Baltimore-i Értesítő - Amerikai Magyar Értesítő, 1980 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1980-09-01 / 9. szám
ERTESITO 17. oldal hangunk, helyette rendszerint ü áll (tüe - töve). Aztán az akkori magánhangzók helyett ma sokszor alsóbb nyelvállásút ejtünk (pl. u helyett o-t, o helyett a-t). Az átvett helynevek és jövevényszavak is közelebb állnak még az eredeti formályukhoz, pl. a latin eredetű Tolna (thelena). Természetesen az Alap itólevélből nem csak az akkori magyar nyelvnek, vagy pontosabban az illető vidékek nyelvjárásának a hangzására lehet következtetni. A szókincs változásaiba szintén bepillanthatunk. Egyes szavaink, mint az itu (ivás)ia kengrez azóta már kivesztek, a hajdani "róka" értelmű ravasz szó pedig melléknévi jelentést vett föl. A kang- rez szónak az értelmét már nem is tudjuk pontosan megállapítani. Nyelvemlékünk szórványai a nyelvtani rendszerre vonatkozóan is nyújtanak felvilágosítást. Ebből a szempontból még közel másfél évszázadig nem lesz hasonló értékű forrásunk. Megállapíthatjuk például, hogy az -a. -e birtokos személyrag már általános (uueeg - vége, uuasara - vására, ennek -ja. -je változata viszont csak alakulóban van (ze- naia - szénája, de a j másutt hiányzik: fee, mezee). Elég gyakori a jelöletlen birtokviszony (Sárfő, leánysir), a -nak -nek raggal szerkesztett azonban nem fo- fordul elő. A -ra, -re ragunk őse itt még névutóként reá alakban és "-hoz,-ig" jelentésben szerepel. A finnugor nyelvek egy ősi mondattani sajátsága, hogy a jelző rendszerint a jelzett szó előtt áll. Erre a legkorábbi adatokat épp az Alapitólevélből idézhetjük: kues kút (köves kút), kurtuel fa (kört- vélyfa, körtefa). Nyelvemlékünk szórványait természetesen a korabeli helyesirás figyelembevételével kell olvasni. Ez még meglehetősen következetlen, egy-egy betű több hangot is jelölhet, az u betű például a rövid u-t (fűk), a hosszú u-t (kües) és a v-t (körtvély). Másrészt ugyanazt a hangot többféleképpen Írhatják, a v-t például uu-val is (uuege),. az ny-t pedig n-nel (lean) vagy gn-nel (gnir). Mégis mivel ez a helyesirás már több külföldi helyesirási rendszer keveredését mutatja, biztos, hogy adománylevelünk nem a magyar Írásbeliség kezdete. A Tihanyi Alapítólevél stílusánál és szerkezeténél fogva, mint latin szöveg szintén kiemelkedik a korabeli hazai oklevelek közül. Valószinü, hogy a minden bizonnyal magyar származású Miklós győri püspök, I. András nótáriusa fogalmazta. Ugyanőt vélik az első magyar történet, geszta szerzőjének is, amelynek szövegét a XIV. századi Képes Krónika tartotta fenn. Az oklevélben a szerző tanúságot is tesz történelmi érdeklődéséről: "Mivelhogy a halandók közül igen sokan...a könnyelmű feledékenységre bízzák mindazt, amit láttak és hallottak", a tudósok és bölcsek feltalálták az i- rást, hogy a törvényerejűnek határozott dolgokat a betűk emlékezetére bízzák. Igaz, a XI. században született amúgy is kevés számú magyarországi Írást a történelem viharai jórészt elsodorták, de ami megmaradt, az valóban segít abban, hogy valamelyest tudomást szerezzünk mindarról amit elődeink átéltek, láttak, mondtak és hallottak. Molnár Ferenc Évfordulók - esemenyek Szeptember» 2. 1858 Fadrusz János szül. (Pozsony). 2. 1?08 A kölesdi csata: kuruc győzelem 3. 1813 Eötvös József - iró, költő, államférfi születése (Buda). 10. 1898 Genfben meggyilkolták Erzsébet királynét. 15. 1893 Szentgyörgyi Albert, Nobel-di- jas tudós születése (Budapest) 17. 1844 Puskás Tivadar, a telefonközpont és telefonhírmondó feltalálója - születése (Pest). 22. 1863 Herczeg Ferenc - iró, újságíró- születése (Versec). 27. 1533 Báthori István - Erdély fejedelme és Lengyelország királya- születése (Somlyó). 28. 1817 Tompa Mihály - költő - születése (Rimaszombat). 28. 1963 Sik Sándor költő, műfordító halála. 29. 1872 Déryné, Széppataki Róza, az első magyar operaénekesnő halála. MŰEMLÉKEK ZALÁBAN DIÓSKÁL:- Szent István király - Római katolikus templom A 15. században épült gótikus stílusban. 1788-ban állították helyre és alakították át, 1929-ben megújították, kórusát is toldották. Tornya homlokzat e- lőtti, hajójának egy része és szentélye támpilléres. Szentélye boltozott, sokszögű, hajója sikmennyezetü. Oltára 1929-ből való. Falán Virág Benedek 1930-ban elhelyezett emléktáblája és domborművű arcképe. (Virág Benedek: 1754-1830. pap, tanár, költő, műfordító, e községben született) A templom a falu szélén kis dombon áll, mellette több mint 300 éves, 5 m törzs- kerületü, 30 m magas védett vénic szilfa.
