Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-02-01 / 2. szám
1980. február hó értesítő 5. oldal zott, majd 1915. májusában gróf Tisza István helyet ajánlott fel neki az alaki- tandó koncentrációs kabinetben. Apponyi ezt nem foeradta el. A Kun Béla féle kommün idején elhagyta az országot s csak 1919 őszén tért vissza. U^y érezte, hogy a történelem őt igazolta: a nemzetiségekkel kapcsolatos túlzott eneedékenységr lovat adott a román, szerb, szlovák soviniszták alá: a masrvarositási törekvéseknek határozot- tabbnak kellett volna lennie. Az országba való visszatértét a közvélemény örömmel fogadta. Benne látták azt a politikust, aki elég erős ahhoz, hogy rendet teremtsen a belső zűrzavarban, ugyanakkor a külfölddel szemben is méltóképpen képviselheti Magyarországot! Ez a remény nem vát be, - de ez már nem rajta múlt.. Mikor Magyarország meghivót kapott a "béketárgyalásokra", a delegációt Apponyi Albert vezette 1920 január 15.-én a francia külügyminisztérium palotájában,_ ahol Clemenceau átadta neki a békeszerződés tervezetét. Másnap, január 16.-án - 60 esztendővel ezelőtt - mondotta el nagyszabású beszédét! Idézzünk pár jellemző mondatot ebből a beszédből: ..."Érzem a felelősség roppant súlyát amely rám nehezedik abban a pillanatban, mikor magyarország részéről a békefeltételeket illetően az első szót kimondom. Nem tétovázom azomban és nyiltan kimondom, hogy a békefeltételek, úgy ahogy ö- nök szivesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. ..Ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választani kellene ennek a békének elfogadása, vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ:helyes- e öngyilkosnak lenni, nehogy meghaljon'.'" ..."Mivel Magyarországot sújtják a legszigorúbb és létét leginkább veszélyeztető feltételekkel, úgy azt lehetne hinni, hogy éppen ő az, aki az összes nemzetek közül a legbünösebb. Uraim! Anélkül, hogy a kérdés részleteibe bo- csájtkoznék, - hiszen ezt benyújtandó okmányaim fogják megtenni, - ki kell jelentenem, hogy ezt az Ítéletet nem lehet kimondani oly nemzet fölött, mely abban a pillanatban, amidőn a háború kitört, nem is volt teljesen független..." "...fel is használta lehetősegeit, hogy helytelenítse azokat a lépéseket, amelyek a háborút előidézték. Nem hiszem továbbá, hogy ítélettel állunk szemben, mert hiszen az Ítélet olyan eljárást tételez föl, melyben a felek egyforma körülmények közt hallgattatnak meg és egyformán tudják érveiket érvényre juttatni. Magyarországot azomban mindeddig nem hallgatták meg. Lehetetlen tehát, hogy a bekefeltetelek Ítélet jellegével bírjanak!..." "...Vagy talán a nemzetközi igazságosság elvének oly alkalmazásáról van szó, amelynek cél ja...oly uj alakulatokat létre hozni, amelyek igazságosabban oldják meg a területi kérdést a különböző nemzetiségek között és amelyek hatásosabban biztosítják azok szabadságát'.' Ha a tényeket tekintem, úgy kénytelen vagyok kételkedni, hogy ez a törekvés eredményezte a kérdés ilymódon való megoldását...A Magyarországtól elszakítandó 11 millió léleknek 35 %-a. magyar!..." "...A történelmi Magyarország megvédte Európát a Keletről fenyegető közvetlen veszedelmek elől. Ezt a hivatást tiz századon át töltötte be s erre egyedül organikus egysége képesítette. A történelmi Magyarország Európában egyedülálló természetes földrajzi és gazdasági egységgel rendelkezik...Önök visszautasíthatják a történelem szavait, mint elvet egy jogi konstrukció megépítésénél, de a történelem tanúságát, amelyet az ezer é- ven át hangoztatott, figyelembe kell venniük! " "...Jogosult-e a népek félelme tehát, hogy itt az állandóságnak kipróbált oszlopa helyett a nyugtalanságnak újabb fészkei fognak keletkezni? Nem szabad magunkat illúziókban ringatnunk. Ezeket az uj alakulatokat az irredentizmus aknázná alá, sokkal veszedelmesebb formában,mint azt Magyarországon egyesek felfedezni vélték..." Ekkor ragyogott Apponyi államférfiul tehetsége legszebben! Ma már jól látjuk amit atyáink akkoriban még csak fájón sejtettek: Aponyi sajnálatosan nemcsak jó szónoknak, de igen jó jósnak is bizonyult. Sikerre változtatásra nem volt kilátása. Hiába beszélt meggyőző erővel. Az Antant már mindenben megegyezett az utódállamok képviselőivel. Hiába beszélt három nyelven, úgy, mintha saját nyelvét használta volna. A radikális-szocialista Clemenceau csak egy ágáló, fehérszakálas arisztokratát látott benne. Szavai hatástalanul hangzottak el. Párizsi sikertelensége ellenére az ország hősének tartották. 1921-ben, születése 75. évfordulóját az egész ország ünnepelte. Élete végéig royalista maradt. 1923. őszén Észak-Amerikába látogatott, hogy beszéljen Magyarországról és megmagyarázza, hogy a trianoni,tragédia e§y- ben Európa és az egész világ tragédiája. A genfi népszövetségi üléseken igen sokszor kiválóan képviselte Magyarországot. Kevesen tudják, hogy ez az államférfi kinek nevét akkoriban az ekész müveit világ ismerte és tisztelte, ki a hazafi- ság és a szabadságjogok megszemélyesítőjének számított - 1895 óta tagja volt a Kisfaludy Társaságnak, tiszteletbeni és igazgatósági tagja volt az Akadémiának és 1909-ben még tiszteletbeli orvosdoktorrá is választották. Beszédei 1896-ban, önéletrajzának I. kötete 1922-től jelent
