Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1979-10-01 / 10. szám

14. oldal ÉRTESÍTŐ 1979. október hó MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM DR. TÓTH ISTVÁN: "MI SZINÁN PASA... GONDVISELŐJE MAGYARORSZÁGNAK" Hazánkban a XVI. században a magyar nyelvű irodalom kialakulását a reformáción kivül jelentősen elősegítette a budai basák magyar nyelvű levelezése is. A kezdeti la­tin nyelvűséget az 1500-as évek közepétől kezdve fölváltja a magyar nyelv mind gyako­ribb használata. Oroszlán basa már csak ma­gyar nyelven levelezget Miksa és Rudolf ma­gyar királlyal akiket következetesen római császárnak cimez, hogy őket a szultán elmé­vel egyenlőnek tekintse. Magyar nyelven le­velez Ernő, Mátyás és Károly főhercegekkel, mint császári helyettesekkel, a bécsi hadi­tanács elnökeivel és a magyar várkapitányok­kal is. Még érdekesebb, hogy a Budán székelő tö­rök basák - vagy ahogy magát mindegyik ne­vezte: "az hatalmas török császárnak fő helytartója Budán és gondviselője Magyaror­szágnak" - egyike sem akarta elfogadni a bé­csi haditanácsnak német vagy latin nyelven irt leveleit, ezért az 1580-as években már gyakorlattá vált a basákkal való magyar nyelvű levelezés. A basák többsége természetesen nem tu­dott magyarul, főleg nem imi, - igy az ál­taluk diktált leveleket a hódoltság terüle­tén élő, törökül is tudó magyar, vagy ma­gyarból törökké vált deákok fordították le magyar nyelvre. Néhányuknak a nevét is tud­juk. így Oroszlán basa íródeákja egy 1565. október 3-án kelt levelén ekként kanyari- totta alá a nevét: Szolimán deák alias Gö­rög Antal. Szinán basa titkára pedig magát egy 1587. március 21-én kelt levélben Musz- tafának nevezi. Ezek a törökké vált Íróde­ákok néha jóízű magyar kifejezésekkel, mon­dásokkal színezték közlendőiket. Lássunk csak néhányat: "A világ állapotja forgandó"- "Gyerekjáték azféle hazugság" - "Szájukat bedughassuk és szarvokat lenyomhassuk"". - Balassi Bálint és az egriek "az sokadalmat megütötték" (Jelentése: megtámadták a vá­sárt, illetve a vásározókat. ) - "Fölöstököm­től folyvást estvéig ellenkeztek" - "jöttön- jött" - stb. Ezekben a levelekben sok mindent egymás fejéhez vagdostak a levelező felek. Muszta- fa basa "Miksa fölséges császárnak" még azt is szemére veti, hogy az egri kapitány "csepkéket" (prostituáltakat) vetett be kém­kedésre. Éppen ezért kéri, "hogy az egri kapitányoknak parancsolja meg Fölséged u- gyanvalóban, hogy efféle alávaló lovász (bujto^ató) csepkéket eltiltson mindön ef­féle méltatlan kívánságoktól, és az mi ke­gyelmes Fejedelmünk jószágának ártalmára ne igyeközzenek." (1576. április 19.) Gyakran kerül szóba a basák leveleiben Balassi János és törökverő fia, Bálint is, akinek az egyik levél azt rója fel, hogy "az kezes rabokat (túszokat) nyomorgatja és kínozza...Fölségedet azért kérjük, hogy mindön orcátlan rossznak az vitézlő embert ne engedje Fölséged." (Musztafa basa levele Rudolfnak 1578. március 5.) Hiába közli Szinán basa Ernő főherceggel hogy "az hatalmas császártól az ország gond­viselésére és szegénségének ótalmazására bocsáttattunk ide" és hogy "azki jóra töre- ködik, jó következik az fejére, azki pedig gonoszra töreködik, eonoszul veszi hasznát"- mind ez csak Írott malaszt maradt. Közismert, hogy a törökök mennyi kegyet­lenséget követtek el a kezükbe került rabok kai. Méltán emelt hát panaszt Ernő főherceg Ferhát basa előtt: "Az mostani szigeti bég, azmint mondják, ennél nagyobb kegyetlensége­ket cselekedik a rabokkal, mert nemrégen ennihány rabnak, magyarnak és németnek, el- metéltette ujjókat és füleket." (1589. jú­lius 30.) Szinte ennek mása figyelhető meg abban a levélben, amely eddig még nem lett publikál­va. E levél tartalmában erős visszavágás a két évvel korábbi, hasonló vádakat tartalma­zó levélre. A szépen kirajzolt (minden bi- zonnyl Musztafa magyar származású deáktól származó) levél könnyed, világos stílusa,ci- komyátlan, remek próza. A levél igy szól: "Mi Szinán pasa, az hatalmas Istennek is akaratjából az fölséges Török Császárnak fő- heltartója Budán, és gondviselője Magyaror­szágnak etc. Fölséges Mathias Herceg, nekünk szerető szomszéd barátunk, köszönetünk és magunk a- jánlásának utána. Ennekelőtte is adtuk volt Fölségteknek tudtára, az végbeli kapitánok minemü méltatlan-való dolgokat cseleködnek az szegény rabokon, kiket erővel az kezes­ségre reá űznek (a tuszságra kényszeríte­nek) az verességnek miatta reá megyön, miko­ron pedig valamelly szegény rab, minthogy nincsen mit fejeszabadulásáért adni, az nap­ra ki nem mehet, azmely hagyott napot neki adtak, az szegény kezes raboknak vereségé­vel (ütés-veresével) meg nem elégödnek, ha­nem szegényüknek kinek ujját, kinek fülét, kinek orrát szokták elmetélni, kinek fogait szokták kivonatni, mint nem régön az kállai kapitán is füleit szegénnek egynehányának elmetéltette, és ide küldötte, mi viszont azon füleket Fölségtekhöz küldöttük, mind­azonáltal Fölségtek meg nem parancsolja az végekben (határszéli erősségekben) hogy ak­képpen ne cseleködjenek, avagy talám Fölsé- göd adott ara szabadságot (engedélyt) neki- ök, hogy mostani bosszúságunkra, az bakabá­nyai szegényüknek ujjókat, fogokot ide kül­dették, mellyet mi is im Fölségödhöz küldöt­tünk, mi is itt az rabokat megnyomorgattat- hatnánk az hitünkhöz nem illik, és mi az Istentől félünk, azért ez im senkinek meg nem hagytuk nyomorgatni őket, de ha ennek- utána azféle dolgoktól meg nem szűnnek, mi okai ne legyünk, de fogadjuk az mi hitünkre tisztességünkre, hogy egy rabért tizet,^ha ők tizet megmetéltetnek, mi százat, ha ők százat megnyomorgatnak, mi azok helébe ezert, ezöket is akaratunkból akarnánk Föl- ségödnek tudtára adnunk. Isten velünk. Budea, 6. April, Anno Domini 1.5.9.1."-NAPJAINK-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents