Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-03-01 / 3. szám
1980. március hó Sinor Dénes szerint az állam nem volt "túl szélsőséges" a katolikus egyházzal szemben, mert visszaadott a katolikus egyháznak 8 középiskolát és engedélyezte 4 szerzetesrend működését. Tény, hogy a "Rákosi éra mértékével mérve" ez "aránylag" nem volt túl szélsőséges, azonban dr. Sinor nem mondotta meg hallgatóságának: 31^8 iskolát vettek el és ebből került 8 vissza. Feloszlattak 187 férfi kolostort és 4-56 apáca zárdát szétkergettek ll.ooo vagy talán ennél is több rendtagot, közülük számosat bebörtönöztek,internáltak stb. Dr. Sinor valótlanságot állit, amikor azt mondja, hogy az állam négy szerzetesrend működését "engedélyezte". Mindössze hozzájárult ahhoz, hogy a "visszaadott" 8 középiskolában 25-25 sze- szerzetes taníthasson. S erről az oldalról vizsgálva a dolgot, meg kell állapitanunk, az állam mégis csak "túl szélsőséges" módon bánt el a katolikus egyházzal. Előadásában dr. Sinor Dénes igyekszik Mindszenty József hercegprimást konok bajkeverőnek beállitani, akinek kinevezése "katasztrofális tévedés volt" és miután nem volt hajlandó egyházi méltóságáról önként lemondani, VI. Pál pápa a "rakoncátlan" főpapot az esztergomi primási székből elmozdította. A magyarországi egyházaknak rengeteg szenvedést és megalázást okozó, működésűket jóformán teljesen megbénitó Állami Egyházügyi Hivatal "a régi vallás és köz- oktatásügyi minisztérium felekezeti ü- gyekkel foglalkozó munkáját végzi, persze megváltozott körülmények között". És ebben Sinor Dénesnek tökéletesen igaza lenne, ha nemcsak a "megváltozott körül- ményekre", hanem a "megváltozott módszerekre" is rámutatott volna. Egyébként a Bloomingtonban felállitandó magyar tanszék céljaira dr. Sinor Dénes nemrégen 285 ezer dollárt kapott Kádáréktól. Vájjon mit fognak tanulni ennek a tanszéknek a hallgatói? Sinor dr. előadása "Néhány szó a mai magyar állam és az egyházak kapcsolatáról" cimet viseli, de csaknem egész terjedelmében a hazai katolikus egyházzal foglalkozik. A protestáns egyházak kérdé sét csakugyan "néhány szóval" intézi el mondván: "Az egyházak 19^8. május 21-én megegyeztek a kormánnyal". Lehetséges, hogy dr. Sinor, aki előadásával az egyháztörténész hitelességét igényli, nem ismerné ennek a "megegyezésnek" a körülményeit? Vagy esetleg azt a látszatot kívánja kelteni, hogy Magyarországon a protestáns egyházak helyzete "fenékig tejfel"? Az előadás Írásban való megjelentetése nem szolgál tudományos célt még az e- setben sem, ha publikálói annak szánták volna. Ezzel szemben kiváló eszköze a Budapest felől irányított propagandának, akárcsak az előzőkben ismertetett "Újvidék visszatér - utána Erdély következik" S ezzel a szovjet haderő magyarországi "jelenlétét" igyekeznek megmagyarázni és az elcsatolt területeink visszacsatolásának lehetőségét megcsillogtatva a "külor- szági" magyarsággal elakarják hitetni, hogy Kádár János szovjetbarátságának gyümölcsei beérőben vannak. Az állam és egyházak közötti "kapcsolatok" felvetésének célja is világos. II. János Pál pápa lengyelországi látogatásának körülményei nemcsak Varsó, de Moszkva és Budapest urait is zavarba ejtette. Megmutatta, hogy az ateista "világnézet" hirdetése nem volt képes arra, hogy a rabnemzetekből az Istenben való hitet kiirtsa. Tudják azt is, hogy a magyarországi katolikus egyház állapota nem lelkesiti a "szocialista rendszer" elfogadására a hazai és a"szórvány" magyarságot és ellenszenvet támaszt a szabad országokban élő katolikus hívekben, egyházi vezetőkben. Ha tehát a tényeket tagadni nem lehet, az ügy ódiumát rá kell kenni a letűnt Rákosi érára és elhitetni, hogy mindaz ami történt, főként a "rakoncátlan" Mindszenty konok bajkeverésének a következménye. Ennek ellenére a katolikus egyház Magyarországon "aránylag" igen jó helyzetben él és virágzik.. Dr. Sinor Dénes professzor előadása akarva-nem akarva ezt a célt szolgálta. Természetesen a hazai rendszer nemcsak propaganda "szövegeivel" kivánja a szabad földön élő magyarságot "meggyőzni". Minden eszközzel arra törekszik, hogy kiszolgálóit beépítse a magyarság szervezeteibe. A beépítettek pedig ragadják magukhoz a szervezetek irányítását, ha pedig erre még nem lennének elég erősek, legalább belülről bomlasszák, bénítsák ezeknek a szervezeteknek működését. Ennek a célnak megvalósítására való kísérletnek lehettünk tanúi az Amerikai Magyar Szövetség múlt évi szeptember végén lezajlott közgyűlésén. Az ott történt szomorú jelenségeket lapjaink annak idején részletesen ismertették. Beszámolt a közgyűlésről Kálmán László a New York-i Hungarian Radio októberi adásában és többek között a következőket mondotta: "15 éve egy lelkes, elszigetelődésre hajlamos réteg vette át a Szövet ség irányítását aminek egy politikai párt keretébe való bekapcsolódás (?) adott lendületet. Ideológiai célkitűzésűk az volt, hogy a kommunista érdekkörben élő magyarság bármilyen közeledésétől elzárkózzék". Kálmán László által elszigetelődésre hajlamosnak nevezett "réteg" - a nemzethez feltétlenül hűséges magyarság - soha nem zárkózott el "a kommunista érdekkörben élő magyarság" közeledésétől. Nem 7. oldal ÉRTESÍTŐ
