Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7-8. szám
18. oldal MAGYAR TÁJAK- MAGYAR TÖRTÉNELEM PÉTER LÁSZLÓ: DÜRER - A HALHATATLAN "NÉMET" FESTŐ. A németek elmondhatatlan büszkék Albrecht Dürerre és igy minden alkalommal németnek is tüntetik fel. Ritkán emlitik, hogy az apjaMa- gvarországról vándorolt ki, de ha emlitik is németszármazásu Dürernek Írják, aki németként élt Magyarországon, Nos, a valóság egészen más! Ajtóson nem voltak Dürerek és a nagy festő apját Ajtósi Al- bertnek hivták. Ajtós, vagy Aytós, egy kis település volt hajdan Békés megyében, a Fehér Körös jobb partján. Az Ajtósiak birtoka volt a 15. és a 16. században, de a törökvész idején, 1561-ben már nem létezett. A 15. században itt született a legrégibb, ismert ős, Ajtósi Száraz Antal, aki odahagyván a földmivelést, Gyulára ment és ott az aranymü- vességet tanulta. Fiatalon megnősült és négy gyermeke született. A legidősebb Ajtósi Albert volt, a következő fiút Ajtósi Lászlónak, mig a harmadikat Ajtósi Jánosnak hivták. Ez a fiú állítólag pap lett és közel 30 évig Váradon lel- készkedett. A leányt, Ajtósi Katalinnak keresztelték, róla semmi közelebbi adatot nem ismerünk. A legidősebb fiú, feltevések szerint szintén Ajtóson született, de Gyulán nőtt fel és ott szintén aranyműves, illetve ötvös lett. Feltehető, hogy a céh rendszerben kialakult szokás szerint, Ajtósi Albert is vándorútra indult és mivel a céhen belül ingyenes szállás, sőt némi készpénz is biztosítva volt, tanulmányút ját nyugat felé vette és előbb hollandiéba, majd 1^55-ben, Nümbergbe ment, hogy a virágzó ötvös központban tovább tanuljon. Itt egy Jeronimus Holper nevű ötvösmesternél dolgozott, akinek fiatal leányát l*J-57-hen feleségül vette és végleg letelepedett. Ekkor már Dürer Albertnak hivták és az u^ neve az Ajtósi szónak feltehető német fordítása (Dürer-Thürer). Barbara nevű felesége állítólag 18 gyermeket szült, akik közül a második 19-71. május 21.-én született és a^keresztség- ben Albert Albrecht nevet kapta. 5 volt a zseniális tehetségű Albrecht Dürer. Alberttel egyidőben vándorolhatott ki testvére, László is, aki kovács mesterséget űzhetett, mert állítólag zabla készítő volt. Ez a második Ajtósi azonban nem Nümbergbe, hanem Kölnbe költözött és a jobb német hangzás kedvéért, nevét Ajtósiról Unger-re változtatta. Uj neve akaratlanul vagy tudatosan (?) igazolta származását. Nem kétséges, ha eredetileg Dürernek hivták volna, nem lett volna szüksége német hangzású nevének Unger-re való németesítésére. Ajtósi Dürer Albert, mint levelezései és feljegyzései is igazolják, hires és jól fizetett művész korában sem szakította meg családi kapcsolatait a kölnben élő rokonokkal, mert 1520-ban, amikor feleségével Nürnbergből Antwerpenbe utazott, meglátogatta Niklas Inger nevű unokatestvérét (Ajtósi Unger László fiát) és a sógornőjének egy forint ajándékpénzt a- dott a szives vendéglátásért, melyet Niklas (Miklós) unokatestvére, útra való boradománnyal viszonzott. Sajnos semmi adatunk nincs arra, hogy a vi lághirü művész tartott e fenn kapcsolatot, a Váradon élő nagybátyjával, Ajtósi János lelkésszel, vagy nagynénjével, Ajtósi Katalinnal? Ha nem tartott kapcsolatot, ennek azt a magyarázatát adjuk, hogy a reformáció idején megmutatkozó eszmei ellenmondások, Ajtósi Dürer Al- berttet, Luther lelkes követőjévé tették és mint ilyen, talán nem óhajtotta katolikus nagy bátyját felkeresni. Ez azonban csak feltevés, mert semmi bizonyosat nem tudunk. Viszont határozottan tudjuk, hogy az Ajtósiak magyarok voltak és a Dürer nevet csak Nümbergben vették fel, igy Ajtósi Dürer Albert, a "német Leonardo" nem német, hanem magyar származású német művész volt. Utolsó évei ben súlyos beteg lett és testileg lelkileg meg törve halt meg, 1528. április 6.-án, a minden idők legnagyobb magyar származású festője. 1977. jul.-aug G.I. A MAGYAR NEMZETI MUZEUM KINCSEIBŐL » Szent István dénárja;XI. század eleje. Vert ezüst, átmérője 20 mm. Leltári száma. L. 6/1975. Lelőhely; Nagyharsány, Baranya megye. A lelet Nagyharsány községben került elő 1968-ban. A 80 éremből álló lelet fele tartozik ebbe a típusba. Előlap: LANCEA REGIS, középen zászlós lándzsát tartó kéz. Hátlap; REGIA CIVITAS, középen oldalt kihajló oromzatu, Karoling^templom, a frízben: REGI, a friz feletti mezőben négy pont. E dénár a magyar pénzverés kezdetének döntő fontosságú forrása. A dénár hátlapjának Karol ing temploma a X. századi magyar ötvösmüvé szét mintakincsének a megváltozott tárgyakon való továbbélését mutatja, a tarsolylemezek és a X. századi magyar ékszerek palmettamoti- vumait látjuk viszont a közprész s altemplom orom oldalt kihajló ivein. Az érem hátlapi fe lirata - ^REGIA^CIVITAS - egyértelműen István király pénzverő városára utal, amint ezt a STEPHANVS REX feliratú pénzein is megfigyelhetjük. $ Nagy Lajos aranyforintja: Vert arany. Atm, 20 mm. I370 körüli. Lelt. sz. 50/1939. Lelőhely: Prijepolje, Jugoszlávia. A 30-as években a jugoszláviai Prijepoljé ban (Szarajevótól keletre) kisszámú, de kiemelkedő jelentőségű lelet került elő. Nagy Lajos addig ismeretlen aranyforintja két példányban, II. Tomasevics István (1961-63) bősz niai király unikális aranyérmével. Előlap: LUDOVICI.D.G.R.UnGARIE, hatkaréjba foglalt rombusz alakú (ruta) címer a magyar pólyákkal és Anjou liliomokkal. Hátlap:SAnTUS.LA DISLAUS.R, Szt. László ábrázolása alabárddal, oldalt P-G verde jegyek A XIV. század 20-as éveiben meginduld a- rany pénzverésnek igen becses példánya az azo nos verőtüvel készült két példány egyike.Nem csak numizmatikai ritkasága teszi számunkra értékessé, hanem az a lehetőség is, hogy a stiluskritika, valamint a P-G jegy. feloldása (Chimle Péter kamaragróf) révén viszonylag pontosan meghatározható a verési időpont.1370 körül, a egyben Nagy Lajos budai aranyforint sorozata utolsó kibocsátásának tarthatjuk.
