Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-04-01 / 4. szám
& njosoly országa nyílt levél A "Symbionese Liberation Army" Vezérkari Főnökéhez. Tábornokom! Engedje meg, hogy jelen levelemmel ismeretlenül is felkeressem Önt. Jómagam is rendszeres újságolvasó ember vagyok, és mint ilyent, évek óta foglalkoztat az a súlyosan bántó gondolat, hogy gyalázatos állapotban levő világunknak mennyi égetően szükséges és megoldatlan problémája van. Sokszor bizony arra gondolok, ha ezeknek a problémáknak megoldása rajtam állna, bizony azt sem tudnám hol kezdjem el. Itt térek rá, ha megengedi Tábornokom, levelem valódi céljára, hogy csodálattal adózva gratuláljak Önnek. Zseniális! Mert valóban, ha sorba vesszük tökéletlen világunk hiányosságait, hát mi lehet fontosabb és elsőrendübb feladat ma, a Symbionese népek felszabadításánál? Bár bevallom tájékozottságom ezen a téren kissé hiányos, de feltételezem, hogy munkakedvelő, tisztességes emberekről van szó, akik valóban megérdemlik hogy felszabaduljanak, bármi alól kell is felszabadítani őket. Ha megfejtésül, megboldogult cvikkeres görögtanáromtól tanult szavak között kutatok, talán valamiféle, "együtt élő" népekről lenne szó? Na mindegy. Kétségtelen addig ér ez a világ valamit, kedves tábornokom, mig nincsenek benne elnyomottak, együtt élők vagy nem együtt élők, és amig vannak akik az elnyomottak érdekében nemcsak szólnak de tesznek is valamit. Amikor tudomásomra jutott, hogy Önök ilyen szépen magukévá tették ennek a népnek ügyét, azonnal az jutott eszembe? bizony nagy mázlijuk van ezeknek a Symbioné- zeknek. Azonban nem csak ez a nagyszerű az Önök munkájában. A példa ugyanis ragadós kadves Tábornokom. Nem tudom, hallott-e valaha a magyarokról? Na nem baj. Szóval röviden most csak annyit, azokra is ráférne egy kis fel- szabaditás. így most az Önök példáján felbuzdulva mi is megalakítottuk a Hungarian Liberation Armyt. Hallom az Önök hadserege már 21+ főből áll és igaz mi még csak öten vagyunk, de ez nem baj, elvégre úgy tudom Önök az egész világgal harcban állnak, mi meg csak az oroszokkal. Kezdeti nehézségek persze nálunk is vannak. Pillanatnyilag nekünk a publicitással van nagy bajunk. Önökről már az egész világ tudomást szerzett, mirólunk még senki nem tud. Önökről már a világ minden nagy újságja megirta, hogy hadseregüket rehabilitált fegyencek számára fenntartott idegklinikán szervezték meg. Többnyire bentlakók közül verbuválták. Igaz a Hearst lány elrablása is sokat segitett. Ez egyszeriben elérte a kivánt hatást 1979. április hó 15. oldal mert lám azóta a Symbionese Army legalább olyan közismert lett mint a Kissinger vagy a Gábor Zsazsa. Ha nem ismertebb. Na és az a bankrablás...? Ahogy odaállították a Hearst Tanyát a filmfelvevő gép elé...?Zseniális..! Nem beszélve a két és félmillió értékű ingyen élelmiszerről. Belátjuk, ez az ügy sem várhatott már sokáig tovább. Rákellett már végre jönni valakinek, hogy Amerika éhezőit ingyen élemiszerrel kell ellátni. India éhezőit meg lakassák jól a— kik akarják. Vagy a kinaiák vagy az oroszok, r.em igaz? önök ezzel is bebizonyították, hogy ma, ebben a közönyös elfásult világban is meg lehet gyorsan és eredményesen oldani bizonyos dolgokat, csak persze kicsit erőszakolni kell. Én is megbeszéltem múltkoriban vacsora után Csopaki Jóskával a Vezérkari Főnökömmel - aki különben belevaló gyerek - hogy legjobb lesz ha a jövőben mi is korhoz igazodva - mondjuk igy - más alapokra helyezkedünk. Igazságról, becsületről, tisztességről meg egyéb divatjamúlt fogalmakról beszelünk évtizedek óta és hol vagyunk...? Önök három hónap alatt alanyával többet értek el mint mi 30 éve az Általános Emberi Jogokra való hivatkozással. Hogy mi lesz az Önök munkájának végső eredménye, azt csak az tudja, akiben Önök nem hisznek. Én meg csak azt remélem,hogyha a Symbionese Liberation Army mást nem ér majd el, mint azt, hogy néhányan az illetékesek közül gondolkodni kezdenek, akkor érzem létrejötte feltétlen hasznos volt Addig is maradok Önnek, és Önnel együtt az egész fejetetejére állított világnak őszinte csodálója. SÓ BERNÁT, VEZÉREZREDES, Ötcsillagos Tábornok. (A szerző Csak akkor fáj ha nevetek c. kötetéből. Megrendelhető az Értesítő könyvosztályán. Ára 5 dollár, plusz posta.) Pesti Viccek» Ellenőr a kolhozban.-Mivel eteted a csirkéidet?-Kukoricával.-Tudod, hogy az tilos. Fizetsz kétezer rubel büntetést. Egy év múlva.-Mivel eteted a csirkéidet?-Kenyérrel.-Tilos. Fizetsz kétezer rubelt. A következő évben.-Mivel eteted a csirkéidet?-Adok nekik kétezer rubelt, vegyenek maguknak, amit akarnak. Nemzeti Kina cserbenhagyása pontosan o- lyan volt, mint válóperének tárgyalásán egy férj vallomásai-Biró ur! Imádtam a nőmet! Mindent megtettem érte... és egy napon a legnagyobb meglepetésemre, otthagytam egy másikért... értesítő
