Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1977-06-01 / 6. szám

számkukacoknaks "Kaptam loo.ooo koronát, elköltöttem ugyanannyit. Aki nem hiszi, nagy szamár." Alitólag a levelet megmutatták Ferenc Józsefnek, aki azt felelte: én elhiszem.

Ez jó anekdotának és talán abban a na^y fene

K. und K. békében el is lehetett igy intézni a pénzügyeket. De nem ma. És nem az emigrációs köz- életben. Mert van a világon közéleti tisztaság is, ami kötelez. Jelen helyzetünkben duplán is.

S aki ennek szabályait megszegi, vagy egyszerűen nem tartja azt magára nézve kötelezőnek - magyarán« fittyet hány a korrektségre - annak el kell tűnnie a közéletből. Ez nem múltbéli ügyek felhá- hánytorgatása, ez a jelen, amit nem lehet elintézni azzal« régen volt felejtsük el! Kert azt nem lehet elfelejteni, hogy a magánbirtokukon -közpénzen - temetőt, tavat, könyvtárt és még Isten tudja miket terveznek épiteni, csak azért, hogy az ittlévő saját ingatlanaik értéke is emelkedjen. Többek közt - azaz elsősorban - Gereben örökös társelnök, irodavezető és életfogytiglani KÁEMKÁBÉKA vezértitkár ingatlanának értéke is. Gereben, mint a "washingtoni iroda vezetője" és a kéttagú washingtoni helyi szabadságharcos szervezet elnöke személyében is felelős az itt uralkodó pénzügyi zűrzavarért. És felelős a parcellázó "munkaközösség" ügyeiért is, melynek o is e- gyik alapitó tagja. Minden szentnek maga felé ha- hajlik a keze - mondja a régi magyar közmondás - de ha valaki olyan “magas" közéleti poziciók hosszú sorát tölti be,mint G.I. és olyan erkölcsi magaslatokról, oly magabiztos fölénnyel nyilatkozik, Ítél és oktat ki másokat, annál mindez súlyosan összeférhetetlen. És súlyos erkölcsi kifogás alá esik.

És akire árnyék esik, akinél egyszer csak a gyanúja is felmerül annak, hogy nem önzetlenül munkálkodik a közért - amit Gereben, Győrikné és társaik annyiszor és oly hivalkodva hangoztatnak utón útfélen -, az eljátszotta közszereplés jogát. Aki - akár közvetve is - a saját zsebére manipulál és arra használja fel "közéleti pozícióit" , hogy saját ingatlanainak értékét gyarapítsa, attól meg kell vonni a bizalmat minden emigrációs közösségnek, egyesületnek vagy szervezetnek.

Mindenekfelett pedig pontos és részletes elszámolást kérünk, amiből kiviláglik« mire fordították a "szabadságharcosok" az elmúlt tizenöt év alatt összegyűlt súlyos ezreket, sőt tízezreket. Csak egy ilyen elszámolás lesz képes eloszlatni a gyanút és végetvetni a szóbeszédeknek, melyek - mint Soós József levelében olvashatjuk - már tiz évvel ezelőtt is járták a városban. De hiszen azt is mindenki tudja Washingtonban, hogy a város magyarságának azóta is jóvátehetetlen megoszlása, az egység felborulása is anyagiakon múlott és a Szabadságharcos Szövetség kapzsisága, mohósága és anyagi megbízhatatlansága idézte azt elő. A gyökerek mélyre nyúlnak...Még mindenki emlékszik arra az első magyar bálra, vagy tizenöt évvel ezelőtt, melyet a “szabadságharcosok" más magyar egyesületekkel együtt rendeztek s amikor a bál szép anyagi eredménnyel - 5,ooo dollár tiszta haszonnal-- zárult, egyszerűen felrúgták az előzetes megállapodást és a többi társegyesületet kisemmizve, bezsebelték az egész nyereséget. (Lásd, Dr. Hám Tibor vezette Hungarian Cultural Center esetét.) Ez lett a későbbi vagyon"alaptö- kéje", amitől vérszemet kaptak« hiszen köztudott hogy evés közben jön meg az étvágy. Azóta nincs magyar egység az amerikai fővárosban« ez is a szabadságharcosok bűne és hogy ez az anyagi visszaélés akkor nem okozott nagyobb botrányt és a károsultak nem mentek panaszukkal bíróságra, az csak Béky püspök közbenjárásának köszönhető, aki lebeszélte őket arról, hogy a magyarok szennyesét amerikai bíróság előtt kiteregessék. Erre a károsultak eláltak a feljelentéstől, ez a mai napig is tisztázatlan anyagi ügy kétes fényben mutatja

be ország-világ előtt a szabadságharcosok megbízhatóságát.

