Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-02-01 / 2. szám

1982. február AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 15 szavazat, illetve országos tisztség meg­szerzésével, az 1981. évi közgyűlésen érte el célját, megszerezve a döntő több­séget, a szervezet vezetőségében. Mindez pedig történt az amerikai ma­gyarság tudtán kivül annak az alig is­mert határozatnak alapján, mely kimondja hogy ötven dollár után egy szavazat jár, ha azt egy szervezet nevében fizetik be. Amerikában pedig szervezeteket minden nehézség nélkül lehet alakítani, egyiket a másik után. Az ártatlannak vélt hatá­rozat indoka a kiürült pénztár volt, mely hathatós eszköznek bizonyult a defi­cit megszüntetésére, sőt ez nagymérték­ben fokozódott amikor a budapesti kormány itteni társutasai ezt a lehetőséget poli­tikai súlyúk érvényesitésére használták fel. Mire a nemzethü magyarság ezt felis­merte, a társutasok-társutasainak száma úgy megnőtt, hogy az ellenintézkedések meddőnek bizonyultak. így teljesedett be a sorsa a 75 éves amerikai magyar csúcs- szervezetnek a főváros közelében lévő Fairfax városban megtartott 1981-es köz­gyűlésen, ahol a nagy pipáju, de kevés dohányu magyarok kisebbségben maradtak, és velük együtt a történelmi hagyomá­nyokhoz ragaszkodó nemzethü magyarság is, de a társutasok elsöprő többséghez jutottak. Szerencsére az amerikai törvények már évtizedekkel ezelőtt gondoskodtak azok­ról, akik külföldi államok érdekeit se- gitik elő. Az 1938o évi törvény, mely a külföldi ügynökök nyilvántartásba véte­léről rendelkezik és amelyet négy elnök kormányzása idején 19A2-ben, 1961-ben, 1966-ban és 1970-ben módosítottak, ki­mondja, hogy azok az ügynökök, akik kül­földi kormányok érdekében fejtenek ki tevékenységet kötelesek a főállamügyész vagyis az igazságügy-miniszter hivatalá­ban regisztrálni, ha mint politikai ta­nácsadók /úgy mint Billy Carter/ szere­pelnek, vagy tájékoztatják azokat kijá­rások ügyében, vagy publicitást biztosí­tanak számukra, vagy bármely módon elő­segítik érdekeiket. Minden a külföldi ügynökök által szerkesztett irásmü ter­jesztéséhez az igazságügy-miniszter en­gedélye szükséges» A törvény rendelkezé­seinek elmulasztása 10.000 dollár pénz- büntetés kiszabását, deportációt /ha az ügynök nem állampolgár/, vagy szabadság- vesztés büntetést von maga után. Ezekután elkerülhetetlennek látszik azoknak a fedhetetlen előéletű hagyomá­nyosan antikommunista országos vezetők­nek a lemondása, akiknek a védőszárnya alatt óhajtják politikai hatalmi fölé­nyének tudatában a megvásárolt szavaza­tokkal vezetéshez jutott társutas cso­port további destruktiv munkáját foly­tatni, nehogy közéleti integritásukon csorba essék. Az egyik társutas igazgató már java­solta, már a közgyűlés bezárása előtt a zárónyilatkozatból annak a szakasznak a törlését, mely a Reagan kormány hadfel­szerelési politikáját támogatja. Oly javaslat beterjesztéséről is tárgyaltak, mely az otthoni kommunista kormánnyal való kapcsolatok felvételét tartalmazná. Mindenesetre érdemes volna a Szövet­ség könyveinek a vizsgálatát lefolytat­ni, mely a pénzek eredetére és azok mi­kénti felhasználására vetne napvilágot. A helyzet hamisitatlan iróniája az, hogy mindez történik akkor, amikor, Amerika rövid történetében hosszú idők óta először nyilik alkalom arra, hogy hazánk felszabadításának ügyét előbbre vigyük, mert annak politikája jobbra ka­nyarodott , akkor az amerikai magyarság csucsszervezete véglegesen balra toló­dik. Az irónia mégcsak fokozódik azzal az epizóddal, melyben a "New York-i bot­rány" főrendezője, aki meghivta a kommu­nista funkcionáriusokat a március 15.-i "ellenünnepélyre" beolvassa rádió órá­ján Reagan elnöknek a Szövetség újravá­lasztott népszerű elnökéhez intézett tá­viratát melyben a félrevezetett elnök jó munkát kiván a szövetségnek. Meddig tűri és tűrheti még az ameri­kai magyarság csucsszervezete belügyeibe való durva beavatkozást egy ellenséges hatalom részéről? Meddig tűri még az a- merikai magyarság, hogy itt Amerikában azoknak az ügynökei képviseljék a ma­gyarságot akik otthon rabságban tartják? Meddig? Meddig? Nem megszégyenitő ez?---------------------★ ★ ★---------------------­A múlt század nagy magyar Íróinak ké­ziratait állítják ki a Debreceni Irodal­mi Múzeumban, A kéziratok nagy része most került először a nagyközönség elé» Ilyen például Kazinczy Ferencnek öt év­vel ezelőtt Egerben megtalált nyelvésze­ti pályamunkálya, Csokonai-levelek és verskéziratok. Számos kézirata látható Fazekas Mihálynak is. Szerepel a kiállí­táson egy jegyzőkönyv, amely Kölcsey Fe­renc jegyzőségének ritka dokumentuma. Petőfi és Arany néhány kézirata, vala­mint Petőfi debreceni születésű fiának, Zoltánnak a segédszinészi szerződése. ★ Helyreállítják Tokaj egyik legszebb műemléképületét, a Sassarát görög keres­kedőcsalád egykori lakóházát. Az 1790-es években észült kétszintes copf stilusu épületet múzeumként fogják hasznosítani. Állandó szőlőmüvelési és bortermelési kiállítás mellett időszakos kiállításo­kat is rendeznek benne.

Next

/
Thumbnails
Contents