Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1978-10-01 / 10. szám

1978. okíóber hó értesítő 13. oldal "Felértékelték a forintot a dollárhoz ké­pest" - olvassuk a Világgazdaság cimü folyó­iratban. A forint uj árfolyama 1 százalékkal emelkedett a dollárhoz képest: augusztus 1. óta száz USA dollárért 1,870.63 forintot ad a Magyar Nemzeti Bank. ♦ Losonci Pál táviratát közlik a magyaror- száeri lapok, melyben a Népköztársaság- "állam­fője" megválasztása alkalmából jókívánságait fejezte ki I. János Pál pápának. ♦ A szocialista bírálatról szól a Magyar Nemzet augusztusvégi vezércikke. Birálni sza­bad, birálni kell - hallják unos-untig a dol­gozók, de hogy az ilyesminek mik lehetnek a következményei, arra nézve érdemes pár monda­tot idézni a vezércikkből. "Egy igazgató el­len súlyos vádakat emelt egyik beosztottja, melyek be is igazolódtak. Mégis mi történt? Az igazságot szolgálni akaró kisember elveszí­tette állását, egézségileg, anyagilag tönkre­ment, az igazgató pedig a helyén maradt." ♦ Megjelent az uj budapesti egyéni telefon­könyv - jelentette be a Posta vezérigazgatója Ideje volt már: az előzött 1971-ben, azaz ke­rek hét évvel ezelőtt adták ki! Az uj telefon- könyv - mint olvassuk - 320 ezer telefonszá­mot tartalmaz és a súlya a korábbi másfél ki­lóval szemben két és fél kiló. Ára 150 forint. - Úgy látszik, Magyarországon nemcsak a tele­fonközpontok elavultak, hanem a telefonköny­vek kiadása is a multszázadi tempóban törté­nik. Amerikában minden évben jelenik meg uj telefonkönyv és mi több, azt minden előfizető ingyen kapja, házhozszállitva. Budapesten sor­ba kell érte állni és ráadásul fizetni is kell érte. Jócskán! ♦Összeütközött Füzesgyarmatnál egy kirándu­lókat szállitó autóbusz egy személyvonattal. Hatan meghaltak, a súlyos és életveszélyes se­besültek száma hét. Tizenkét utas könnyebb sé­rüléseket szenvedett. ♦ Augusztus 24.-én ülést tartott a Minisz­tertanács. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter bejelentette, hogy az egész ország­ban eredményesen befejeződött az aratás. ♦ Emlékünnepség volt a Magyar Nemzet szer­kesztőségében, a lap alapításának 40. évfordu­lója alkalmából. Az emlékbeszédet Ruffy Péter tartotta. ♦ A Keletmagyarország cimü lapban egybizo- nyos Kovács István ir gúnyos hangon a július­ban ^megtart ott Rabnemzetek Hetéről. Sután él- celődik az amerikai kongresszusban húsz évvel ezelőtt hozott törvény fölött s többek közt "gyűlöletet sugárzó kongresszusi torzszüle­ménynek" nevezi azt. Majd önérzetesen leszöge­zi: a szocialista országok, melyek ellen ez a hidegháborús papir irányul, végérvényesen el­döntötték, hogy a szabadságot választják és az emberi értékeket megbecsülő szocializmus utján haladnak. - A megszálló szovjet csapa­tokról elfelejtett nyilatkozni kovács elvtárs a Keletmagyarország munkatársa - aki a szabad­ságot választotta... A HÁGAI II. MAGYAR VILÁG KONGRESSZUS /?■*.«./ Augusztus 4-6 között zajlott le Há­gában a II. Magyar Világkongresszus, melyen mintegy 150-en vettek részt a világ minden ré­széről. megjelenteket a holland külügymi nisztérium és a parlament nevében A. Geurtsen és H. Pors képviselők üdvözölték. Hasonlókép­pen üdvözölte a kongresszust Sir Frederic Ben- net, angol konzervatív képviselő, valamint Rüdiger Mörsch, a nyugatnémet CDU képviselője, továbbá több más nemzetközi szervezet kikül­döttje. A Világkongresszus résztvevői "munkabizott- ságokban"tanácskoztak Dr. Varga László, Pa- dányi-Gulyás Béla, Zathureczky Gyula és dr. Czettler Antal vezetésével. A bizottságok mun­kájuk eredményeként javaslatokat terjesztet­tek a plenáris ülés elé, amely azokat elfogad­ta. A következő világkongresszus megtartásáig a közbeeső időre, Padányi-Gulyás Bélát válasz­tották meg főtitkárnak, melléje dr. Lüké Lász­lót és Merényi Aladárt választották titkárnak. A következő világkongresszus színhelye való- szinüleg az Egyesült Államok valamelyik váro­sa lesz. ♦ A kongresszus egy 16 pontból álló követe­lést és feladatokat magában foglaló program- mot dolgozott ki és fogadott el, mely irány­adó a III. Világkongresszusig terjedő időre.-A kongresszus megállapítja, hogy a jelen­legi magyarországi rendszer illegális, az or­szág szovjet gyarmatosító megszállás alatt áll, az állam nem szuverén.-A kongresszus kíméletlenül küzd a kommu­nista bomiasztás minden és bárhonnan jövő kí­sérlete ellen.-A kongresszus fő céljának tekinti annak előmozdítását, hogy a magyarság mielőbb a sza­bad európai népek közösségéhez tartozzék.-A kongresszus küzdelmet hirdet az un. u- tódállamok területén élő többmillió magyar kisebbség elnyomása és elmagyartalanitása el­len.-A kongresszus törekvése, hogy az emigráns szervezetek közös nevezőre jussanak a magyar­ság legfőbb problémáiban.-A kongresszus követeli a magyar és idegen nyelvű sajtótermékek, Írásművek minden ideoló­giai korlátozástól mentes szabad forgalmának biztosítását országon belül és kívül.-A kongresszus követeli továbbá: a halál- büntetés és az 1972-es neosztalinista alkot­mány eltörlését, az 1961-es Büntető-törvény­könyv összes emberi jogokkal ellentétes parag­rafusainak eltörlését, a Törvénykönyv teljes átdolgozását. A vallásgyakorlás és vallásokta­tás, valamint az egyházak tanító jogainak helyreállítását. Az utlevélügyben kiadott kor­látozó rendelkezések azonnali megváltoztatása és az utazási szabadság teljes biztosítását. ♦ Padányi-Gulyás Béla főtitkár a központi adminisztráció ellátására Hieronymi Pált, a sajtó-tájékoztatás biztosítására pedig Kunéry Istvánt kérte fel. A kongresszuson jelen voltak a történelmi politikai pártok (szociáldemokrata párt, ke­resztény demokrata párt,, néppárt, kisgazda- párt, stb.) volt képviselői és jelen aktiv politikusai is.

Next

/
Thumbnails
Contents