Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-10-01 / 10. szám
16. oldal értesítő 1978. október hó L A’ R WAS5 ALBERT: MAGYAROK VAGYUNK? A kérdőjel ennek a súlyos tőmondatnak a végén nem csak azokhoz szól, kik idegen ország földjére sodródva elvesztek már a nyelvi zűrzavarban. Szól azokhoz is, akik nyelvüket megőrizték ugyan, de szellemben már idegenekké váltak.. Szól azokhoz, kik makacsul ragaszkodnak ugyan emlékbeli magyarságukhoz, de a- mikor áldozatra, tettre kerül a sor, megtagadják ezt a magyarságot. Azokhoz is, kik magyar mivoltukat úgy viselik, mint valami kényes kiváltságot, mely mindenre följogosit, de semmire se kötelez. Kik klikkekbe különülve hasogatják fel a magyar nemzeti lobogót vékony szalagocskákra, melyeket újra egybevarmi semmiféle jelszóval se lehet. De szól a kérdés valamennyiünkhöz, kik a magunk hite és meggyőződése szerint magyarok maradtunk, nyelvben, örökségben és talán szellemben is. Lélekben azonban hiányzik már belőlünk az a csodaszer, mely nevelési, gondolkodásbeli, t.ársadalomszemlélet i különbségeken felül, egy nagy közös seregbe egyesíthetne bennünket, amikor a nemzet jövendőjéről van szó. Magyarok vagyunk-e valóban? Irodákban, hivatalokban, gyárakban, szántóföldeken, műtermekben, katedrákon - határokon innen és túl - magyarok vagyunk-e valóban ahhoz, hogy adott pillanatban összedobbanhasson a szivünk s közös ütemre mozduljon kezünk, lábunk, agysejtjeink? Mert ez a pillanat elérkezett. Erdély magyarjait hóhér pallosa alá térdeltette Románia Sztálint és Hitlert utánzó diktátora. S ha valóban magyarok vagyunk, akkor ma nem a- zon kellene vitáznunk hagy egymillióhétszázezer magyarról van-e szó, ahogy azt a románok hirdetik, vagy három millióról, ahogy erre bir X X X X X X X X X X X X X X X X 8*« BALTIMORE-I ÉRTESÍTŐ P.O. Box 7416 Baltimore, Md. 21227 Phone: (301)242-5333 Address Correction Requested X X X X X X X X X X X X X X zonyitékaink vannak. Egyetlenegy magyar veszte mindannyiunk vesztesége kellene legyen,ha valóban magyarok vagyunk. Nem azzal kellene töltsük az időt, hogy külön utakon járva, melyikünk tett többet, melyikünk nevét kell nagybetűkkel irni, hanem minden pillanatot arra kellene fölhasználnunk hogy együtt, közös erőfeszítéssel Erdély magyarjainak jövendőjét véssük bele nagy betűkkel a történelem ma még Íratlan kőtábláira. Ha valóban magyarok vagyunk, akkor nem egymásra acsarkodnánk, mint gazdátlan ebek mások szemétdombjain, hanem nyájat őrző komondorok módjára esnénk neki a nyájra törő ordasoknak - határokon innen és túl, beleértve Magyarországot is. Ha valóban magyarok vagyunk, akkor van még magyar jövendő. Öntudatos, fejlődésre érdemes magyar jövendő, mely megérdemli, hogy szerves része legyen az egyetemes emberi jövendőnek. Ezt kiérdemelni azonban csak együtt lehet és nem külön-külön. Nem egymás ellen, hanem együtt, valamennyiünkért, nemzetünkért, magyarságunkért küzdve és dolgozva, ahogy illik. Ha valóban magyarok vagyunk. ERDÉLY MAGYAR FÖLD HARCOLJUNK ÉRTE Gereben István, a KMKbéka mifene örökös és álladó vezértitkára újabb akcióba kezdett. Most az Erdélyi Világszövetség két vezetőjét Zolcsák Istvánt és dr. Béky Zoltánt akarja "kinyírni", mert az előbbi egy a Nemzetőr-höz irt levelében - meggondolatlanul - a jelenle* gi, hazai gulyás-kommunizmust Kádár mester bölcsességének tulajdonítja. GI felhivta az EVSz egyik amerikai vezetőjét és a szokásos gerebenes hangon követelte, hogy dezavuálják délamerikai társukat. Mert ha nem...!! Ők, majd sajtó utján elintézik. A cikk már készen is van, mondotta Hőbörgő Pista. De, ha megtagadják társukat nem fogják leközölni. A felhívott csak hápogott ekkora jellemtelenség láttán. Megígérte GI-nak, hogy majd gondolkozni fog "javaslatán". Ezt Magyarországon sajtóre- vorverezésnek nevezték. BULK RATE U.S.POSTAGE PAID BALTIMORE, MD. Permit No. 6845
