Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1982-02-01 / 2. szám

1 ± f Amerikai Magyar / ff ÉRTESÍTŐ HUNGARIAN Hűséget fogadunk a zászló előtt, amely MONTHLY jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Tamási Áron Baltimore, 1982, február hó DR. KOLLARITS BÉLA: / “All Buda — él magyar még” 1945. február 13.-án Budapest ostroma befe­jeződött. Buda vára, a főváros védőinek utolsó támaszpontja osztozott a már korábban az ellen­ség kezére jutott városrészekkel. Az ostromot az óvóhelyeken átvészeltek tapasztalhatták,hogy nem "nyilas propaganda" de borzalmas valóság volt mindaz, amit a szovjet hordák és azokat követő magyar "közigazgatási szervek" kegyet­lenkedéseiről hallottak... Budapest eleste után már csak a Dunántúlon harcoltak a hazánkat elözönlő szovjet haderő e- lől visszavonuló honvédeink. Sokat vitatott kérdés, hogy volt-e értelme a Budapest körüli és a dunántúli harcoknak. Volt-e értelme a vesztett háború meghosszabitásával a főváros pusztulását okozni és az addig lényegében érin­tetlen Dunántúlt hadszíntérré tenni? Budapest védelme és a Dunántúl az ellensége gél állandóan harcolva visszavonuló honvédség jelentős szovjet haderőt kötött le és lassítot­ta előnyomulását. Ezzel lehetővé vált, hogy félmillió magyar menekülhetett meg Magyarország végleges összeomlását jelző április h-. közvet­len következményei elől. A félmillióból 19^5- fj-6-ban kb„ 250 ezer visszakaerült Magyarország­ra. Nagy többségük egyszerű közkatona és al­tiszt, természetszerűleg tértek haza. Az orosz fogságától mindenesetre megszabadultak. A ma­gyarországi harcok nagymértékben késleltették a szovjet előnyomulást. Ha ez nem igy történik, XVIII. évfolyam, 2. szám NYÍLT levél CSOÓRI SÁNDORHOZ! Kedves Csoóri Sándor! Ön tavaly márciusban New York­ban mondott ünnepi beszédében azt állitottas 19^8 óta ott ünnepelte először ezt a napot. Már akkor is furcsáltuk kijelentését, hiszen a Március 15. ünneplése otthon soha nem volt betiltva, csupán a rend­szer taktikai okokból elszürkitet- te az ünnep fényét és jelentősé­gét, de ha valaki megfelelő módon akarta (volna) ünnepelni, annak a haja szála sem görbült volna meg. Már akkor sem értettük: miért kell ilyesmivel New York-ban előhoza­kodnia egy olyan megbecsült és köztiszteletben álló Írónak s kö­zéleti embernek mint Ön, hiszen bármikor, bármelyik előző március­ban módjában állt volna valahol - egy kulturházban, iskolában fia­talok előtt, vagy az írószövet­ségben - márciusi ünnepséget ren­dezni és ott úgy, olyan szavakkal és főleg érzelmekkel, érzésekkel ünnepelni, ahogy azt Ön elképzel­te s addig mindig hiányolta. A- mint szavaiból kivettük, a New York-i ünnepség.../Folyt.a 3-old./ T T

Next

/
Thumbnails
Contents