Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-11-01 / 11. szám
2. oldal értesítő 1980. november Baltimore-i Értesítő P.O.Box 7É16, Baltimore, MD 21227 Szerkeszti: Soós József Tel: (301) 2É2-5333 Munkatársak: Stirling György, Washington, D.C. Dr. Kollarits Béla, Albany, N.Y. Kiadja az Értesítő Baráti Köre Előfizetési dij: egy évre 9 dollár Államok irói összeültek megvitatni a nemzeti öntudat kérdés komplexumát. A résztvevők nyakában Ayatollah Khomeini mívesen megmunkált képmása lóg, és kéretik mellőzni az erőszak alkalmazását. Az álom sajnos szétfoszlik akkor, amikor Ernest Hemingway jelentkezik szólásra, és azt javasolja, hogy ha az i- rónak végképp nincs miről írnia, helyesebben teszi, ha tanácskozások helyett bikaviadalra jár. Ekkor érkezik meg a fiatal magyar irók tiltakozó távirata, és én felébredek. Arra ébredek, hogy Magyarországon vagyok, Kecskeméttől 30 kilométerre, Lakiteleken, s a magyar nyelv nagy értelmező szótárával valamint egy finnugor összehasonlító nyelvtannal a kezemben igyekszem megfejteni - bocsánat, most nagy levegőt kell vennem: "a hazáról és a korszerű szocialista nemzeti önismeretről tartott tanácskozást, amelyen száznál több fiatal magyar iró vett részt a Magyar írók Szövetsége és a Fiatal írók József Attila Köre rendezésében" . Nemde érthető, hogy a hazáról és a nemzetről tanácskozni szükségeltetik, hiszen kevésbé ismert fogalmakról van szó. Kiváltképp magyar irók számára. Továbbá, kell-e magyarázni, hogy a nemzeti önismeret mitől korszerű és mitől szocialista? Aki érti, keressen föl a szerkesztőségben, a benzinköltséget fizetem. Én ugyanis nem értem. Akkor sem értettem, amikor tavaly nyáron, magyar- országi lakóhelyemtől csupán egy macska ugrásnyira kezdetét vette ez a tanácskozás. De az a gyanúm, hogy maguk a fiatal irók sem értették, ennek bizonyságául hadd idézzek kissé bővebben az egyik felszólalótól: "En azzal a nézetrendszerrel értek egyet, amely a korszerű nemzeti önismeretnek a kérdését a nemzeti önismeret kiteljesedésében és kiteljesítésében fogalmazza meg...A korszerű nemzeti érték tudat kialakítása során, úgy érzem, hogy az értékfelvetésnek, a közvetítő szervezetnek és intézményrendszereknek valamiféle ellentmondásai olykor az elégtelen működésnek a problémái nyilvánulnak meg." Hm...Megfordulsz-e sírodban, Petőfi Sándor? Baj van, ha már az irók szavát sem érti a magyar. De a fiatal irók mentségéül szolgáljon, hogy ugyan mi az ördögöt lehet kezdeni a fent jelzett tematikával? Kinek az ötlete volt ez a gyötrelmes kétnapos "szájtépés" olyan fogalmakról, melyeket minden iskolásgyereknek játszi könnyedséggel meg kell tudni határozni? Vagy talán mégsem olyan egyértelmű szavak ma már HAZA és NEMZET? Vitatkozni esetleg egy hosszú emigráció közben lehet róluk - de magyar ember számára Magyar- országon nyilvánvaló és egyértelmű jelentése kellene, hogy legyen e két fogalomnak Igen, kellene, mert az agymosó kommunista propagandának sikerült elérnie, hogy a "hazafiság és internacionalizmus dialektikája" mindennapos sulykolásával a magyar múlt szándékos meghamisításával, értékeink elhallgatásával, s az u- tóbbi százötven év nemzetfejlődésének egyoldalú elemzésével bizonytalanná tegye ^a magyarság öntudatát és helyét a világban. Ebből a szemszögből jogos volt a konferencia kérdésfelvetése: kik vagyunk és hol vagyunk. De épp a "dialektikából" következik, hogy a szóban- forgó tanácskozás kiagyalóinak valódi célja egyáltalán nem a fogalmak tisztázása, a magyarság mibenlétének igazi értékelése volt, ellenkezőleg: ennek "el- kenése" az álproblémák (a környező országok nemzetiségi politikájának jó és rossz értelembe való sűrű emlegetése) hangsúlyozása és az igazi sorskérdések elhallgatása révén. Ebben az értelemben igaz, hogy "Magyarország egy óriási Hyde park" (Aczél György volt főideológus szavai), csak hogy ebben a parkban a szónokok többnyire üres és érdektelen fecsegésben élik ki magukat. Mert a HAZA és NEMZET körüli vita kiindulópontjai mi más lehet a mai Magyar országon, mint annak kimondása, hogy egy pánorosz ihletésű kommunista szörny- szülött impérium sorra igyekszik bekebelezni a nemzeteket - először közvetlen szomszédságában majd egyre távolabb, lásd a rend magiszterének, Leninnek 1920-as (és sajnos igen kevéssé ismert) levelét Ukrajna munkásaihoz és parasztjaihoz: "...mi ellenségei vagyunk a nemzeti ellenségeskedésnek...mi azt akarjuk, hogy az egész világ munkásai és parasztjai egyesüljenek egy egységes szov jet világköztársaságban..." Világos beszéd. Ezzel csak úgy lehetne szembeszállni, ha ugyanilyen nyíltsággal beszélnénk róla, talán legvilágosabban Magyarországon, amelynek még annyi köze sincsen a pánorosz ideológiához, mint szláv szomszédainak.