Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
18. old. értesítő MAGYAR TAJ AK MAGYAR TÖRTÉNELEM MEGFEJTETTÉK A MAGYAR ROVÁSÍRÁS LEGRÉGIBB EMLÉKÉT? A Kitűnő fiatal felvidéki magyar őstörténész, PÜSPÖKI NAGY PÉTEP figyelmét felhivták a felsőszemerédi /régebben i- polysági, most lévai járás/ római katolikus templom hajójának oldalfalában fennmaradt későgótikus kőportálé ismeretlen Írásrendszerű feliratára. A rovásjeleket Püspöki Nagy Péter tanulmányozta és meg- állapitotta, hogy a felírás elsőrésze arab számjegyekkel, a második rész, a felirat, a magyar rovásírás betűivel készült. Az lL82-ben épült templom eredeti alakját a gyakori átalakítás miatt nagyjában elvesztette ugyan, a feliratot őrző portálé azonban eredeti helyén, a régi templom hajójának falrészében áll. Püspöki Nagy szerint, "szigorú értelemben vett epigráfiai rovásemlékünk" eddig három volt: 1/ a székelyderzsi tégla eredetiben (a XVI. század első feléből: Pais Dezső szerint talán a XIII. századból), 2/ a csikszentmihályi felirat 1501~ ből, végül az 1515-ből eredő konstantinápolyi felirat, A felsőszemerédi felirat, Írja Püspöki Nagy, Ha magyar rovásírás máig ismert legrégibb, első biztosan datálható, eredeti helyén sértetlen állapotban fennmaradt epigráfiai emlék”. A megfejtési eljárás négy szakaszra tagolódott: először meg kellett állapítani a felirat olvasási irányát /baljobb irányú/. Másodszor, tisztázni kellett a rovásjelek hangértékét, harmadszor, meg kellett határozni a rovásirá- sos feljegyzés tagolását. Végül, negyedszer, meg kellett fejteni, az előbbiek alapján, a felsőszemerédi felirat tartalmát, tehát azt, hogy mai magyar nyelven mit jelent. A szöveg végül, a szerző olvasata szerint, ez lett: 1^-82 - Kürakó János mester. "Kürakó János mester - írja Püspöki Nagy Péter -, amikor a felsőszemerédi templom portáléjára felrótta az építkezés befejezésének évét és saját nevét, a magyar epigráfiának és általában a rovásírás ügyének igen nagy szolgálatot tett" A megfejtés uj szemléletnek nyit utat: a rovásírás, Írja Püspöki Nagy, nemcsak a székely magyarok nemzeti kincse volt, hanem ősi kulturális hagyaték, amely két mederben fejlődött tovább: a Dunamedencé- ben és a Székelyföldön. Feltehető, hogy más helveken, az ismeretlenség homályában még a Kürakó János mesterhez hasonlatos feliratok rejtőzhetnek. 1980. március hó A Magyar Nyelvtudományi Társaság folyóirata, a Magyar Nyelv nagytérjedelmü, méltán feltűnést keltő tanulmányt közöl Püspöki Nagy Péter felfedezte felsőszemerédi leletről, amely - hozzátesszük - a kárpáttáji szláv gyiilölség, elképesztő történelemhamisitás lávamezőin az évezredes magyar település- és művelődéstörténet egyik cáfolhatatlan, döntő bizonysá/Ipolyvölgyi/ POLEFECZKY JÁNOS LÁSZLÓ Multhavi cikkünk megjelenése óta u- jabb adatok kerültek birtokunkba Polle- reczky Jánosról. Többek közt kiderült, hogy van Cleveland-ben egy lelkes kis magyar csoport, mely már hónapok óta fáradozik Pollereczky János életének pontos rekonstruálásán és ennek érdekében kapcsolatba lépett a Pollereczky-család egy Magyarországon élő késői leszármazottjával is. Innét származó információnk szerint a család nevét helyesen csak egy 1 betűvel Polereczkynek kell irni és hősünk teljes neve Polereczky János László volt. Halála körülményeiről uj adat, hogy nem a Seguin-i világítótorony őreként halt meg hanem később újra őt választották meg a Maine állambeli Dresden városka jegyzőjévé, mely tisztséget közszeretetben és közmegbecsülésben töltötte be haláláig. Magyar voltáról is kétségbevonhatatlan bizonyítékok kerültek napvilágra (okmányok, családi levelek# stb.), melyek megsemmisítik bizonyos szlovák körök i- gyekezetét, hogy Polereczky János Lászlót szlovák nemzetiségűnek tüntessék fel. Itt Amerikában egy Cincik nevű szlovák történész buzgolkodik azon, hogy a Pole- reczkyek magyarságát elködösitse, amihez a naiv ameriakiaknál elég arra hivatkozni, hogy a Polereczky-család gyökerei Turócz megyébe, ill. Besztercebányára (Banska Bisztricára) nyúlnak vissza. És ezek ugye Csehszlovákiához tartoznak? Hogy valamikor - csekély ezer éven át - ez a magyar Felvidék volt, azt Cincik professzor "elfelejti" megemlíteni. Megismételjük, amit a Polereczky kérdésről szóló előző havi cikkünkben említettünk: most már az emigráció történészein a sor, hogy kutatásaikkal fényt derítsenek minden részletre és megcáfolják Cincik professzor és társai tudatos ferdítéseit. Mert Polereczky János László éppúgy magyar szereplője az amerikai történelemnek, mint Fabriczy Kováts Mihály. (-)
