Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
14. oldal értesítő 1978. február hó MAGYAR TÁJAK MAGYAR TÖRTÉNELEM JUHÁSZ LÁSZLÓ: MAGYAR MŰKINCSEK A BÉCSI MÚZEUMOKBAN Udvari kincstár (Schatzkammer). (Hofburg, Schweizerhof) Nyitvatartási id5: hétfő, szerda, szombat 9»30-15» kedd, csütörtök 1*4-19, vasárnap 9-13. Honfoglalás kori vezéri kard (Múzeumi szám 162): A kincstárnak ezt a legértékesebb magyar műkincsét a leghátsó teremben állították ki. A vitrinben “Sabel Karls des Grossen", Nagy Károly kardja, megjelöléssel szerepel. Sokáig ugyanis azt hitték, hogy a kardot Harun al Ra- sid ajándékozta Nagy Sándornak. Időközben azonban megállapították a szakemberek, hogy a szabja a 9. században készült és a 11. században került a magyar udvarból Németországba. A 90.5 cm, hosszú kard markolatát arany, illetve aranyozott ezüst boritja és néhány drágakő di- sziti. Az aranylemez diszitményei egymással összefonódó palmetták és szalagfonatok. A szijtartófülek szegélyét indadisz övezi. A mintázat hátterében apró körök láthatók. A penge acél, aranyozott, vörösréz berakással, amelyet növényi elemek és állatalakok díszítenek. A penge sérülései azt igazolják, hogy sokáig használták, tehát nem diszkard volt. A hüvely hossza 85,5 cm, részben stilizált-, részben sima aranylemezek borit ják. (Csak a motívumokkal diszitett lemezek eredetiek, a többi későbbi kiegészítés.) A kard alakra tökéletesen megegyezik a honfoglalás kori magyar szablyákkal. A markolat alakja és dőlési iránya (a pen^e éle felé), a penge enyhe Ívelése és kiszelesedése, valamint a fokéi, mind a 9. században készült magyar szablyákra jellemző. A magyar kutatók a múlt században meg arra gondoltak, hogy a kard a lechmezei csatavesztés után kerülhetett a német császárság hatalmi jelvényei közé. Mások biztosra vették, hogy a szablya azonos azzal a karddal, amit Salamon magyar király édesanyja ajándékozott Nordheimi Ottó bajor hercegnek. A mai magyar kutatók véleménye szerint, a kard még az Etelközben készült, feltehetően Álmos, vagy fia, Árpád számára.Erre utal az a körülmény is, hogy a szablyát értékes ereklyeként őrizték a magyar udvarban, később pedig a német császárság hatalmi jelvényei között. A birodalmi kard (155-sz.): Német kard a 11. századból. Különleges alkalmakkor hordták a Habsburg uralkodók. Magyar vonatkozása csupán annyi, ho^y utoljára 1916-ban, Budapesten szerepelt. Karoly király koronázási szertartásán. Szent István Rend lovagjának oraátusa(Mu- zeumi száma, 77JI 176*4-ben készült Becsben. A köpeny herme- finnel diszitett, arannyal átszőtt, zöld bársony. Az alsó köntös arany díszítésű, piros bársony. A Szent István Rendet Mária Terézia alapította, 176*4-ben. Császári ornátus (69.sz.): Megypiros bársony, arany díszítéssel és hermelin gallérral. Fő díszítőeleme a kétfejű sas. A pozsonyi koronázási ünnepségekre készült, 1830-ban, I. Ferenc számára. Az uralkodó ezt az omátust viselte, amikor fiát, Fer- dinándot ifjabb magyar királlyá koronázták. Magyar királyi herold egyenruhája és pálcái (6*4. sz.): Gazdag ezüst hímzéssel diszitett arany-Iámé kabát. Mellette aranyozott vaspálca és színes fapálca látható. Mindhárom kiállítási tárgy a 18. századból származik. Bocskai István koronája (59.sz.): 23» cm, magas török eredetű arany korona. Az aranylemezeket rubin, smaragd és türkiz kövek, valamint igazgyöngyök díszítik. I. Ahmed török szultán 1605-ben ajándékozta a koronát Bocskai István erdélyi fejedelemnek. Bocskai a koronára kisalaku, arany keresztet tetetett. A korona perzsa selyem brokáttal bevont doboza (60.sz.) 1600-körül készült. Magyar opál (106.s z.)i Opal, email díszítésű arany foglalatban. A 17. század elején készült. Török eredetű kard (96.sz.)‘. A 17.század második felében készült. Az e- züst díszítés és a drágakövek későbbi eredetűek (1712.). Ezt a kardot viselte Mária Terézia 17*41. június 25-án, a pozsonyi koronázási ünnepségen és az azt követő országgyűlésen. (A következő számunkban folytatjuk.) ÉVFORDULÓK- ESEMÉNYEK: 1978. február hó 1. 12*4-2 A befagyott Dunán átkel a tatár sereg beveszi Esztergomot, Óbudát, de a várak kiállják az ostromot. 2. 1871 Eötvös József halála. 3. 1116 Könyves Kálmán halála, *4. 1601 A kolozsvári országgyűlés 3.-szór is megválasztja Báthory Zsigmondot fejedelemnek. 5. 1788 Kisfaludy Károly születése (Tét). 18*49 A branyiszkói csata. 7. 1933 Gróf Apponyi Albert halála. 8. 1*47*4 A szandrői basa felprédálja Nagyváradot. 10. 12*41 Tatár követek érkeznek Óbudára, követelik a kunok kiadását, a magyar főurak legyilkolják a követeket. 11. 1607 Rákóczi Zsigmond az erdélyi fejedelem. 1893 Bánki Donát és Csonka János szabadalmaztatják a porlasztót (karburátor). 12. 1867 Az osztrák magyar kiegyezés. 1898 Barabás Miklós halála. 13. 11*41 II. (Vak) Béla halála,II.Géza a király. 15. 1*476 A magyar seregek beveszik Sabác tárát. 17. 1*459 A drinápolyi béke. 18. 1703 Zrínyi Ilona meghal a száműzetésben. 1825 Jókai Mór születésnapja. 20. Álmos vezér napja. 1790 II.József halála. 23. 1839 Kossuth Lajost 3 évi börtönre ítélik. 2*4. 1836 Berzsenyi Dániel halála. 27. 1865 Jósika Miklós halála.
