Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
_6____________________ STIRLING GYÖRGY: A Magyar írószövetség közgyűlése A Magyar írók Szövetsége 1981. december 12«-én és 13.-án tartotta tisztújító közgyűlését, melynek nemcsak az adott különleges jelentőséget, hogy öt éves szünet után ültek össze tanácskozni a magyarországi irók, hanem az is, hogy a napirend legfontosabb pontja a Szövetség alapszabálymódositása volt, mely az uj vezetőség összetételét és megválasztásának technikáját is átalakította« Az uj alapszabályt nagy vita után fogadta el az 537 tagú közgyűlés, de végül is elfogadta s ez valóságos fordulópontot jelent a magyar Írótársadalom életében és nem kétséges, hogy hatása mutatkozni fog Magyarországon szellemi vonalon. Két döntő változás történt ugyanis ezen a közgyűlésen az előzőkhöz képest: a tisztikar választására jogosult hatvan- kilenc főnyi választmány tagjait titkosan választották meg a résztvevők és a választmány ugyancsak titkos szavazással döntött az uj vezetőség személyi összetételéről. Külön figyelemreméltó, hogy az uj alapszabály értelmében az elnök mellett működik majd egy tizenegy tagból álló^elnökség is, mely az írószövetség legfőbb irányitó szerve lesz a jövőben. Az írószövetség közgyűléséről hosszú beszámolót közöl az Élet és Irodalom, amit általában az írószövetség félhivatalos lapjának tekintenek. S ezt most méginkább aláhúzza az a tény, hogy Jová- novics Miklóst, az Élet és Irodalom fő- szerkesztőjét választották az írószövetség főtitkárává. De személycserék tör-, téntek a vezetőség minden posztján, és egész sereg, eddig tisztséget nem viselt iró nevét olvashatjuk a választmány tagjai között is, amely testületnek az uj alapszabály értelmében fokozottabb szerepe lesz az írószövetség irányításában. Mindez - az elnökség kibővítése és a választmány hatáskörének növelése - egyaránt a demokratizmust szolgálja, szemben az eddigi egyszemélyi-, ill. klikkvezetéssel. És ha elolvassuk a választmány és a tisztikar névsorát, úgy tűnik a demokratikus fejlődés lehetősége nyitva áll« Mert a régi vezetőség mindazon tagjai kimaradtak a listából, akik még az ortodox sztálinista-rákosista szellemet képviselték. Majdnem kivétel nélkül olyan nevekkel találkozunk az uj vezetőségben, akik a demokratikus vonalat képviselik, sőt nem kevesen vannak a névsorban olyanok - mint pld. Fekete Gyula, Csoóri Sándor, Mészöly Miklós, stb« - akik e- gyenesen ellenzéki hírben állnak és erős 1982. január hó kritikusai a rendszernek, illetve a visszásságoknak« A párt és a kormány természetesen é- lénk figyelemmel kisérte a közgyűlést és megfelelő küldöttekkel képviseltette magát, akiknek jelenlétét megtiszteltetésnek kellett venniök az Íróknak, de senki előtt sem volt kétséges, hogy pld. a magyarországi kulturdiktátor, Aczél György miniszterelnökhelyettes elsősorban azért ült az elnöki pódiumon, hogy mindent megfigyelhessen és szükség esetén beleszólhasson az események menetébe. Bele is szólt, és meglehetősen gorombán, félreérthetetlen fenyegetést intézett a reni- tenskedő irók cimére, de mindez nem változtatott a tényen, hogy uj vezetőség lépett a régi helyébe, melynek összetétele nyilvánvalóan nincs Ínyére a rendszernek« És noha hasonló szellemben beszéltek a közgyűlésen a pártot képviselő Óvári Miklós KB titkár és a kormány részéről még jelenvolt Pozsgai Imre művelődési miniszter, jelenlétük nem gátolta meg az írókat, hogy felszólalásaikban bátran elmondják véleményüket s végül titkos szavazással olyan vezetőséget válasszanak, melynek hivatalbalépése mesz- szeható változásokat hozhat nemcsak az írószövetség életében, de az egész magyarországi kulturális életben. Feltűnő volt Illyés Gyula távolmaradása a közgyűlésről az Élet és Irodalom hivatalos kommünikének is tekinthető többoldalas beszámolója rögtön az első mondatok egyikében említést tesz erről, ilyénképén: "A gyűlést Cseres Tibor nyitotta meg és ismertette az egészségi okokból távolmaradt Illyés Gyulának a közgyűléshez intézett üzenetét." Lehetséges, hogy Illyés - akiről az a hir járja, hogy súlyos beteg - valóban orvosi tanácsra maradt otthon, de az sincs kizárva, hogy más meggondolások késztették erre«„. A kétnapos közgyűlés hosszú beszámolójából érdekesek voltak a vita során elhangzott felszólalások, a három hivatalos "megfigyelő" - Aczél György, Óvári Miklós és Pozsgai Imre beszédei, az uj vezetőség névsora s végül a zárónyilatkozat. Az alábbiakban<ezekből közlünk szemelvényeket és befejezésül a választmány és az uj elnökség névsorát, amelyeknek összetétele sokat Ígér a jövőre. Részletek a vitából: PÁSKÁNDI GÉZA az irói bátorságról, s az irodalom hatásáról beszélt. Az alkotóknak arra kell törekedniük, hogy a politikával és a tudománnyal együtt harmadik szellemi személyként vegyenek részt a demokratizálásban. A szellem "közhasznúvá tételére" nincs recept. Az irók sok utón járhatnak el társadalmi tekintélyük AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ
