Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1979-07-01 / 7-8. szám

ERTESITO zog az emigrációs közéletben. Aki áttéved a másik önkényesen elhatárolt vadászterületére azt le kell lőni. Ez az emigrációs dzsungel könyörtelen törvénye. Ez történt most is, csak most sokkal dur­vábban, és visszataszitóbban rajzolódtak fel az emigráció legtöbbször mosolygó raga­dozóinak sziluettjei. Ezek a körvonalak min­dig ott vannak a háttérben csak a kontrasz­tok nem mindig ilyen erősek. De mi is történtV A Béky püspök halálá­val megüresedett Amerikai Magyar Szövetség elnöki székéért marakodó néhány igazgató és a körülöttük nyüzsgő washingtoni akarnokok minősíthetetlen támadást intéztek dr. Udvar- dy Tibor ellen, aki több éves fáradhatatlan munkával készítette elő a charlestoni Fab- ricy Kováts ünnepségeket. Többek között még Nicholson ezredeshez is Írtak levelet, me­lyet Nicholson válasz nélkül visszaküldött és amelyben Udvardy Tibort igyekeztek lejá­ratni. E sorok Írójához is érkezett levél és jó pár telefonhívás hasonló szándékkal. Támadásuk célja az ünnepség szabotálása __ volt, oka acsarkodó személyi féltékenységük mely mindent és mindenkit letipor, mely nem az ő egyéni érvényesülésüket szolgál ja.Szer­vezési készség, személyi rátermettség és vonzó-erő, vagy tárgyi tudás és képzelő erő hiányában csak tehetségükhöz képest túlmé­retezett személyi ambícióktól fütve igyekez­tek felrobbantani azt a hidat, amelyen ke­resztül az amerikai és ezzel együtt a. világ szétszórt, de az otthon rabságában élő ma­gyarság is el tudná érni népünket megillető újabb megbecsülést." (Dr, Szentmiklósi Éles Géza) Ft. Hites Kristóf is meglátja, világosan felismeri, hogy Udvardy diszkreditálására és a charlestoni ünnepségek felrobbantására egyéni érdektől vezetett szövetkezet ala­kult, amely már a kezdet-kezdetén elindítot­ta akcióit, hogy céljait elérje. Bevezeté­sünkben feltártuk az egyes részleteket, me­lyek bemutatják, miként alakult ki az a. helyzet, ,amit Ft. Hites Kristóf és dr.Szent­miklósi Éles Géza igazságos biró csalhatat­lan éleslátásával Írtak le. "Tagadhatatlan tény, hogy az AMSz 1977- szeptemberi országos közgyűlés dr. Udvardy Tibornak adott megbízást a Kováts Hét meg­rendezésére. 1978. február 18.-án, az Old Budapest étteremben ismertette terveit,amik bírálatot és ellenzést váltottak ki, de a megbízatás hivatalos visszavonására soha nem került sor. Sajnálatos akciók és intri­kák indultak, amiknek a leszerelése helyett az AMSz hivatalos vezetői kivonták magukat a felelősség terhe alól, magára hagyták dr. Udvardyt, sőt ellenakciókkal próbálták az ő rendezését megbuktatni. Levelek, személyi intelmek és tanácsok mentek szerteszét, óva másokat a kudarcra Ítélt charlestoni rende­zésben való részvételtől. Pásztor László, az AMSz Országos Igazga­tóságának az elnöke, minden összeegyeztető kísérlet nélkül keresztezte a Charlestoni Ünnepi Hét programját egy külön Kovács ban­kettel, amit az AMSz nevében május 9-én, szerdán rendezett. Egy washingtoni megemlé­kezés az ott elérhető politikusok részvéte­1979. júl. - aug. "lével önmagában helyes és szükséges is le­hetett volna a charlestoni hét előtt vagy után. De ez időzítés elárulja a szándékot, ami ellen néhányán még Pásztor László köré­ből is kifejezték véleményüket. A meghívó, amit Pásztor László az AMSz nevében bocsáj- tott ki "Congressional Banquett Commemore- tive Program” címmel, hét védnöki szerveze­tet sorol fel, amik felismerhetően csak fa­lazó szervek, s nem az AMSz országos tagsá­gának képviselői. Köztük a Szabadságharcos Szövetség közismerten külön utakon jár, s ezúttal sem tartotta magyar érdeknek a^char­leston! Kováts Hét sikerének támogatását. A meghívóban felsorolt közreműködő személyek többségének semmi köze az Amerikai Magyar Szövetséghez, sőt egyesek közülük abból ha­tározottan ki vannak zárva. E tények csak erősitik azt a benyomást, hogyha washingto­ni bankett Pásztor László személyi akciója volt, amit az AMSz nevével és tekintélyével visszaélve az eredetileg AMSz nevében rende­zett charlestoni Kováts ünnepségek ellenpó­lusának szánt. Mozgatója nem a közös magyar érdek, hanem egyéni politikai számítások és törekvések voltak." "A washingtoni rendezésnek vannak más __ disszonáns mellékzöngéi is. A rendezők kér­ték Bodő Sándor művészt, hogy külcsönözze a Charlestoni Csata festményét a banketterem díszítésére, A művész azonban - hivatkozva a charlestoni hétnek való elkötelezettségé­re, kitért a kérés teljesítése alól. Rövid­del utána levél érkezett Nicholson ezredes irodájába Charlestonba, amely festményét mint történelmileg pontatlant bírálja és nem találja érdemesnek arra, hogy a Citadel folyóirat fedőlapján megjelenjék, A másik árny arai Pásztor László washingtoni rendezé­sére vetődik, az a pénzügyi segély, amit az AMSz pénztárából a bankettjére kiutaltatott amikor a charlestoni rendezéstől az AMSz megtagadott egy cent hozzájárulást is. Az egyéni érdek, politikai húzások, ki­csinyes ellentétek e szomorú és az egész amerikai magyarságot szégyenben hagyó szöve­vényéből ez a tény domborul ki világosan és félreérthetetlenül: az AMSz nevében ma sze­replő egyének nem állnak annak a felelősség­nek erkölcsi magaslatán, amit az egyetemes magyar érdek és az amerikai magyarság elvár tőlük." (Ft. Hites^Kristáf cikkéből.) Az elmondottakból világosan kitűnik,hogy az Udvardy Tibor és a charlestoni hét sike­re ellen indított alávaló, ocsmány intrikák voltak a lényeges okai, hogy az ünnepi hé­ten csak egy sajnálatosan kis töredéke je­lent meg a magyarságnak. Hogy is mentek vol­na el az emberek a nagy költségeket és fá­radtságot ígérő útra, amikor levelekkel, sze­mélyes lebeszélésekkel és minden lehetséges más módon azt hirdették, hogy a charlestoni rendezés szélhámosság, amely botrányba fog fulladni. Az ellenpropaganda egyik leghatá­sosabb eszköze volt annak híresztelése,hogy az AMSz nem áll a rendezés mögött, hiszen még erkölcsileg sem támogatja dr. Udvardy Tibort. SZEGYEN, GYALÁZAT, hogy ez megtörténhe­tett. li. oldal

Next

/
Thumbnails
Contents