Amerikai Magyar Értesítő, 1982 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1982-06-01 / 6. szám
1982. junius értesítő 13 Magyar tájak Magyar történelem * Utazás a Felvidéken Látogassunk el Kassa, Eperjes Bártfa vonalától keletre a Felvidék látnivalókban bővelkedő keleti csücskébe. Utunk elején Kassától 17 km-re találjuk Bőd községet. Innen északra fordulva az első helység Herlány (azelőtt Ránkherlány, avagy Ránkfüred). Herlány üdülőhely a Sóvári-hegység- ben. Jódos-vasas-szénsavas vizét évszázadok óta használják idegbántálmák, \ vérkeringési zavarok eile. Legfőbb nevezetességei a herlányi gejzir, amelynek forrását 1875-ben - íoi méterig le- furva - Zsigmondy Vilmos a világhirü geológus találta meg. A viz 16 fokos, 32-36 óránként tör föl, vastag sugárban 30-35 m magasra,, A kitörés időtartama fél óra, vizmennyisége hOO-500 hl. Petőszinye községnél érjük el a Dar- gói-hágót másképp Dargói-nyerget. 19^)4- Í5-6en véres harc folyt a hágóért, ahol 22 ezer ember vesztette életét. *. Gálszécs, mezőgazadsági jellegű, középkori alapitásu város. Innen indította el Bocskai 1601-ben a Habsburg-elle- nes felkelést. Templomának alapja gótikus. A Gálszéccsel szomszédos Kohány községben született Fáy András (I786- 188h) a nagy nemzetgazda, iró. Emléktáblája már nincs meg. Dél-Zemplén. Gálszécstől délkeletre Tőketerebes mezőváros, járási székhely. A középkorban vára volt, alatta országgyűlést is tartottak. Thököly Imre seregét Terebes alatt verték le 1686-ban. A városka plébánia temploma gótikus e- redetü, de barokk stilusu. XVIII. századi festményei J. Kraker müvei. Az egykori pálos rendházat, amely 1502-ben épült, 1876-ban alakították át. A pravoszláv templom 1825-ből való. A hajdani Andrássy-kastély a vár köveiből épült 1786-ban empire-klasszi- cista stílusban. Itt töltötte gyermekké korát a két Andrássy Gyula, apa (1823- I890) és fia (1860-1929: mindkettő a Monarchia külügyminisztere lett később. A neogótikus Andrássy-mauzóleum (I893) a parkban látható. Tőketerebestől nyugatra fekszik Nagy- szalánc. Egy klasszicista kastélya van. Szalánc-vár romjai az 510 m magas Várhegyen. A várat már Anonymus is emliti, Árpád-kori épitmény. Fontos erősség volt, az abauj-zemplémi átjárót védte, sok harc dúlt birtokáért. Kétszer dőlt romba: először Jiskra huszita vezér foglalta el a Losonczyaktól s rombolta le: l6Ah-ben pedig I. Rákóczi György, mint a Forgáchok várát pörkölte fel. Mindig újra felpült, mig végre a kurucz háborúk közben, 1678-ban, a császáriak döntötték véglegesen romba. A vár alatt szép tölgyfasor. Borsi: II. Rákóczi Ferenc szülőhelye. A falu neve Bors honfoglaló vezértől származik. II. Rákóczi Ferenc szülőháza részben még ép állapotban van, s alig nagyobb egy vidéki kúriánál. A XVII. század e- lején épült. Itt látta meg a napvilágot a Nagyságos Fejedelem 1676. március 27. -én. A vastag falu, lőréses, erőditett épületet sokáig raktárnak használta a Vay család 1881-ben helyezték a ház falára az emléktáblát. A ház előtt Rákóczi szobra áll (alkotója Mayer Ede, 1907). Bodrogszerdahely, Bodrogköz második legnagyobb községe. A XIII. században már vára volt, Vásáros-Szerdahelynek hivták. A várat 1670-ben Spork labanc generális gyújtotta föl, s a Vécsey család 1700-ban barokk stilusu kastélyt épített köveiből. Pravoszláv templomát és barokk stilusu, katolikus templomát eredetileg az Árpádok idejében építették. Észak felé rövid kitérőt tehetünk a Bodrog mellett. Zemplén: Amilyen kicsi falu ma, olyan jelentős volt a honfoglalás idején, főleg a viziföldvára. Anonymus azt Írja, hogy__itt hódolt meg Zalán bolgár fejedelem Árpádnak. Ez a helység a későbbi kővár volt Zemplén vármegye székhelye 1685-ig, amikor is Sátoraijauly- helyre költözött át. A vár alatt IV. B Béla országgyűlést is tartott: később terület a Drugetheké, majd a Rákócziaké lett. A vár a kuruc háborúkban ment tönkre. Belőle épült a református templom. A falu pravoszláv temploma 1802- ből való. 196i|--ben a falu Szélmalom nevű dombján, régészeti ásatások során, rendkívül gazdag honfoglalás kori sirt találtak. A vita az eltemetett magyar törzsfő kiléte felől még most is folyik. Királyhelmec: a tatárjárás után építették meg a Perényiek a várat, amely • a Mohácsot követő villongásokban lerom- bolódott. Királyhelmec szülötte Helme- czy Mihály (1788-1852), a nyelvújító és Kemechey Jenő (I869-I905) iró. Az egyik ház falán emléktábla hiedeti, hogy 18^-7 júniusában erre járt Petőfi.
