Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-12-01 / 12. szám

8.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1982. december december 1-től őröket állítottak a fák védelmére. 1771-0611 a Pfalz vidékén ünnepélyesen elégették a diszes fenyőfát. Egyes vidé­ken hercegi rendelet tiltotta a fenyő e- légetését. Tilalmi rendeletet is hoztak erről. Ebből az időből származik az első olyan irás, mely a fenyőfa feldiszitését egybeköti Jézus születésének ünnepével. Ez a szép szokás - úgy Írja a krónikás - hamarosan elterjedt az egész világon, kü­lönösen Amerikában, ahová a német beván­dorlók vitték magukkal. 177^-len Goethe tesz emlitést "Leiden des jungen Werther" c. könyvében a fel- diszitett karácsonyfáról. De Gottfried Kissling már 1737-hen a "Szent este" c. leirásában arról tudósit, hogy nem egy karácsonyfát, hanem több karácsonyfát állitottak fel a szobákban, ahány gyer­mek volt, annyi fa volt és nagyságukhoz mérték a fenyőfákat. A karácsonyfán gyer­tyák égtek és a gyerekek ajándékaikat megtalálhatták a saját fájuk alatt. 1790-ben Schiller emliti meg levelé­ben a "fényesen" kivilágított karácsony­fát. Van olyan krónikás, aki azt állitja nem Elsass-ban, hanem Basel-ben állítot­ták fel az első karácsonyfát. Innen in­dult hóditó útjára, először észak Német­ország felé, s onnan Angliába. A családi házakból mikor és hol vándorolt át a ka­rácsonyfa /mai formájában/ a templomok­ba, s alatta a betlehemi jászollal, er­ről nem maradt feljegyzés. Angliában ma is sokhelyen csak fagyöngy jelzi a kará­csonyi ünnepeket, sok országban csak az adventi koszorú. Hogy karácsonykor mivel és hogyan di- szitik a fenyőfát, országok szerint vál­tozik és még ma is mindig újabb ötletek születnek. A Magyarországon általánossá vált szaloncukrot pl. más országokban nem ismerik. Ausztriában még itt-ott lát­ni a fán, de leginkább szines sztaniol- papirba csomagolt csokoládé figurák a fő motivumok. Sok az üvegszálakból készült angyalhaj és arany-ezüst csillogó göm­bök is. Németországban kedveltek az adventi koszorúk piros gyertyákkal. A karácsony­fára édességek helyett pirosra lakkozott almákat aggatnak, alatta piros szalag­csokor a disz. Svédországban fából faragott szines figurákkat szeretnek a karácsonyfán. Vannak országok, ahol mézesbábokból ké­szült angyalkák, csillagok a diszek. Dé­li országokban ismeretlen a karácsonyfa, mint szobadisz. Hogy a kereszténység mikor kapcsolta össze Jézus születését, az öröm ünnepét a karácsonyfával, nem sikerült megtudnom. A kommunista országokban ma már "fenyőfa­ünnep" van és nincs karácsonyi "szent este" ünneplés. Mégis dec, 25-26.-át majdnem mindenhol megünneplik. Sajnos üzletemberek már régen megfeledkeztek arról, hogy karácsony a szeretet ünnepe, ők csak azzal törődnek, hogy minél na­gyobb legyen a bevételük» Karácsonyra ma már előre ledolgozzuk a munkaidőt, túlórázunk késő estig és a szabad-szombatjainkon, majd elköltjük minden pénzünket, erőnkön felül költeke­zünk, hogy egymást megajándékozhassuk és nagyranőtt igényeiket gyermekeinknek ki­elégíthessük. Sok szülő üres pénztárcá­val és túlzott kontójára gondolva ül le a megteritett karácsonyi asztalhoz. A sok egyedül álló ember fájó sziwel gondol az elveszett családi életre, a sok emigráns mégfájóbban gondol vissza elveszett hazájára, régi otthonára. A tá­volság méghosszabbra nyúlik ezen az es­tén szeretteinktől, s bizony sok magyar­nak inkább könnyet, mint örömet csal sze­mébe a karácsonyfa megpillantása. Én is úgy érzem, hogy a régi szép ka­rácsonyok elvesztették értéküket a mai rohanó és anyagias életben. Veszélyez­tetve látom ezt az ünnepet, akárcsak vi­lágunk békés rendjét. Bár a karácsonyfa aligha hiányzik ma arról a vidékről, ahol keresztények lak­nak, a trópusoktól a délisarkig minde­nütt fellelhető, mégis kicsit fájó, hogy ez a szép családias ünnep ma már inkább az üzletezés, nyerészkedés jegyében, s nem a szeretet jegyében zajlik le. Karácsonykor gondoljunk azokra is, a- kiknek még meleg szoba sem jutott, s a- kiknek jegyre osztogatják a húst /ha van/ a teritett asztalra, s akiknek sem sütemények, sem ajándékok nem diszitik szobájukat. Igyekezzünk karácsonyt megőrizni an­nak, ami régen volt odahaza: a szeretet ünnepe! Boldog karácsonyt mindenkinek! 0 Christmas tree 0 Christmas tree Thou branches green for ever Thou greenest summers come end go Thou greenest still neath winter snow 0 Christmas tree 0 Christmas tree Thou branches green for ever.------------------------ m ---------­Kedves Jóska! Már többször megirtam, de még nem e- légszer, hogy lapod milyen félelmetes fegyver. De csakis azok ellen, akik a szent ügyet elárulják s szitják közöt­tünk a tüzet. Gratulálok és további jó munkát kivánok: Egy olvasó Calgary, Kanada

Next

/
Thumbnails
Contents