Ezek a cáfolhatatlan tények és nem a Sárga Füzet mellébeszélései!

Elszámolást követelünk! Az emigrációnak joga van tudni, hova tűntek és tünnek_a "nonprif it-or- ganization" adómentességet élvező szervezet dollárjai, mire fordítják azokat a szervezet vezetői? Ha erre sem válaszolnak, azt úgy fogjuk majd fel, mint a közpénzek elkezelésének beismerését. Beismerését annak, hogy meg nem engedett módon manipuláltak és manipulálnak a közpénzekkel. Akinek rendben van a szénája,. márcsak a suttogások elhallgattatása s az önmaga tisztázása érdekében is "az emigráció asztalára teszi" az elszámolásokat. Akik évek hosszú sora óta csak lapítanak, hallgatnak vagy mellébeszélnek, újabban pedig perrel fenyegetőznek önmaguk fölött mondanak Ítéletet.

Hallgatás beleegyezés - és beismerés...

11

Dr. Dezső Imre cikke válasz Mogyorossy Lászlónak és Gereben Istvánnak, akik a múlt év őszén azt Írták egy csikágói lapban, hogy "bűnös az is aki eddig hallgatott". Dr. Dezső cikke bizonyítja^ hogy mi nem vagyunk "bünösSk", mert mi már tiz évvel ezelőtt felemeltük szavunkat,tiltakoztunk Írásban,- kéthavonként szóval is "veszekedtünk" a homályos pénzkezelés miatt. De igaza van Mogyorossynak« "bűnös aki hallgatott". Bűnös Gereben István, mert a tiz év előtti többszöri, Írásban és szóban tett figyelmeztetések dacára, mind a mai napig lapul és hallgat. Tudta, hogy a pénztárosok és az ellenőrök miért mondanak le és miért fordít hátat a tagság.

Továbbá,válasz a cikk a volt baltimore-i "barátainknak" is, akik - talán, hogy háborgó lelki ismeretüket nyugtassák - előszeretettel teszik föl a kérdést«"miért most"? Ez a kérdés, az ügy ilyetén való elintézése - akárkitől ered is -, azmellett, hogy gyerekes és együgyű: ravasz kétszínű porhintés. A naiv, az ügyeket nem ismerők megtévesztésére szolgál. Ilyen kérdést, csak a hasonló gondolkozásnak a hasonló erkölcsi és morális nívón állók tesznek fel. Még nem fordult elő (ha csak itt amerikában nem, itt minden megtörténhet), hogy a biró azzal utasította volna el a vádhatóságot, hogy miért most hozták elé a tolvajt, a 8Íkkasztót? Miért nem tegnap vagy e- lőbb? Hisz ez egész életében lopott, csalt. Abból élt.

Nekünk baltimore-iaknak különösen jogunk van követelni az elszámolást. Nem csak azért, mert mi - mint társszervezet - ezt minden évben (a vezetőség részére havonként) rendszeresen megtettük, de több mint egy évtizeden át mi voltunk a "fejőstehén". Mi fizetgettük GI-nak - a KAEMKABÉ- KA mifene és a szabadsagharcos "iroda" örökös vezértitkárának - a hiúságából eredő hosszú hőbör- gései telefonszámláit, útiköltségeit és egyéb kiadásait.

Lehet, hogy Dr. Dezső cikke után az F.B.l. újra érdeklődni fog utánunk, de szerencse az F.B. I. nem ÁVO vagy KGB. Az F.B.I.-val lehet értelmesen is beszélni. Sőt, olyan -dolgokat is meglehet említeni, amit az Értesítőben nem tennénk közzé. És nem-érhet bennünket az a vád, hogy mi mentünk az F.B.l.-hoz árulkodni. A bírósággal való fenyegetés sem célravezető. Állításainkat bizonyítani tudjuk. Különben is, mi nem "vádolunk", mi kérünk. Kérjük - és ezt határozottan tesszük -, hogy számoljanak el. Számoljanak el a másfél évtized alatt összekutyult pénzekkel. Akik becsüle tesek és tisztességesek*nincs mit takaragtniuk. Azok odamerik tenni az "elszámolást "az emigráció asztalára".

oSkót páciens a telefonba« Halló, doktor ur, mit csináljon az ember, ha kificamodott a lába? Skót doktor» Sántikáljon.