Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-11-01 / 11. szám
1978. november hó értesítő 9. oldal Független Magyar Hírszolgálat 4513 S. 31st Street • Arlington, Virginia 22206 *A katolikus sajtó mai feladatairól irt cikket a Viailia augusztusi számában Magyar Ferenc. Ebben a cikkben olvashatjuk a következő mondatot: "A kezdeti nehézségek után ma már bizvást mondhatjuk, hogy egyenrangú állampolgárok vagyunk a magyar hazában, nem megtűrtek..."Lám még ezt is haladásnak kell felfogni és ennek is lehet örülni! Már a- mennyire ez egyáltalán igaz és nem csak önáltatás. sfc A Magyar Hirlap egy egészségügyi vonatkozású riportjában olvassuk, hogy a magyar- országi kórházak zsúfoltsága, a krónikus ágyhiány miatt az utóbbi években több nappal csökkent az ápolási időtartam. Azaz a beteget hazaküldik, mielőtt egészen meggyógyult volna. Magyarországon a tizezer lakosra jutó kórházi ágyak száma még a szocialista országokhoz képest is alacsony, a tőkés országokról nem is szólva. A működő kórházak nagyrésze elavult - 1920. előtt épült - az ágyak 70 százaléka ugyancsak 1920 előtt létesült. "A kórházfejlesztési program késésben van!" Írja hivatalos kommunista szak- kifejezéssel a cikk, amihez hozzátehetjük: a nehézipari beruházásokra jut pénz, mert a azok a Szovjetunió érdekeit szolgálják, de az egészségügyi intézményeket elhanyagolják. Pedig "legfőbb érték az ember"... #: Néhány érdekesebb adat a Statisztikai Zsebkönyvből! 1978. elején Magyarország lakossága 10, 671 ezer fő volt, majdnem 350 ezerrel több, mint 1970-ben. A népesség 52 a él városban, Á ^-al több, mint 8 évvel ezelőtt. Budapesten a lakosság közel 20 százaléka él. (Az országban hét százezernél több lakossal rendelkező város van.) A 1^ éven aluliak száma 2, 136,000, mig a nyugdíjkorhatáron felüliek közé 2,171,000 ember tartozik. Az aktiv keresők 35 százaléka az iparban, 19 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. (A Petőfi Népe c. újság nyomán.) * A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége az Izraeli Kommunista Párt vezetőségének meghívására Izraelbe utazott - jelentette az MTI szept. 26.-án. ♦ A magyarországi sajtóban az utóbbi hetekben feltűnően sűrűn jelennek meg a nyugati magyarsággal foglalkozó cikkek és riportok. Divat lett az emigrációval foglalkozni. Legutóbb a Hajdú-Bihari Naplóban olvashattunk ilyentárgyu Írást, "Magyarok a nagyvilágban" címmel. A vidéki lap tudósítója a Debrecenben járt Szabó Zoltánnal, a Magyarok Világszövetsége főtitkárával folytatott beszélgetést. Az újságíró érdeklődik a Világszövetség munkája iránt s eközben feltesz egy "rázós" kérdést is: milyen a Világ- szövetség kapcsolata a szomszédos szocialista országokban élő magyarokkal. Szabó Zoltán erre kereken kijelenti, hogy semmi,mert "anyanyelvűk, népi kultúrájuk, műveltségűk megtartásában hazánk az államközi együttműködési megállapodások keretében segíti őket',' Hogy ez a segítség miben áll, azt jól tudjuk. TJgy látszik, a főtitkár elvtárs még semmit sem hallott az erdélyi magyarság élethalálharcáról, melyben a legkevesebb támogatást Budapesttől kapja. * "•"ég az általános hazai stílusból is kirívó du^vahangu ii~ást olvashattunk a Népszavában a magvarországi szakszervezetek lapjában. A cikk ii~ója azon háborodott fel, hogy a nyugati szakszervezetek "az emberi jogok védelmének ü-rügvén támadják a Szovjetuniót". Van egv mondat a cikkben, amit érdemes teljes egészében idézni, annyira jellemzően a kommunista logika terméke: "Szélsőséges bur- zsoá köröknek az a szándékuk, hogy a Szovjetuniót és szövetségeseit nagyméretű fegyverkezésre kényszerítsék s ezáltal elvonják az anyagi erőforrásoknak egy jelentős részét a gazdasági fejlesztéstől és az életviszonyok gyorsabb ütemű javításától." A cikk írója ezzel az okfejtéssel két legyet akart ütni egycsapásra: egyrészt megmagyarázta a ^ szovjet blokk agresszív jellegű fegyverkezésének okait, másrészt megindokolta, hogy miért kullog a szocialista életszínvonal még mindig messze a kapitalistáké mögött. A mintegy százsoros cikk egyébként hemzseg az Egyesült Államok címére intézett fenyegetésektől és kereken tízszer szerepel benne ez a szó: burzsoá. "Az ateista propaganda és a vallásos világnézet" címmel irt értekezést Poor József egyetemi tanár a Pártélet cimü ideológiai közlöny egyik legutóbbi számában. A profesz- szor elvtárs azon kesereg, hogy a vallás még ma is él, sőt: a vallásos érzés inkább erősödőben. Ennek okát abban látja, hogy az ateista propaganda rossz módszerekkel dolgozik. Majd hozzáteszi: "A vallás ujraterem- tödéséhez számos szubjektív tényező is hozzájárul." Megemlíti ezek közt, hogy a "lélektelen, bürokratikus ügyintézés, a lakosság ügyeivel szembeni közömbösség az emberekben elesettségi, kiszolgáltatottsági érzést szül" s többek közt ezért menekülnek a valláshoz. Ezt a helyzetet használja ki az egyház - Írja -, amikor a "személyes lelkigondozói munka" erősítésével próbálja ellensúlyozni az ateista propagandát."A magánélet különböző eseményeivel kapcsolatos szertartásaik korszerűsítésével, az ezek által nyújtott élmények modernizálásával is befolyást tudnak gyakorolni az egyházak az emberekre" - állapítja meg a tanulmány írója, aki mindenre gondol, csak éppen egyre nem: hogy elsősorban az Isten keresése vonza a vallás felé a tömegeket. A kommunizmus embertelen sivárságában ugyan hol remélhetnének máshol vigaszt? % "Visszaszámlálás" címmel olvashatunk elszomorító vezércikket az október l.-i Magyar Nemzet-ben a Balaton állapotáról. A cim arra céloz, hogy a Balaton életében megkezdődött a visszaszámlálás: szakértők szerint a tónak 10-12 éve van még. Az ipari szennyeződés a tóban elszaporodott algák,
