Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-05-01 / 5. szám
1982. május értesítő 7 Körkép Csikágóból A Chicago és Környéke cimü újságban találtuk az alábbi cikket, amit teljes egészében közlünk: Harmath István: Chicagói hírek... Március 14-én, vasárnap délelőtt a Szent István templomban nagymisével vette kezdetét a Nemzeti Ünnepünkre való megemlékezés. A misére szokásoknak megfelelően zászlóikkal felvonultak a helyi politikai és társadalmi egyesületeink. Ft. dr. Mihályi Gilbert szentbeszédében párhuzamot vont a magyar és lengyel szabadságszellem között. Kiemelte a lengyel nép igazi vezetőinek vallásba vetett mély hitét. Példaképül állította Lech Walesát,-a december óta fogva tartott munkásvezért. (Akinek kislányát március 21-én, több mint tízezer hazaszerető lengyel jelenléte mellett Maria Viktória névre kereszteltek. Amely név a lengyel nép tántoríthatatlan istenhitét és szabadság-szeretetét akarja bizonyítani és szimbolizálni.) A mise után a Mindszenty teremben műsoros ünnepélyt tartott az Egyházközösség, melynek szónokául Ft. Mihályi a Washingtonban élő Stirling György újságírót hívta meg. Stirling György, az emigráció egyik legtermékenyebb újságírója, aki főszerkesztője és kiadója a Független Magyar Hírszolgálat című havilapnak, állandó munkatársa a Katolikus- Magyarok Vasárnapja című újságnak, a torontói Magyar Élet-nek, a Baltimori Értesítőnek, hogy csak néhányat soroljak fel a Stirling cikkekét publikáló újságok közül. Társadalmi munkában pedig a Szabad Magyar Újságírók Szövetségének az ügyvezető titkára. Stirling György beszéde lényegében egy 1848-as szabadságharcról szóló történelmi tanulmány volt. A szónok elemezte a forradalom előzményeit, a társadalmi és politikai okokat, melyek aztán a forradalom kitörését eredményezték. Beszámolt a forradalomban nagy szerepet játszó szabad sajtó születéséről, a március 15-én történt eseményekről, a szabadságharc küzdelmeiről, az azt .követő megtorlásról és végül pedig a Deák Ferenc által kieszközölt kiegyezésről. Beszédében többször húzott párhuzamot az 1848-as és az 1956-os forradalom között, külön kiemelve az emigráció szerepét a forradalom utáni időkben. Stirling györgy beszéde a tőle megszokott újságírói stílusban, tiszta, világos és mindenki által érthető volt. A műsort Ft. Mihályi rövid beszéde zárta, melyben a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetését követelte. ★ Értesítő: - Gratulálunk a sikeres chicagói úthoz és az elismerő kritikához, de az abban szereplő felsorolást hiányosnak találjuk. Hiányzik a lapok közül az Amerikai Magyar Élet, amelynek éveken át vezércikkirója voltál, és az utolsó évtizedben ennek a chicagói újságnak egyetlen olyan száma nem volt, melyben ne jelent volna meg legalább egy cikked. Már nem dolgozol a lapnak? S. Gy. - Valóban, az újság cime nem véletlenül maradt ki a lapok közül. Az Amerikai Magyar Élet ezelőtt tizenegy évvel, amikor Írni kezdtem bele, egészen jószellemü lap volt, de idővel sok olyan anyag látott benne napvilágot, ami egyre jobban zavart. Kérdés: - Mire gondolsz'7 Felelet: - Arra, hogy a lapnak közel fele más lapokból átvett - ujságiró- nyelven "ollózott" - anyag, méghozzá o- lyan, amiben néha figyelmetlenségből az emigráció véleményétől, felfogásától és szóhasználatától teljesen idegen szöveg is bennemarad. Ez pedig egy szabadföldi magyar újság szellemét, de nívóját is erősen megkérdőjelezi. K: - Mik tartoznak ebbe a kategóriába? F: - Olyan magyarországi lapokból és folyóiratokból kifényképezett cikkek, melyekre a tipográfia alapján a szakember és a hazai lapok figyelője azonnal ráismer és azonosítani tud, de amelyeket az efféle szerkesztési módszerek felől tájékozatlan átlagolvasó az emig- rációs sajtó termékeként fogad el. K: - Miért, nincsen utalás a cikkek mellett, hogy azok honnan valók? F: - Az a baj, hogy nincs. Az újság cime mindig lemarad, de legtöbbször a szerzőé is, ami az olvasó félrevezetése . K: - Mint a Szabad Magyar Újságírók Szövetségének ügyvezető titkára, meg tudnád mondani mi a Szövetség álláspontja e kérdésben? F: - Az Ujságiroszövetség még nem fogalmazta meg szabatosan az álláspontját, de a szabad magyar ujságiró- társadalomnak kialakult nézete van erről, amit én is százszázalékig osztok. Ha kívánod, ezt röviden összefoglalhatom, mint magánvéleményt. K: - Megkérhetlek rá? F: - Senki sem kifogásolhatja néha egy-egy hazai cikk átvételét, ha azok teljesen politikamentes Írások, kulturális, történelmi vagy szépirodalmi vonatkozásnak . Elvégre nem eshetünk túlzásokba, hogy azt állítsuk: az otthoni lapokban nincsenek értékes írások, a- mikkel érdemes megismertetni az itteni olvasóközönséget is. De ismerni kell a
