Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-11-01 / 11. szám
12. oldal értesítő 1978. november hó MAGYAR TÁJAK I/IAGYAR TÖRTÉNELEM A MAGYAR NEMZETI MUZEUM KINCSEIRŐL KARPEREC Lelőhely: Dunapataj, Bakodpuszta (Bács- Kiskun megye) Lelt. sz.19/1860.1, aranyi al- mandin kövekkel, átm. 8,5 cm. Népvándorláskor, V.század első fele. 1859-ben a Dunapatajhoz tartozó Bakod- pusztán három sirt találtak, melyekben gazdagon felékszerezett nők voltak eltemetve. Két egymás melletti sirban csupa arany ékszerek voltak: a gazdagabb sirban bukkantak rá - ékköves aranynyakék, diszes aranycsat, arany fülbevalók, aranygyűrűk és fátyoldi- szitő aranyflitterek mellett - az álatfejek- kel diszitett pompás karperecekre. Az egymásnak szembeforditott sörényes állatfejekkel diszitett karperecek csuklós szerkezettel nyilnak, és forditott menetű csavarral zárulnak. Az állatfejeken az orr éle, a szem, a szemöldök, a fül és nyakörv magasfalu rekeszekben ülő, gondosan csiszolt, sötétvörös almandinokkal van jelezve A bakodpusztai karpereceket joggal tarthatjuk számon a hellenisztikus művészeti és aranyműves hagyományokat megőrző és továbbfejlesztő Fekete-tenger meliéki ötvösművészet legkiemelkedőbb alkotásai között. Az újabb kutatás rámutatott annak a lehetőségére, hogy Bakodpusztán Edikának, a szkirek fejedelmének, Attila bizalmi emberének családi temetkezésére bukkantak rá, s az arany ékszeres nőben Edika feleségét sejthetjük, aki az utolsó nyugat-római császárt trónjáról letaszitó Odoakernek volt az anyja. _k t URMUTATÓ Származási hely: Szendrő (Borsod-Abauj- Zemplén megye) Lelt. sz: 1937.4.KK0, aranyozott ezüst, m.65 cm, talpátm. 14,3 cm. XV. század. Hatkarélyos talpán, csepp alakú mezőkben a korszak kedvelt védőszentjeinek vésett képei: Madonna a gyermekkel, Szt. Borbála, Keresztelő Szt. János, Szt. László, Szt. János evangélista és a magyar származású Skóciai Szt. Margit. A vésett képeken a XV. század jellegzetes viselete, kezükben attribútumaik láthatók. A szár alján hatfül- kés, gótikus kápolnasor, majd a nodus következik: küllőin három zománcos rombusz és három kékzománcos virág váltakozik. A nagyméretű urmutató bordás,rombusz a- laku tartópilléren nyugszik. Félkör alakú ajtó mögött helyezkedik el a lunula, még az üveglapjai is eredetiek. A négyszögletes lunulaszekrénykét - gótikus templomok kicsi nyitett mását - kétoldalról támpillérek támasztják. A felső, hatszögletes torony szintén építészeti megoldású: magas, áttört ablakai vannak, majd öntött fiálék között kiemelkedő párkánysor fedi az összetartó toronytetőt. Legfelül feliratos kereszt. Az urmutató egész Európában a gótikus ötvösség legpompásabb formai kifejezése, a magyar ötvösművészetben is a korszak legtipikusabb ötvösemléke. A darab mestere ismeretlen, de magas színvonalú kidolgozása alapján a magyar királyi műhelyben vagy annak környezetében készült műnek tartjuk. „ T HÁRFA Lelt. sz. 1852.65, fenyő-és jávorfa, a- ranyozott, m. 150 cm., sz. 80 cm., mélys. 30 cm. XVIII. század második feléből. A hagyomány és a valószinüsithető adatok szerint ezt a hangszert Mári Antoinette használta, majd Benyovszky Móric gróf (a "madagaszkári király") feleségének ajándékozta, akinek révén a hárfa azután Magyar- országra s végül a Nemzeti Múzeumba került. A hangszer keretét elboritó növénydi- szes faragványok, a lábazat és a hangszekrény külső (a játékos felé eső) aranyozott része mintegy körülölelik a hurozat felé né ző felületen (a rezonánslapon) mesteri kézzel festett mitológiai tárgyú ábrázolást: a Marssal enyelgő Venus alakját, háttérben Vulcanus műhelyével, az előtérben pedig a Mars sisakjával játszadozó kis Ámorral. A hárfa 35 huros, és 7 pedálja a lábazat nyílásaiban elhelyezve, már a ma ismert tipushoz közelit (un. Esz-dur hárfa). A pri- mitivebb"kampós" hárfákkal szemben a pedálhárfák nagy vivmánya a kezek felszabaditása volt. Pierre-Joseph Cousineau, a királyné udvari hangszerkészítője készítette,-G.Gy.BARANGOLÁS ZALÁBAN Zalaszentgyörgy: Szent György nevét viselő romai katolikus templom. A 13. században épült először kisebb méretű, román stilusu templom, ezt bővitették a 14. században gótikus stHúsúvá. A török időkben pusztulásnak indult, 1756-ban állították helyre barokk stílusban szentélye is ekkor kapott uj boltozatot. Tornya a nyugati homlokzaton ül, kis méretű, hegyes sisakos. Szentélyének mennyezete sik, déli oldalán freskórészletek kerültek elő, valamint a szentély és a hajó több mérmüves ablaka, s az első periódusból származó román ablak is. A falutól kissé távolabb, domboldalon, ma is használt temetőben áll, szép kilátással a Zalára. .. T TERJESSZE LAPUNKAT-----------------------
