Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-05-01 / 5. szám

1982. május értesítő 5 "ben Sisa is sűrűn látogatta a klubot. Valahogy szóba került a klubtagok köré­ben, hogy Fekete Gyulát meg kellene hivni a klub márciusi ünnepélyére. A klub tagság többsége az ötletet elvetet­te, leszavazta. S ime, hogy történt - hogy nem, a klub pénztárosa mégis folyó­sított 800 dollárt a költségekre. Feke­te Gyula megérkezett és New Yorkban a magyar szabadság ünnepélyén népünk rab­tartói képviselőinek (a magyar diplomá­ciai testület tagjainak), részvétele mellett megtartotta ünnepi beszédét, így tehát a New York városában "hazai kapcsolatokkal" megrendezett ünnepély a New Jersey állambeli klubnak 800 dol­lárjába került. Az eset után a klub pénztárosa "egészségi okokra" hivatkoz­va tisztségéről lemondott, dehát ez már mit sem változtat a megtörtént tényeken. Az ÉRTESÍTŐ múlt havi számában közöl­tük, hogy az Amerikai Magyar Szövetség New Brunswick-ban ülésezett igazgatósá­ga - az ülésről felvett jegyzőkönyv sze­rint - Sisa István javaslatára úgy hatá­rozott, hogy "az AMSz tagjai, vezetői, igazgatói akármilyen más szervezetnek tagja, vagy vezetői lehetnek". (A jegy­zőkönyvet TÖRÖK DÉNES "főtitkár" készí­tette .) Néhány nappal ezelőtt értesültünk, miszerint Sisa István tudatta Pásztor Lászlóval, az Intézőbizottság elnöké­vel, hogy 5 ilyen javaslatot nem tett! Sisa tagadását nem vonjuk kétségbe, de akkor hogy került mint javaslattevő a jegyzőkönyvbe. Vagy talán Török Dénes, akinek számos "tévedéséről" lapunk múlt havi számában már megemlékeztünk - isr mét tévedett? Úgy hallottuk, hogy Fekete Gyula igen derék magyar ember. Tudjuk azt is, hogy a tragikus népesedési problémák ügyében több Ízben nagy bátor­sággal bírálta a hazai rendszer hibáit, mulasztásait. Saját jól felfogott érde­kében természetesen bírálatait kényte­len volt szoros keretek között tartani. Nyilvánvaló, New Yorkban sem mondhatott többet mint Budapesten, nehogy hazaté­rése után a "Népköztársaság megrágalma- zása" címén perbe fogják, nem mondható ta el tehát, nem tárhatta hallgatósága elé a Szovjetunió hazai kiszolgálóinak népünk elleni bűneit, mulasztásait. Te­hát még olyasmiről sem tehetett emlí­tést, amit amúgy is tudunk. Mi szükség volt akkor meghívására és szerepelteté­sére? A kerhonksoni "Magyar Kongresszus" - ünnepélyes keretek között "Széchenyi díjjal" tüntette ki Fekete Gyulát. Kerhonkson - a Catskill hegységben lé­vő városka magyar vonatkozásban hírnév­re kezd szert tenni. Legnagyobb neveze­tessége Kalaka falva, New Yorkban álta­lában "Találka-falva" néven emlegetik. Van ott minden, amire ilyen helyen szükség van! Szálloda, táncterem, für­dőzési, lovaglási, halászati lehetőség és minden egyéb - ami "jó bizniszt" je­lent. (1981-ben ott zajlott le az "if­júsági kerekasztal konferenciának" ne­vezett nagyszabású vidám zenés-táncos hétvége. /A költségek oroszlánrészét az Amerikai Magyar Szövetség viselte/ S el ne felejtsük - Kalákafalván Beke Imre AMSz alelnök a "fővezér"... Ott székel tehát az előbb említett "Magyar Kongresszus" - melynek már ne­vével is bajok vannak - tudniillik bi­torolja. A valódi Magyar Kongresszus a clevelandi Magyar Társaság keretében működik. Kalákafalva ezenkívül még a következő magyar "szervezeteknek" házi­gazdája: Fiatal magyarok munkaközössé­ge, New Yorki Amerikai Magyar Szövet­ség (NYAMSz) (melynek működését a már évek óta tartó pereskedések során a bí­róságok ismételten törvénytelennek nyil­vánították) s természetesen ott tanyá­zik az AMSZ catskill-i osztálya. A felsorolt "szervezetek" - és eze­ken kívül még számosat lehetne említeni - "papír szervezetek". Ez jelen eset­ben azt jelenti, hogy ugyanazok a sze­mélyek különböző elnevezésekkel "szer­vezeteket" alapítanak és a "tisztsége­ket" egymásközt megosztják. Aki az e- gyikben elnök, az a másikban alelnök, titkár, igazgató, stb. Kérdezheti vala­ki, hogy miért van erre szükség? Egy­szerű kis számtani művelet, amelyet né­hány szóval meg lehet magyarázni. Az AMSz alapszabály egyik elavult pontja alapján minden befizetett 50 dollár után egy közgyűlési szavazat jár a befizető egyesületnek, azzal a megszorítással, hogy tiz szavazatnál többel egy szervezet sem rendelkezhetik, így pl. az évi 1800 dollárt befizető szervezet éppen úgy 10 delegátust küld­het a közgyűlésre, mint az évi 500 dol­lárt fizetők. Ami azt jelenti, hogy 3» egyenként 500 dollárt és egy 300 dol­lárt fizető tagegyesület 36 szavazattal rendelkezik a közgyűlésen. A közgyűlé­sen választják meg az AMSz elnökét, társelnökeit, alelnökeit, igazgatósá­gát, pénztárosát, ellenőreit, jogtaná­csosát, vagyis az AMSz teljes vezető­ségét és ügyintéző szerveit. Vélemé­nyünk szerint a fentiekben ismertetett "szavazatszerzés" közönséges választá­si csalás! Pontosan ez történt az Amerikai Ma­gyar Szövetség 1981. évi közgyűlésén, így aratott az "Alkotó magyarok nemzeti koalíciója" "mindent elsöprő győzelmet" a "régi gárda" felett... Elöljáróban említettük a Katolikus Magyarok Vasárnapjában közölt, Sisa

Next

/
Thumbnails
Contents