Baltimore-i Értesítő, 1977 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1977-03-01 / 3. szám

Ml ÚJSÁG A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT?.. ^ $p 14 /FMH/ Mint az MTI jelentette, február első napjaiban Milos Minies jugoszláv külügyminiszter járt hivatalos látogatáson Budapesten, egy hét­tel később pedig Púja Frigyes, a Kádár-kormány külügyere utazott Varsóba, ahol lengyel kollégá­jával, Emil Wojtaszekkel tárgyalt. Mindkét záró­nyilatkozat hangsúlyozza a "teljes érdekazonossá­got és az elvtársi együttműködést. Nincs kizárva, hogy ez a két látogatás összefüggésben van a prá­gai Charta-77 pamplettel, illetve azzal a visz- hanggal, melyet ez keltett az un. szocialista or­szágokban. A Charta-77 valóságos láncreakciót in­dított meg a keleti blokkban. A magyarországi sajtó természetesen agyonhallgatja a Charta-77 hazai ^ viszhang ját, csupán a TASzSz szovjet hir- szolgálati irodát idézve igyekszik elbagatelli­zálni a kérdést. ♦ A február 3.-i pesti lapok közük azt a Prá­gából keltezett MTI-jelentést, hogy a csehszlo­vák főügyészség "beszélgetést folytatott" J. Har jekkel és_J. Patockával, "akik magukat a Charta- 77 szóvivőinek nyilvánították". A főügyészség képviselője figyelmeztette Hajakét és Patockát, hogy a Charta terjesztése a csehszlovák törvé­nyekbe ütköző cselekedetnek számit és büntető szankciókat vonhat. - Akinek volt már része ilyen kommunista főügyészségi "beszélgetésben", az el tudja képzelni, miképp zajlott le ez a prágai is ♦ Megjelent a Központi Statisztikai Hivatal je­lentése az 1976. évi terv teljesítéséről és a népgazdaság fejlődéséről. A jelentés sok érdekes adatot tartalmaz, melyeknek áttanulmányozása i- dőt igényel. Az adatok ismertetésére még vissza­térünk. ♦ Teljes terjedelemben közük a pesti lapok a PRAVDA szerkesztőségi cikkének magyar fordítását, melyben a szovjet pártlap a "Nyugaton kibontako­zott szovjetellenes rágalmazó kampány" koholmá­nyaival foglalkozik és visszautasítja azokat. Rá galomhad járat Kínában, rágalmazó kampány nyuga­ton? szegény Szovjetunió, mennyien bántják!... jfcMagyarországon is csökkent a hosszantartó ke­mény hideg. Megindult az olvadás és ezzel együtt áradásokat jelentenek az ország északi és nyuga­ti részéből, Budapestnél árvízvédelmi készültsé­get rendeltek el? az alsó rakpartokat a Duna mindkét partján elöntötte a viz. Több mélyenfek- vő útvonalat lezártak. ♦ Főhelyen ismertetik a pesti lapok a PRAVDA nagy cikkét a Kínában folyó szovjetellenes "rága­lomhadjáratról''. A PRAVDA erélyesen tiltakozik a szovjet veszélyről koholt kinai vádak ellen, "dajkameséknek" minősítve azokat. ♦ Budapesten 63 éves korában elhunyt Simor Er­zsi, a Madách Színház tagja, a harmincas évek végének s & negyvenes évek elejének ünnepelt mo­zisztárja. A rövid nekrológ diszkréten hallgat arról, hogy a művésznő 10 esztendeig hallgatásra volt ítélve s csak 56 után kapott újra kisebb szerepeket. Ezt az időszakot pár rövid szóval igy intézi el? "A háború után jött egy-két hall­gató év..." Hogy ezzel egy szépen induló művészi életpálya tört derékba, azt most már - Simor Er­zsi halála után - igazán kár lenne firtatni... _*A zöldség és gyümölcskonzervek, valamint a kávé fogyasztási árának emelése után februártól 5 százalékkal emelték Magyarországon a bor árát. ♦ Dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár és V.l.Popov szovjet kulturális miniszter aláírták az 1977 évre szóló szovjet-magyar kulturális e- gyezményt. Az MTI-jelentés hemzseg a "kultúrá­tól" de vájjon kultúra less-e az, amit a magyar dolgozók kapni fognak a Szovjetből? Eszi nem e- szi, nem kap mást... ♦ Kádár János, az MSzMP első titkára húszéves fennálása alkalmából levelat intézett a munkás­őrséghez, melyben emlékeztet arra, hogy huszesz- tendovel ezelőtt "a párt hivó szavára a legöntu- datosabb dolgozók tízezrei léptek soraiba és ra­gadtak fegyvert a nép hatalmának védelmére". 1956-ban egyetlen munkásőrt sem láttunk, de iga! Párt sem volt, ami hivja őket...Később pedig, a- mikor a szovjet fegyverek árnyékában megalakul­tak, nem segitatték a nép hatalmát, hanem éppen az elnyomás egyik ezközévé lettek. A nép hatal­mát, a néj) igazi akaratát Ötvenhat jelentette, t munkásőrséget pedig annak megismétlődése ellen hozták létre a kommunisták. ♦ A Magyar Népköztársaság és Spanyolország nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatot léte­sít egymással. Az erre vonatkozó egyezményt feb­ruár 9.-én Írták alá Madridban. Mint ismeretes a Franco-kormánnyal 1945- után nem volt kapcso­lata a magyar rezsimnek. A spanyol fővárosban egzisztált legtovább a magyar királyi követség és az angyalos-koronás magyar címer egészen a legutóbbi évekig hirdette, hogy az itteni magyar külképviselet nem ismeri el a magyarországi dik­tatúrát. ♦ A WASHINGTON POST február 19.-i száma közli Carter elnök levelét, melyet az orosz dissziden- sek - polgárjogi harcosok - vezetőjéhez, Andrej Szaharovhoz intézett. A levél biztosítja Szaha- rovot, hogy az Egyesült Államok kormánya megér­téssel figyeli azt a küzdelmet, melyet az ember: szabadságjogokért folytatnak hazájukban.-Már nem az első eset, hogy rövid kormányzá­sa óta Carter elnök tanújelét adja a Vasfüggöny mögött szabadságjogaiktól megfosztottak iránti rokonazenvének. A moszkvai diplomácia tiltakozil a “belügyekbe való beavatkozás ellen", a Fehér Ház s a State Department pedig udvariasan, de határozottan fenntartja álláspontját...A jelek szerint egyszer s mindenkorra vége a fordi-kis- singeri megalkuvó detente-politikának és azok & magyar emigránsok, akik bíztak abban, hogy a Carter-adminisztráció változást hoz az amerikai külpolitikában, úgy látszik, nem fognak csalód­ni! Jimmy Carter komolyan veszi a beiktatási be­szédében mondottakat* "Soha nem lehetünk közön- bösek a szabadság ügyében!" ♦ “Mail Call — Letters from Jimmy Carter!"

Next

/
Thumbnails
Contents