Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
16. oldal ERTESITO 1980. március hó Tallózás a pesti lapokban A Központi Statisztikai Hivatal közzétette az 1979. évi tervteljesités véele- eres adatait. Mint a főbb mutatószámokból kitűnik» nem teljesítette globális tervét sem az ipar. sem a mezőgazdaság. Számunkra azonban minden termelési adatnál érdekesebbek a népesedési adatok. A KST jelentése szerint 1980. január 1-én az ország lakossága 10,710,000 fő volt, 23 ezerrel több, mint egy évvel azelőtt és 388 ezer fővel több, mint az előző - 1970. január 1-i - népszámlálás időpontjában. 1979-ben az élveszületések száma l60,ooo, a halálozásoké 137,ooo volt. Ezer lakosra 15*o élveszületés és 12,8 halálozás jutott. Mind a születések,mind a halálozások száma kevesebb volt az előző évinél. Az ezer lakosra számitott természetes szaporodás az 1978. évi 2,6-ról 2,2-re mérséklődött. A csecsemő halandóság nem változott, ezer élveszületésre 2k egy éven aluli halálozás jutott.- (Közbevetett megjegyzés* egy statisztikai jelentésben a számok fontosak és nem a szövegezés, de azért érdemes rámutatni a jelentés fogalmazóinak tapintatos ködösítésére : a világért sem Írták volna, hogy csökkent a természetes szaporodás! Csupán "mérséklődött"! Mintha ez normális irányzat lenne és nem tragédia!...)- 1980. január 1.-én a népesség ^7,5 százaléka, 5»083,ooo fő volt aktiv kereső, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma az i- parban csökkent, máshol emelkedett. (Az ipari dolgozók száma 1,660,600 fő volt, 26,900 fővel, 1,6 százalékkal kevesebb az előző évinél.) A nyugdíjasok száma e- melkedett, jelenleg 2 millió fölött van. Az oktatási intézményekben az 1979/80-as tanévben kereken 1 millió nyolcszázezren tanultak. "Olimpia" cimmel olvastunk vezércikket a Magyar Nemzet-ben. Zsolt Róbert,az ismert sportújságíró két hosszú hasábon át panaszkodik ebben az olimpiai eszmét veszélyeztető amerikai bojkott miatt, de az egész cikkben egyetlen egyszer sem ir ja le Afganisztán nevét, azaz nem világítja meg olvasóinak a bojkott előzményeit, ill. okait. Ez pedig nem más, mint a tények meghamisítása, a közvélemény félrevezetése. Érdemes egyébként pár mondatot kiragadni a cikk befejező részéből: "Az elmúlt csaknem egy évszázad alatt sokszor érte már orvtámadás(!) játékokat az olimpiai eszmét, de az olimpiai szellem mindig felülkerekedett a kicsinyes napi politikai érdekeken. A jelen koncentrált támadás látszólag Moszkvát fenyegeti, valójában az olimpia jövőjét veszélyezteti. A harcot tehát az olimpia- i eszme és ennek védelmezői vívják a világhatalmi törekvésekkel szemben." Vájjon Zsolt Róbert hiszi, amit leirt, vagy tollbamondták neki a szöveget?... "Külkereskedelmünk legfontosabb dokumentuma" cimmel üdvözlik a hazai lapok a az 1980. évi szovjet-magyar árucsereforgalmi jegyzőkönyvet, melyet most Írtak alá Moszkvában. Néhány adat a megállapodásból: Magyarország a Szovjetuniótól kapja kőolajszükséglete ?6 százalékát, a fűrészáru 65 százalékát, a földgáz 27 százalékát és a villamos energia 23 százalékát. - A magyar gazdasági élet teljesen ki van szolgáltatva a Szovjetuniónak. Régen a gyarmatok nem függtek annyira a gyarmattartótól, mint amennyire hazánk ma függ Moszkvától. "Illyés Gyula és a magyar sorsproblémák" a cime a Magyar. Nemzet riportjának, amely egy kerekasztal-beszélgetésről számol be, a Kossuth Klubból. A beszélgetés résztvevői - az irón kivől - Domokos Mátyás, Köpeczi Béla, Keresztury Dezső* Király István és Béládi Miklós voltak. Bevezetőként megvitatták Illyés "Szakvizsgám nacionalizmusból" cimü tanulmányát, majd a "Beatrice apródjai" cimti müvet. Illyés Gyula felszólalásában hangsúlyozta, hogy "a magyarság összeségének sorsa megvizsgálandó tény" és beszélt a magyar nép szétszóródásának roppant veszedelméről. A vita során felvetődött, hogy "a magyar anyanyelv a legszétszórtabb egész Európában" és még egy mondat: "A kinti magyar ajkúak ügye a miénk is." "Az elmúlt harminc évben hatszorosára nőtt az értelmiség létszáma Magyarországon" olvassuk egy cikkben, mely az értelmiség helyzetével foglalkozik a szocializmusban. Figyelemreméltó adat, főle^ egy olyan országban, ahol az értelmiséget mindig csak úgy mellékesen, a munkásság és a parasztság után harmadikként szokás emlegetni. A két "vezető" társadalmi osztály gyermekei azonban mégsem akarnak a munkapad vagy az eke mellett megmaradni, hanem Íróasztalra vágynak, így áll elő aztán az a helyzet, hogy a gyárak munkaerőhiánnyal küszködnek, a falvak meg elnéptelenednek, az adminisztrátorok létszáma viszont szükségtelenül megnőtt. Hovatovább minden munkásra már két tisztviselő jut és nem lesz, aki termeljen. Púja Frigyes külügyminiszter Japánba utazott, majd onnét Manilába. (MTI)
