Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-03-01 / 3. szám
10. oldal értesítő 1978. március hó MAGYARTÁJAK- MAGYAR TÖRTÉNELEM JUHÁSZ LÁSZLÓ. MAGYAR MŰKINCSEK A BÉCSI MÚZEUMOKBAN Udvari kincstár.(Folyt, az előző számból) Magyar ékszerek (Muz. szám;93). Opellal, rubinnal és briliánsokkal diszi- tett öv, nyaklánc, fülbevalók, csatok és haj- tük. 1881—ben készültek Budapesten a város a- jándékaként, Rudolf trónörökös és Stefánia hercegnő esküvőjére. A Szent István Rend keresztje (88-89«sz.) Drágakövekkel diszitett arany keresztek a 18.-század második felből. (A Magyar Királyi Szent István Rend Mária Terézia által viselt példányát a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. Leltári száma: 126/971.2, átmérő je.31*2 mm. A rendjelet Mária Terézia alakította abból az alkalomból, hogy fiát, a későbbi II. Józsefet római királlyá koronázták. A kitüntetést olyan nemesi szármozásu egyének nyerhették el, akik "a fejedelem és uralkodóház i- ránt jeles elmebeli tehetségük és érdemeik által magukat különösen kitüntették". Tehát nem katonai, hanem polgári; diplomáciai, tudományos, művészeti érdemeket jutalmaztak vele. Kizárólag a királynő számára készült ékkövekből álló példányt a bécsi Schatzkammer- ben őrizték, majd 1933-ban a bécsi gyűjteményből a Magyarországnak jutott műtárgyakkal került a Nemzeti Múzeumba. Aranykeretbe foglalt, smaragdokból összeállított, négyágú, talpas kereszt, középső kerek mezejében fehér zománcsávon: PUBLICUM MERITORUM PRAEMIUM, a sávon belül rubin mezőben gyémántokkal kirakott M T (Mária Terézia monogramja), a betűk között aranykoronás smaragd hármas halom, ©melyből gyémántokkal kirakott kettős kereszt nyúlik ki. A kereszten gyémántokkal kirakott ovális aranykarika, e- zen zöldsávos lila szalag. A valóban kitüntetésre szánt példányok ettől annyiban különböztek, hogy a kereszt az ékkövek helyett zománccal volt borítva, s a hátoldalon a STO ST RI AP (Sancto Stephani Regi Apostolico) felirat szerepel./G.Héri.V.) Magyar főlovászmester pálcája (12.sz). A 145 cm hosszú, feketére lakkozott bot, aranyozott ezüst foggantyuval, a 18. század közepén készült. EGYHÁZI KINCSTÁR Szent István erszénye (Muz. szám.l.) A bejárat mellett balra, az első vitrinben őrzik ezt az értékes ereklyét. A csonka- kúp alakú erszény két részből áll. A régebbi anyag a 11. századból való. A gazdag arany hímzés alatt alig látható a vörös selyem alap. A külöraböző alakú keretekbe foglalt diszitő elemek középpontját a Megváltó képe jelenti, aki alacsony trónuson ül, jobbjával áldást oszt, baljában irattekercset tart. Feje mellett nevének görög kezdőbetűi olvashatók.. Felette és alatta cherub alak’-, jobbjában Ezsai- ás próféta—, balján pedig Szent Miklós látható. A fenti mezők közötti teret négy arkangyal tölti be. Egész más jellegű az erszény másik oldala, amely ugyancsak vörös selyemből készült. Aranyhimzésü keretben kereszt idom látható,ó~ szláv nyelvű felirattal. "Áldásod legyen velünk, most és mindörökké! '* Az erszény szélén pedig a következő szöveg olvasható. "Könyörüljön rajtunk az Isten és áldjon meg minket, derítse reánk az arcét és könyörüljön rajtunk" Az erszény eredetileg nagyobb és másalakú volt. A 12. századból származik a hátsó oldala, ekkor nyerte el a mai alakját. A finom himzésü, régebbi anyagot az átalakitásnál elvágták, gyöngysorokkal és drágakövekkel diszi- tették, kiegészítették az uj anyaggal és a szájánál aranyozott foglalatot alkalmaztak. Az első oldalhoz toldott arany szalag és az egész körülvevő arany rojt újabb keletű. Az erszényt II. Mátyás felesége ajándékozta a bécsi kapucinus kolostornak. Szent István házisapkája (6/a sz..) Az anyag világos cseresznyeszínű selyem.A sapkát két négyszögletes darabból várták ösz- sze. Gazdag arany hímzése lombozatokat és ka- rélyokat ábrázol, két oldalán egy egy madár alakkal. A négyes karélyok közepét kékszinü selyemmel töltötték ki. Az ereklyét, amely egyértelműen a 11. századból származik, II. Mátyás felesége ajándékozta a bécsi kapucinusoknak. Ereklyetartó (6.sz.) Szent István házisapkájának tartója ezüstbe foglalt kristály edény, amely négy karcsú lábon áll. Az edény felnyitható tetején az angyali üdvözlet látható. Az ereklyetartó a 14. századból származik. Nagy Lajos keresztje (13/a sz. ) A 33«7 cm magas kereszt 1370 és 1382 között készült Magyarországon, a 33,5 cm magas láb viszont toszkanai mester müve, a 15. század elejéről. Az arany keresztet drágakövek, gyöngyök, a régi és az uj magyar cimer, valamint az anjou és a lengyel cimer disziti. ****;*-*"**,************** MÁRCIUSI ÉVFORDULÓK - ESEMÉNYEK 1. 2. 4. 6. 8. 12. 14. 15« 16. 19. 20. 25. 27. 29. 31. 1131. II. István halála 1920 Horthy Miklóst kormányzóvá választják. 1676. II. Rákóczi Ferenc születésnapja. 1817. Arany János születésnapja. 1192. II. István halála 1280. Boldog Ágnes, III. Béla unokájának napja. 1814. Szigligeti Ede születésnapja. 1241. Batu kán bevonul a Vereckei szoroson. 1457. A Hunyadi fiuk fogságba kerülnek. 933. A magyar seregek első veresége Son derhausennál. 1848. Nemzeti Ünnep. 1447. Hunyadi László kivégzése. 1944. A németek megszállják Magyarországot. 1894. Kossuth Lajos halála. 1881. Bartók Béla születésnapja. 1711. A szatmári béke. 1464. Mátyást megkoronázzák a Szentkoronával Székesfehérvárott. 1387. Luxemburgi Zsigmond megkoronázása.
