Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1979-07-01 / 7-8. szám

2. «Ida! értesítő baltimorí értesítő P.O. Box 7416 Baltimore, MD 21227 Tel. (301) 242-5333 Szerkeszti: Soós József Munkatársak: Dr. Kollarits Béla, Albany, N.Y. Stirling György, Washington, D.C. Völgyi Gyula, Richmond, VA Előfizetési dij: egy évre 8 dollár-J Inkább nézzük meg; kizárólagosan az emigráns forrásmüveket, hiszen idekint is elég éle­sen szembenáll egymással e két, összeegyez­tethetetlennek látszó figurás a "szent" és a "diktátor". Tallózva a könyvek, cikkek, egyéb kiadvá­nyok között, példaképpen kiemelek kettőt. Közi Horváth József, a szentistváni kor­szak szakértője egyik cikkéből idézek: "Szent István mindenki előtt és mindenki fö­lött áll a magyar történelemben. C az esz­mény és ő a csúcs, amelyet megvalósítani és elérni eddig még egyetlen kiválóságunknak sem sikerült...a szent király nélkül egysze­rűen nem lenne magyar nép, magyar ország és magyar történelem." Most válasszunk ki egy másik jellemzést, írója Varga István /Megjelent a Szittyakürt 1977 augusztus havi számában/: "István ki­rály - nemzetünk nagy múltjával minket ösz- szeicötő kulturhidunk kíméletlen lerombolásá­val és nagyméretű magyar pusztításaival né­pünket 'rómaisitó* háborújának romjai fut­nak el szemeink előtt, amikor Anonymus és Kézai Simon 'Gesta Hungarorum'-jait olvas- suk. " Tehát az egyik István "eszmény" és "csúcs", a másik István "romboló" és "pusz­tító" erő. Közi Horváth József és a hozzáhasonló tradicionalisták az II. világháborúig tartó történelmi romanticizmus folytatói. Közi Horváth pl. gyakran idézi Hóman Bálintot, aki Írásaiban igazodik a keresztény-romanti- cizmus verseihez és népénekeihez. A "szent király" egyben: "a magyarok fénye", s "ma­gyarok tündöklő csillaga", "fölnevelő édes­atyánk" stb. stb. Ezzel szemben a második idézet a cinikusságbahajló, túlzásokba menő "történelmi realizmus" szószólója, mely azt domborítja ki, hogy az első király idegene­ket rakott a nép nyakára, a néptől idegen hitet erőszakolt az - egyáltalában nem "po­gány", hanem ősei istenhitét valló - magyar­ságra, aki pedig ellenálni merészelt, azt vérszomjas kegyetlenséggel mészároltatta le­A "szent", a "bölcs" uralkodó portréjá­hoz nem illik az esztelen mészárlás. A sa­ját népét irtó zsarnok jellemrajzába nem il­lik be a megbocsájtó, a krisztusi alázattal vegyitő elem. Hol van a kiút ebből a látszó- lagos zűrzavarból? Ki mond igazat es ki fer­dít? Kinek higyjünk? Milyen volt az "igazi" Szent István? Megkísérelve válaszolni erre a kerdesre, 1979. júl. - aug.- mely magyar nemzeti történelmünk egyik legnehezebb, legkcmrlikáltabb problémaköre,- mindenekelőtt legyünk tisztában azzal, hogy mikor szentistváni jellemrajzot olva­sunk, akkor ne csak azt vizsgáljuk, hogy az illető mit irt, hanem azt is, hogy ki irta. A történelemből mint "tudományról" beszé­lünk, de ne feledjük, hogy a történelem csak kutatási módszerében, analizáló műhely­titkaiban hasonló a materiális-fizikai érte­lemben vett tudományokhoz, - produkciójában végső leírásában már egészen más! A "tör­ténelemtudomány" csak félig "tudomány", félig azonban "művészet". Ez annyit jelent, hogy a forráskutatás a tudományos igény ob­jektivitásával történik /az sem mindig!/, ezzel szemben a közlés módjában, bizonyos közlési-elemek kidomboritásában már tág te­re nyílik az iró " stilusérz ékének ", "sa,ját, egyéni társadalmi hátterének, neveltetésé­nek", másszóval egyéni "szubjaktivitásának'1 Következésképpen a szentistváni jellemrajz is annak hatására alakul ki, hogy vajon a, / mi a "köztudatban"elterjedt portré, b, / milyen egyházi vallásos háttér sugalmaz­za a szépitést-finomitást-eszményesitést és c, / milyen polgári, agnosztikus, vagy éppen egyházellenes mozgalmak, hatások igyekeznek a jellemrajzból kiküszöbölni a nemes szándé­kot, kidomborítván a végrehajtás emberi gyengeségeit? Ezzel a "tudomány - kontra - művészet" módszerrel máris közelebb jutottunk egy lé­péssel! Megérezhetjük, hogy talán-talán itt nem is annyira valamilyen "kétlelkű", szin­te "tudathasadásos" királlyal van dolgunk, hanem - sokkal inkább -különböző, egymással ellentétes alapfelfogásu, nevelé­sű, filozófiáju emberekkel, akik - szinte észrevétlenül - valójában nem is "szentist­váni jellemrajzot" adnak, - sokkal inkább önmaguk történelemfilozófiáját mutatják be,- az első magyar királyt csupán alaptézisül használva saját lelkületűk, bölcselkedésük ráépítésére. Szent István ezerévelőtti képe lassan elködösült, elhalványult a rárako­dott társadalompolitikai propaganda - ellen propaganda mögött. /Elismerem, hogy a "pro- paganda" nem jo szó itt: - természetesen nem pártpolitikai, olcsó peopagandára gondo­lok, hanem ezzel a szóval egyszerűsítem le az egymással ellentétes, egymással harcban álló, szubjektív nézetek csoportjait./ Mi az, ami oly nehézzé teszi az "igazi" Szent István megismerését? 1. / Elsősorban az, hogy igen csekély a hiteles feljegyzések száma! Első törvényei, "Intelmei" megmaradtak, de levelei, iratai túlnyomórészt elvesztek,, a megmaradt ira­tok túlnyomó része utólagos hamisítvány. Életműve emiatt máig is vitatott: nem tisz­ta, hogy mi az, ami országépitésében az ő kizárólagos müve s mi az, amit elődei hoz­tak létre, ő csak befejezte, vagy folytatta és az eszményesitó erők olyan tevékenységet is nevehez kapcsoltak, melynek babérja aty­ját Géza fejedelmet illette. 2. / Az "igazi" Szent István megismerését igen megnehezíti, hogy súlyos hiba volna egy többszáz évvel ezelőtt élt történelmi alak jellemét tevékenységét a mai m o -

Next

/
Thumbnails
Contents