Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-07-01 / 7-8. szám
16 értesítő 1982. jul.- aug. olyan réteg, amelyben a fixáció vagy trauma dolgozik. (...) Ezeknek a csoportoknak van bizonyos képük Magyarországról, amely eléggé statikus. Az é- szak-amerikai sajtóban ezek a rétegek aktivak. (...) Ezek a lapok nagyon befolyásolják a közvéleményt." * A Magyar Hirek május elsejei számának cimlapját Cziffra György zongoraművész képe disziti - háttérben Budapest tündérszép panorámája. Cziffra Györgyről tudni kell, hogy a Rákosi- terror idején (Kádár belügyminisztersé- ge alatt) hosszú éveket töltött börtönben és "bűncselekménye" nyomozásakor az Andrássy ut 60-ban szétverték a kezeit, hogy soha többé ne tudjon zongorázni. Cziffra 56-ban szerencsésen Nyugatra került, Franciaországban telepedett le és rendbejöttek az ujjai is. Amelyeket a Magyar Hirek hangulatos és érzelgős cimlapján premier plánban mutatott be a fényképész. Nyugaton Cziffra újra művészi karriert futott, vagyont gyűjtött és fiatal zenésztehetségek felkutatására, támogatására áldozza pénzét- idejét. Hasonlóan a legtöbb művészhez, Cziffra is hiú és ezt a gyengéjét kihasználva pár évvel ezelőtt Kádárék hazainvitálták koncertezni, szerepelni. Feledve az ÁVH-pincében töltött hónapokat s azt, hogy az ötvenhatos szabadságharcnak köszönheti uj életét, Cziffra kötélnek állt s már nem először járt otthon idén tavasszal. A portréjával diszitett Magyar Hirek-ben nyilatkozott is: honvágyról, hazaszeretetről, a magyarországi fejlődésről. Az ujság- iró egyik kérdésére - hogyan érzi magát itthon? - ekép válaszolt» "Itthon? Erre egy kicsit nehéz felelni, mert én már odakinn, Franciaországban vagyok otthon. Mi már 25 éve (]) franciák vagyunk." Ezekután megértjük, miért tartotta magát távol 25 év óta Cziffra a magyar e- migrációtól és mig minden nemzetiségű fiatal muzsikus támogatására bármikor kész volt, magyar célokra soha nem a- dott egy lyukas garast sem. A zongoraművésznek kitűnő, de embernek silány Cziffra Györgyöt nem irigyeljük a szocialista Magyarországtól, mint ahogy tőle sem irigyeljük a rendszer megbecsült vendégeként Budapesten töltött napok élményét. * Megjelent a Magyar Statisztikai Zsebkönyv, mely minden évben érdekes olvasmány s néhány fontosabb adatát most is haszonnal jegyezhetjük föli pl. a népességre vonatkozó tájékoztatást. Magyar- ország lakossága 1982. január 1-én 10 millió 711 ezer fő volt. (I98I. január 1.-én 10 millió 713 ezer fő állt a tavalyi évkönyvben, tehát a fogyás - egy év alatt - kereken kétezer fő.) Az ország lakosságának 19.3 százaléka lakik Budapesten, 34,7 százalék városokban, 46 <f0 falun. Az aktiv keresők száma meghaladja az ötmilliót, a nyugdíjasoké csaknem kétmillió. Az egyfőre eső havi átlagkerest 1981-ben 4382 forint volt. * Az Országos Anyag és árhivatal közleménye szerint emelkedik a benzin, a motorolaj és a sör ára. A motorbenzin ára 2 forinttal nő. A sör uj ára: pohár világos 3»80, az eddigi 3 forint helyett, korsó 6,30, 5 forint helyett. ♦ A TASzSz élesen birálta Reagan elnök Londonban elmondott beszédét, mely kereszteshadjáratra hivott fel a kommunizmus ellen. A szovjet hirügynökség figyelmeztette az amerikai elnököt - idézzük a Magyar Távirati Iroda Mosz— kvából keltezett jelentését -, hogy ne másokat oktasson ki arra, hogy miként kell a gyakorlatban megválósitaniok elveiket, inkább arra figyeljen, hogy ne próbálkozzék beavatkozni más országok belügyeibe. Ez minden, amit a Vasfüggöny mögötti olvasók megtudhattak abból a Reagan beszédből, melynél keményebbet aligha hallottimk az utolsó évtizedben amerikai elnök szájából. A TASzSz vérszegény és meglehetősen értelmetlen mondata csak arra jó, hogy elködösitse a lényeget. Azt, hogy Reagan világosan megmondta: a kommunizmus mindenütt megbukott és egyetlen ereje katonai hatalma, mellyel szemben Nyugatnak össze kell fognia. * Az országgyűlés junius 17-18-án tartotta nyári ülésszakát. Első napirendi pont az 1981. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat volt, melyet Hetényi István pénzügyminiszter terjesztett elő, majd Veress Péter külkereskedelmi miniszter mondta el expozéját. * A berni hungarológiai könyvtár anyagáról és az ott folyó munkáról irt tájékoztatást dr. Gosztonyi Péter, a könyvtár igazgatója a Magyar Nemzet levelezési rovatában, a junius 17-i számban.
