Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
1978. február hó értesítő 11. oldal PART III -THE HISTORICAL AND THE SOCIAL SCIENCES Historiography — Sociology - Economics Anthropology and Ethnology - Linguistics - Oriental Studies — Literary History - Writing Philosophy — Psychology - Musicology PART IV-THE ART Architecture — Sculpture — Painting Journalism - Music — Operettas — Film Music Conductors — Violinists — Cellists — Pianists Singers — Ballet Dance — Scenic — Designers Theater and Cinema — Folk Art PART V - SPORTS PART VI - CONCLUSION PART VII - BIBLIOGRAPHY PART VIII - APPENDIX PART IX — INDEX Ebb5l is látható, mekkora munkát végzett Dr. Wagner Ferenc és milyen széles területet ölel föl könyvében, amire joggal mondhatjuk, hogy valóban hézagpótló mű! Az emigráció asztalára még aligha tettek le ehhez fogható je lentős munkát, melynek legfőbb érdeme, hogy angol nyelven Íródott. Mert önmagunkat nem kell meggyőznünk, hogry tehetséges nép vagyunk és számarányunkhoz képest igen sokat adtunk a világnak, hanem a külföldieknek, elsősorban az angolul beszélő világnak kell ezt bebizonyítanunk. nem nagy szavakkal, hanem cáfolhatatlan tényekkel, adatokkal. És Wagner Ferenc könyve ezt a fontos feladatot teljesiti, amiért csak a legnagyobb elismeréssel szólhatunk többévi gondos munkával készült müvéről. Kitűnő a könyvet lezáró három oldalas ösz- szefoglalás, a konklúzió, melyben bebbefoglal- tatik a mü esszenciája és ahol a szerző tömören megvilágítani igyekszik a külföldi olvasónak* mik a magyar természet sajátosságai és mik azok az adottságok, melyek a kis lélekszámú nép fiait ilyen eredmények elérésére képessé teszik. A kötetet pontos bibliográfia és betűrendes névsor egészíti ki, támpontot nyújtva a kutatóknak és az egyszerű olvasónak egyaránt. Rendkívül érdekes az a dokumentumgyűjtemény, mely a Magyar Tudományos Akadémia és az Amerikai Filozófiai Társaság közt a múlt század derekán kialakult kapcsolatokat mutatja be a könyv mellékleteként. Hasznos kézikönyvet nyernek a müvei a sportkedvelők is, mert megtalálják benne az összes nyári olimpián sikereket aratott sporttolók neveit. Végül Amerikában élő világhírű tudósunk, Bay Zoltán tudományos működéséről is tartalmaz adatokat a könyv, mely mindazok számára is nélkülözhetetlen, akik a magyar-amerikai közös múlttal foglalkoznak. *A mai helyzetre igen jellemző képes vicc a Magyar Nemzetből. Az üzleti eladó ezekkel a szavakkal fordul a belépő vevőhöz?-Milyen hiánycikket parancsol.' *Ha már a vicceknél tartunk, ide kell jegyeznünk azt a legújabb pesti viccet, mely a Korona Budapestre érkezésekor született a városban; "Ki mit kap az amerikaiak által visz- szaadott kincsekből'.' A válasz; Losonczi a koronát, Kádár a jogart és a magyar nép az almát..." A kesemyes csípős pesti humor- mint mindig - most is azonnal reagált a történtek re és - mint mindig - ezúttal is fején találta a szöget. Kicsit cinikusan, de a valósághoz nagyon is hűen. BÚCSÚ BÁCHKAY BÉLÁTÓL Ismét kevesebben lettünk, megint kidőlt a sorból valaki. Valaki, aki egyike volt a legrégibb harcosoknak, egyike volt a leghűségesebb magyaroknak. Báchkay Béla meghalt. Egész életét a közösségért, a magyarságért áldozta. Már régen nyugalomban volt és nyomorúságosán kicsiny kegydijból tengette ö- ree napjait, de még most sem szűnt meg a magyar ügyért dolgozni. Cikkeket irt, vállalta a múltat és nem volt fáradt résztvenni minden jó magyar megmozduláson s ha kellett, szervezésre is vállalkozott. Mindszenty hercegprímás amerikai útja idején kulcsszerepet vitt az egész látogatás alatt.. Sok fiatal tanulhatott volna tőle, agilitást, lelkesedést és elvhüséget. Mert Báchkay Béla mindig hü volt elveihez, soha le nem tért az igaz magyar útról, nem kacsingatott se jobbra, se balra.Ma gyár volt és igaz ember, akit a sors már korán az Egyesült Államokba vetett s itt is meg állta helyét. De nem tagadta meg soha szülőföldjét, hazáját, ahonnét származott. Mindenkit barátjának tekintett s mindenki szerette őt. Talán nem voltak, nem is lehettek elleségei. írásaiból, melyet öt világrész száműzött magyarjai olvastak, emberszeretet és humanitás sugárzott. Szivében mindig ifjú maradt és nem véletlen, hogy legjobban a fiatalok közt érezte magát. Különösen szerette a cserkészeket és a cserkészeszményt tekintette zavaros korunkban olyan alapnak, melyre a jövőt építeni lehet. Egy gazdag, teljes életre tett pontot a halál, de Báchkay Béla neve tovább fog élni a alkotásaiban, melyeket ránk hagyott. Mindnyájunk példaképétől búcsúzunk, amikor utolsó istenhozzádot mondunk a koporsóJ ánál. Béla bácsi Isten Veled! Emlékedet mindig szivünkben fogjuk őrizni! q „ FAJDALOMTOL MEGTÖRT SZÍVVEL, DE A MINDENHATÓ AKARATÁBAN MEGNYUGODVA TUDATJUK, HOGY ÉDESANYÁNK t t t SZATHMARY LAJOSNÉ t t t ÉLETE 81. IK ÉVÉBEN CHICAGÓBAN 1977. DECEMBER 29.-ÉN VISSZAADTA LELKÉT TE- REMTÖJÉNEK. kívánsága szerint édesapánk mellé TEMETTÜK EL CONNECTICUT ÁLLAMBAN A SOUTH NORWALK I TEMETŐBEN. SZATHMÁRY LAJOS /ÉS FELESÉGE SZADA/ SZATHMÁRY GÉZA /ÉS FELESÉGE WANDA/, GYERMEKEI, BENNETTNÉ SZATHYMÁRY MAGDA UNOKÁJA, WADE EDWARDNÉ IZABELLA TESTVÉRE, ÉS AZ EGÉSZ VILÁGON SZERTE ÉLŐ ROKONSÁGA. DRÁGA EMLÉKÉT ÖRÖKRE MEGŐRIZZÜK!
