl. Az emigráció összes lapjai hallgat­nak erről. De hallgatnak a Burg Kastl-i gimná­zium tragédiájáról is. Ott még mindig nincsen elegendő tanár és hitoktató. Az évtizedekig agyondicsért paptanárokat: Dr. Radios Jánost, Dr. Endrédy Csanád, Dr. Karikás Günter és Dr. Juhász Ferenc hitoktató atyákat mindmáig érthetetle­nül és minden ok nélkül mellőzi a ma­gyar emigráció müncheni szervezete. Fe­lelőségem tudatában és a nálam lévő ok­mányok alapján kijelenthetem, hogy az ő szokatlanul goromba módon történt el­távolításuk a magyarországi Egyházügyi Hivatal irányításával történt. Ellenük sem a Vatikánban, sem a németországi katolikus egyházi szervekben semmi el­marasztalót nem tudtak mondani. Nem ta­gadták volna le azt ha valamit tudtak volna ellenük felhozni. Ezekkel a Mind- szenty-szellemű papokkal mindmáig szo­ros baráti kapcsolatot tartok. Ok egy Wesztfáliai kisvárosban huszonkét ma­gyar ifjú számára tartottak fenn egy gyönyörű internátust. Ez a Burg Kastl- nál nagyobb területen fekvő intézmény modern lakóépületekkel, kastéllyal, ha­talmas és gondozott parkkal, tóval, sportpályákkal, tornateremmel és fedett uszodával rendelkezik. Magyar Ízléssel berendezett kápolnájában huszonkét ma­gyar fiatal énekelte minden vasárnap a magyar himnuszt. Senki sem támogatta ő- ket. Az ott tanuló fiatalok ennek dacá­ra minden évben jó eredményeket értek el és a legtöbbjük az érettségi előtt áll. Ennek is vége! Az egész területet Le Fébre francia bíboros, a Vatikán el­lenfele vásárolta meg készpénzen. Az

Next

/
Thumbnails
Contents