Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám
J 1_1 1982. január hó ÉRTESÍTŐ __________3. oldal “Helyreállt dialógus?” A fenti cim alatt irt cikket Deák Ernő (Becs) a Nemzetőr novemberi számában, írásában az otthon megjelent "Vándorének" c. antológiát bírálja, amelyben 38 nyugati magyar iró és költő müvét közük,, - Ezzel kapcsolatban jegyzi meg Deák Ernő: Tudomásunk szerint a magyarországi megjelenés feltételeként illetékes helyen egyidejűleg minden emigráns tevékenységtől való visszahúzódást és a rendszer által jobboldalinak, naciona- litának bélyegzett fórumokkal a kapcsolat megszüntetését szabták meg. Ennek következményeként a 38 közül sokak neve egyre ritkábban, sőt egyáltalán nem található az ilyen újságok, folyóiratok hasábjain. Ezen a ponton azonban iró és mü nemcsak közösségi, hanem egyenesen erkölcsi, etikai besorolása is kérdésessé válik: nyilvánvalóan a Szellemhez, az Igazgatósághoz való hűség forog kockán» Lehet-e probléma mentesnek mondani az irói hivatást akkor, amikor az annyira szívélyessé alakuló dialógus ölelkezésében kiszorítjuk magunkból és körünkből a kritikus hangot, nem tulajdonítva nagyobb fontosságot a hivatalos felszínen alul lappangó országos bajoknak? A következőket fontoljuk meg lelkiismeretesen: felelőssége tudatában van-e a szökevény iró annak, amikor fenntartás nélkül dialógust kezd, ezzel a magyarországi kritikus hangok alól huzza ki a talajt? Egyáltalán, megkezdhető-e az ön- csonkitó lemondás, az ellenszolgáltatás nélküli behódolás? Díjnak ugyanis nagyon gyér a magvafosztott antológia. A pálcatörés szándéka nélkül két dolgot biztosra vehetünk: Magyarországon a hatalom gazdálkodni fog az igy összeharácsolt tőkével, a magyar olvasó pedig nem szép- lelkek nárcizmusát várta és várja a nyugati magyar Íróktól! Aki múltja és felelőssége ellenére lemond a kritika jogáról, a hatalomnak szabad kezet ad a belső ellenzék elnémitásához. Különös nyo- matéka van ennek a 25. évfordulón. Az említett Babits tanulmány sarkalatos érvelése általános irányelvül kínálkozik: "Az "áruló' Írástudó tehát nem avval lesz árulóvá, ha lába nem megy e- gyenesen a Csillag felé, melyre ujja mutat. Az árulást akkor követi el, ha nem is mutat többé a csillagra. Léptei magánügyek, de szavaiért és utjelzéséért felelős a világnak, melynek kalauzává szegődött. Az igazság szellemének életben maradásáért az Írástudók felelősek." Magyar Élet DR. KOLLARITS BÉLA: n Őrségváltás az AMSz-nél(?) Fenti címmel a Katolikus Magyarok Vasárnapja december 20»-i számában interjú (?) jelent meg. "Az Amerikai Magyar Szövetség ez év szeptember végén Washingtonban uj tisztikart választott. Hites Kristóf atyának a konvención tartott magasszárnyalásu bevezető beszédét a Vasárnap már leközölte, idézve azt a megjegyzését is, hogy ez a közgyűlés viharos volt és ’uj, sorsdöntő fejleményeknek nyitott utat'. Mik voltak ezek a fejlemények és milyen útra lépett az AMSz? - merül fel a kérdés. Egy laptársunkban megjelent híradás (Magyarság) az eredményt politikai földcsuszamlásnak jellemezte, mások baloldali hatalomátvételt látnak benne, sőt vannak olyanok is, akik hazai kollabo- ránsok diadaláról beszélnek, A hírek és rémhírek kavargása miatt egyenlőre jónak láttuk bevárni a kedélyek lecsillapodását, addig is, mig illetékes tájékoztatást kapunk. A helyzet úgy adódott, hogy Sisa István, lapunk régi cikkírója s 'AMSz specialista' , Clevelandbe menet megállt szerkesztőségünkben Thanksgiving napján és választ adott bizonyos kérdésekre. Véleménye részben illetékesnek számit, miután az AMSz közgyűlése őt - távollétében - a Tájékoztató Bizottság, majd ezt követően az újonnan alakult Magyar- országi Ügyek Bizottsága élére is jelölte. " A Vasárnap közleményének most idézett bevezetése azt a látszatot kelti, hogy Sisa István a továbbiak során hozzáintézett kérdésekre válaszol. Lehetséges, hogy ez igy lett volna? Néhány körülmény ugyanis arra mutat, hogy a "kérdező" és "kérdezett" ugyanaz a személy: Sisa István. (Erre még visszatérünk.) Sisa a "kérdésekre" adott "válaszaiban" igyekszik úgy beállítani az AMSz közgyűlésén történteket, mintha szabályszerűen megtartott, tiszta választások eredményeként "őrségváltás" történt volna. Az "öregek" kibuktak, helyüket "agilis fiatalok" foglalták el. S majd ezek a fiatalok uj életet visznek az AMSz-be, pótolva mindazt, amit az "aggastyánok" az évek során elmulasztottak. Az "AMSz specialista", már mint Sisa összehord hetet-havat. Tévedhetetlen és csalhatatlan biró módjára "Ítélkezik" az események felett. Lehetséges, hogy elképzelése szerint a jámbor magyar közvélemény érveléseit, tárgyilagosnak nem i- gen nevezhető állításait valóságnak tekinti és napirendre tér az AMSz problémái felett? S itt van Sisa hatalmas té-