Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-04-01 / 4. szám
± 1 1982. április___________________________ÉRTESÍTŐ_________________________________________17 Magyar tájak Magyar történelem TEREBESSY EMŐKE: Vas megyei várak, városok 1684-ben Augsburgban /Nyugatnémetország/ jelent meg Jacob Christoph Wagnernak a magyar királyságról és a török birodalomról szóló tekintélyes terjedelmű könyve 1684-ben, tehát alig néhány esztendővel Buda felszabaditása előtt. Barokkosán hosszú 33 soros cimének letin nyelvű bevezetései Delineatio provinciarium Pannóniáé et Imperii Turcici.. /Pannónia tartományainak és a török császárságnak leirása/. Noha az ivrét alakú német nyelvű könyv elsősorban a török birodalom leírásával foglalkozik, az első 36 lap mégis számos érdekes adatot közöl a korabeli magyar várakról és városokról. Vas megye elég mostohán járt, mert mindössze négy helységről emlékezik meg a könyv, ezekről is elég röviden. Magyar fordításban közlöm Wagner értesüléseit 1 Sabaria /szombathely/ és Güntz /Kőszeg/ a 4., Waszwar /Vasvár/ és Gising /Német- újvár- Güss ing/ a 21, lapon található. "Sabaria /németül Stein am Anger/ a Güntz /Gyöngyös patak/ mellett évekkel ezelőtt nagy város volt, most azonban nagyrészt puszta és lakatlan és manapság ott mindenütt sok régi fémpénz található. Güntz /Kőszeg/ egy megerősített városka az azonos nevű folyó mellett /a Gyöngyös patak német neve ugyanis valóban azonos a város német nevével! Güns/. Magyar módra, várfallal és várárokkal van körülvéve, és mostanában nagy elővárossal rendelkezik. Noha ez a helység jelentéktéktelen, mégis feltartotta 1532-ben Solymann /Szolimán/ török császár egész rettenetes hadát. A helyőrség Jurisics Miklós /Niclas Juritsch/ parancsnoksága alatt olyan férfias bátorságot tanúsított, hogy húsznál több ostromot visszavert és sok ezer törököt megszégyenített. Magát a zsarnokot is arra kényszeritette, hogy dolgavégezet- lenül vonuljon vissza. A városka 1621- ben is feltartotta a Batthyányokat /die Buttianische/ és most is császári fennhatóság alatt áll. Waszwar /Vasvár/ vagy Eysenburg egy elég erős vár és városka a Rába /Raab/ mellett nem messze Körmendtől /Kerment/. Most császári helyőrség védi. Gising /Németujvár, a mai Ausztria Burgenland tartományában Güssing néven/ egy csinos helység. Ami a várost illeti az sikságon fekszik, de a vár egy magas sziklán'épült, amely a környező hegységektől elkülönülve áll. A Batthyány család /das Buttianische Haus/ birtoka, a- melyben a nagyrabecsült grófok az udvarukat ma is tartják. Ezt a várat ereje miatt szinte bevehetetlennek tekintik." Ez a néhány sor is némi képet adhat arról, mennyit meríthetett a szerző a korabeli forrásokból az emlitett négy helységre vonatkozóan. ★ A Képzőművészeti Kiadó megjelentette Ybl Ervin tanulmányát: Lotz Károlyról. A múlt század magyar festészete Lotz Károly munkássága nélkül hiányos lenne, bár akadémizmusát, naiv vagy éppen romantikus idealizmusát gyakran birálták, müveit egyöntetű elismerés fogadta. Az 1833-ban született s a bécsi Rahl iskola indításával, hatásával, az ottani szemlélettel és módszerrel, festői eljárással valóban jó utravalót kapott, s az ifjú Lotz ebből később sok mindent szerencsésen a maga sajátos egyéniségéhez alakított. Nagy és hires munkái közül az Operaház folépcsőházának mennyezetképe, az Operaház hires Olympusa, a budavári Mátyás templom Szt. László legendája, aktképei közül a többször is megfestett Alvó bachánsnő, vagy Lotz Kornélia sok-sok arcképe, magyaros jellegű képei sorából az Ötösfogat, a Zivatar a pusztán, az Alkony vagy a Hazatérő ökörfogat, önarcképei, allegóriái /Tűz, Föld/ egy hatalmas életmű szinte felmérhetetlen gazdagságába adnak bepillantást. Erről irta immár több, mint 40 esztendeje nagy tanulmányát Ybl Ervin, s ennek rövöditett változatát jelentették meg most Budapesten. A könyvbe sikerült az eredeti monográfia főbb értékeit átmenteni. A könyv kitér Lotz életmódjára, barátaira /köztük Székely Bertalanra, Than Mórra/. Örülünk, hogy nem feledkeztek el Lotz Károlyról, a könyvnek minden bizonnyal sikere lesz. ★ ÁPRILISI ÉVFORDULÓK 3. 1952 Molnár Ferenc iró halála 6. 1490 Mátyás király halála (Bécs) 7. 1823 Vas Gereben iró születése 8. 1919 Eötvös Lóránt fizikus halála 8. 1846 Vásárhelyi Pál halála 8. 1738 II. Rákóczi Ferenc halála 1573 Magyar Bálint végvári vitéz hal. 30. I870 Lehár Ferenc zeneszerző szül.
