Baltimore-i Értesítő, 1978 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1978-07-01 / 7-8. szám
12. oldal_____________________ DR. KOLLARITS BELA: “ Szereteti Ceaiisescii elvíárs ...” A Szülőhazánk és népének sorsát szivén viselő szabadföldi maayarság aggódó figyelemmel szemléli azt a Magyarországról irányitott mindinkább erősödő aknamunkát, melynek alig titkolt célja a szovjetpáncélosokkal hatalomra segitett kommunista diktatúrával közösséget nem vállaló és annak ellenálló nemzeti emigráció felmorzsolása, megsemmisitése. Mert a Hazánk felett uralkodó Kádár rendszernek kiszolgáltatott, szólásszabadságától mrgfosztott magyar nép helyett a nemzeti emigráció emeli fel szavát nemzeti érdekeink védelmében. A nemzeti emigráció minden erejével küzd a jelenlegi magyar határokon kivül, az elszakitott országrészeken idegen elnyomás alatt élő és szenvedő magyarságért is. Közismertek a hazai kommunisták eszközei: a magyar népi kultúra, művészeti és irodalmi, tudományos előadások és anyanyelvűnk védelme a fedőnevei a bomlasztó propaganda akcióknak. Az sem titok, hogy kik a budapesti főpropaganda szerv, a Magyarok Vilászövetsége elnevezés alatt működő "vezérkar” közöttünk élő cinkosai. A magyar művészet, tudomány, kultúra védelmezőinek és terjesztőinek álarcában tevékenykedő társutasok elvetemült, felforgató, nemzetellenes kártevőit a nemzeti emigráció már ismételten bemutatta a magyar közvéleménynek és üzelmeiket szemelőtt tartja. Sokáig elkerülte a nemzeti emigráció figyelmét, hogy nem csak Budapest felől folyik a bomlasztó hadjárat, hanem olyan országból is, amelyik a trianoni és párisi "osztoszko- dás” során a legnagyobb koncot ragadta el az évezredes, történelmi Magyarország testéből. Hz az ország Románia, a szó legszorosabb értelmében kiakarja irtani az erdélyi magyarságot. Az igazságot azonban nem lehet véka alá rejteni, előbb, vagy ^utóbb napvilágra jut. 1976 december 8 és 1977 március 5 között a Székely Népi Együttes a román kommunista párt központi bizottsága és Nicolae Ceaucescu személyes engedélye alapján az Egyesült Államokban és Kanadában szerepelt az együttes. A társulat kisérője Hajdú Győző, a marosvásárhelyi Igaz Szó cimü lap szerkesztője volt. Néhány magyar szervezet tiltakozott az Együttes beutazásának engedélyezése ellen, befolyásos pártfogóiknak segítségével a beutazási engedélyt megkapták. A jóhiszemű magyarság a Székely Népi Együttest szeretettel fogadta, mert bennük az elnyomott erdélyi magyarság küldötteit látta. Nem tagadható: közönségüket magas művészeti nivóju, pazar előadásokkal gyönyörködtették és a nagy sikerre való tekintettel az idén is felléphettek az USA-ban és Kanadában. Az emigráció ellen inditott kommunista propaganda, jöjjön az Budapestről, vagy Er-_ délyből, a magyarságot érzelmein keresztül i- gyekszik "megfogni". Mert a nivós, ragyogó e- lőadásokon elérzékenyedett magyarok nem fogják "politikus szemmel" birálgatni a látottakat és hallottakat. A lenyűgöző, feledhetetlen lelki élményben részesültek, nem fogják gyanitani, hogy azok, akik^őket ilyen nagy gyönyörűségben részesítették, egy gonosz szán— 1978. jul.-aug. déku, Erdély magyarságát.kipusztitani akaró kommunista banda eszközei voltak. (Valószinü, hogy a szereplők nagy része sem tudja.) Ha pedig valaki, akinek az értelme az érzelmei főié emelkedik, azt majd a többiek lehurrogják. Hogy ebből vita kerekedik és a "magyar szív" konfliktusba kerül a "magyar értelemmel"? Annál jobb, a zavartkeltés sikerült, magyart a magyarral szembe lehetett állítani. Mindezt pedig a magyar kultúra, művészet és irodalom segítségével. A marosvásárhelyi magyar művészek az idén ismét az Egyesült Államokban és Kanadában jártak. 45 napos turnéjuk befejezéseként a torontói Magyar Kulturközpontban tartották meg bu- csuelőadásukat. A közönség nagy része bizonyára észre sem vette, hogy a Székely Népi Együttes mint olyan már nincs. Beolvasztották a román vezetés alatt álló Maros Állami Ének és Táncegyüttes keretébe. A marosvásárhelyi Székely Népi Együttes áldozatául esett az er- délyben kíméletlenül pusztitó elrománositó folyamatnak . Az előadó körutak megszervezője és kisérője Hajdú Győző, akinek a nagy sikerrel szerepelt Adám Erzsébet előadómüvésznő felesége. Hajdú Győző a körút során az erdélyi ^magyar- ság helyzetéről tartott előadásokat és felelt a hozzáintézett kérdésekre. "Megállapítottam, hogy az USA és Kanadabe- li magyarságnak egy bizonyos része, akik felismerték az országunkban keletkezett uj realitásokat, mégis érdeklődni kezdtek a romániai magyar nemzetiség sorsa iránt, ám érdeklődésüket a jobboldali magukat erdélyieknek nevező szervezetek keltettek fel. Egyre szélesebb körű ellenséges propagandájuk hatása alatt még ezek a jószándéku emberek is föltettek furcsa kérdéseket." "A kérdésekre a beszélgetések során igyekeztem rögtön olyan választ adni, amely a nemzetiségi probléma helyes megoldását tanusitja. Válaszaimat az ország alkotmányára és pártunk programjára hivatkozva fogalmaztam meg. De mindenek előtt az ön beszedei, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, amelyek a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Tanácsának az ülésein elhangzottak, valamint a Helsinki Konferencián mondott részletes előadói beszédbe foglalt eszmék irányítottak és segítettek abban, hogy határozottan és meggyőzően visszautasítsam a magyar emigráció jobboldali szervezeteinek országunk ellen irányuló rágalmait. Az Ön fontosabb beszédeiből felolvasva, hazafiui büszkeséggel tájékoztattam amerikai és kanadai közönségünket mindarról, amit országunk elnöke, aki mellett nemzetiségre való tekintet nélkül felsorakozik hazánk összes dolgozója, tett és tesz értünk, romániai magyar nemzetiségű dolgozókért. Elmondtam, hogy Önt mélységesen foglalkoztatja az együttélő nemzetiségek sorsa és hogy őrködik a jogenyenlőség elvének teljes gyakorlatba ültetése fölött. Ezer meg ezer tény tanúskodik előttünk és az egész világ előtt az ön igazi humanista forradalmisá- gáról, kidomborítva a ragyogó igazságot, hogy Ont, ennek a román közös hazának nemzetiségei ugyanazzal a mély és nemes érzéssel szeretik, mint tulajdon nemzete." Fenti idézet Hajdú Győzőnek Ceausescuhoz intézett igen terjedelmes jelentéséből származik. A jelentés teljes szövegét a Kanadai Magyarság ("Kék Ujság")_junius 24-i és julius 1-i számaiban teljes egészében közölte. FeiteÉRTESÍTŐ
